KONFLIKTUSPSZICHOLÓGIA

Az előadások a következő témára: "KONFLIKTUSPSZICHOLÓGIA"— Előadás másolata:

1 KONFLIKTUSPSZICHOLÓGIA
A konfliktusok lélektani értelmezése A személyiség, mint konfliktusforrás analitikus megközelítése Az elhárító mechanizmusok Az emberi konfliktusok behaviorista szemlélete – a tanult tehetetlenség A konfliktusok fejlődéslélektani vonatkozásai

2 1. A konfliktusok lélektani értelmezése
Konfliktus akkor jön létre, ha eltérés van személyek, csoportok szükségletei, érdekei, értékei vagy szándékai között. Konfliktusos szituációkban a törekvések összeegyeztethetetlennek tűnnek. A konfliktuspszichológia a konfliktusos helyztebe került személyiség lelki jelenségit vizsgálja - alkalmazott lélektan.

3 A pszichológia tárgya A lelki jelenségek tanulmányozása:
- leírja a lelki jelenségeket - kutatja törvényszerűségeiket - vizsgálja bekövetkezésük feltételeit Célja: a viselkedés leírása, megértése és bejóslása

4 A lelki jelenségek sajátosságai
életjelenségek idegrendszeri történések: objektívek szubjektívek: élményben jelennek meg

5 Alaklélektan - mezőelmélet
1920-as évek – Németország Mentális egybeszerveződés A szükségletek kapnak felszólító jelleget

6 Pszichikus helyzetek: akadály nélküli helyzet

7 Pszichikus helyzetek: problémahelyzet
Zeigarnik-jelenség: a befejezetlen cselekvés nyomán fennmaradó feszültség javítja a felidézést KONFLIKTUS

8 Pszichikus helyzetek: frusztrációs helyzet
Telítődés Játszószoba KÖVETKEZMÉNY: agresszió regresszió KONFLIKTUS

9 Konfliktusos helyzetek: pozitív felszólító jelleg
Bármelyiket is választjuk, annak a pozitív felszólító jellege erősödik: A kognitív disszonancia csökkenti a konfliktus okozta feszültséget.

10 Konfliktusos helyzetek: negatív felszólító jelleg
Bármelyiket is választjuk, a másik fog kevésbé rossznak tűnni.

11 Konfliktusos helyzetek: ambivalencia szituáció
Amelyikhez közeledünk, annak a negatív, míg amelyiktől távolodunk, annak a pozitív felszólító jelleg fog erősödni.

12 Csoportdinamika Minőségileg más, mint a tagok összessége
Dinamikus kölcsönhatás A vezetési stílus hat a légkörre, kapcsolatok minőségére, teljesítményre, az egyéni véleményekre Kurt Lewin

13 2. A személyiség, mint konfliktusforrás analitikus megközelítése
Sigmund Freud 1856 – 1939 Álmok Gyermekkori szexualitás Tudattalan

14 3. Énvédő mechanizmusok Szorongást csökkentő elhárító mechanizmusok
ELFOJTÁS Azonosulás Regresszió Indulatáttétel Projekció Reakcióképzés Racionalizáció Szublimáció Elaboráció

15 4. Behaviorista szemlélet
Kidolgozója Watson ( ) A viselkedés: S - R kapcsolat: R = f ( S, O ) S R Tanult tehetetlenség: Seligman O

16 ORÁLIS-SZENZOROS szakasz:
5. A konfliktusok fejlődéslélektani vonatkozásai: Freud pszichoszexuális és Erikson pszichoszociális fejlődéselmélete FREUD ORÁLIS szakasza száj a táplálkozástól függetlenedve is erogén zónává válik. ERIKSON ORÁLIS-SZENZOROS szakasz: bizalom vagy bizalmatlanság 0-1 éves korig:

17 ANÁLIS szakaszaz ürítési funkció kerül a középpontba. ERIKSON
2-3 éves korig: FREUD ANÁLIS szakaszaz ürítési funkció kerül a középpontba. ERIKSON ANÁLIS-TESTI szakasz: kétely vagy önnállóság

18 FALLIKUS szakasznemi szervek iránti érdeklődés – Ödipusz-komplexus.
3-6 éves korig: FREUD FALLIKUS szakasznemi szervek iránti érdeklődés – Ödipusz-komplexus. ERIKSON INFANTILIS-GENITÁLIS LOKOMÓCIÓ szakasza: bűntudat vagy kezdeményezés

19 csökkentértékűség vagy teljesítmény
6-12éves korig: FREUD LATENCIA szakasza ösztön-nyugvás, szülőkkel való azonosulás, szociális érdeklődés. ERIKSON LATENCIA szakasza: csökkentértékűség vagy teljesítmény

20 SERDÜLŐKOR szakasza le-vállás a szülőktől, genitális örömszerzés.
12-19 éves korig: FREUD SERDÜLŐKOR szakasza le-vállás a szülőktől, genitális örömszerzés. ERIKSON SERDÜLŐKOR: szerepdiffúzió vagy identitás

21 ERIKSON FIATAL FELNŐTTKOR: elszigetelődés vagy intimitás
FELNŐTTKOR: stagnálás vagy alkotóképesség ÖREGKOR: kétségbeesés vagy integritás. 20-40 éves korig: 40-60 éves korig: 60 évtől: