Termelés  Fogyasztás

Az előadások a következő témára: "Termelés  Fogyasztás"— Előadás másolata:

1 Termelés  Fogyasztás
A gazdaság fogalma Gazdaság – társadalom A gazdaság a társadalom anyagi létszférája, az anyagi javak és szolgáltatások előállításával, elosztásával, forgalmazásával és fogyasztásával összefüggő jelenségek és kölcsönhatások összessége Termelés  Fogyasztás

2 Szükségletek és javak szubjektív hiányérzet  szükséglet
igény + motiváció a hiány megszüntetésére Szükségletek: - biológiai, kulturális, szociális, eü, stb - gazdasági szükségletek Javak: a gazdasági szükségletek kielégítésének eszközei Fogyasztás: a szükséglet-kielégítés mozzanata Hasznosság: a javak olyan hasznos tulajdonságai, amelyek valamilyen szükséglet kielégítésére alkalmassá teszi őket

3 gazdasági javak szabad javak
(termeléssel létrehozott javak) (természet adta) magánjavak közjavak anyagi javak nem anyagi javak fogy. javak beruházási javak szolgáltatások jogosultságok

4 Szabad javak: nem emberi munkával előállított, természet adta javak
Gazdasági javak: termeléssel létrehozott javak (szükségletek kielégítése nagyrészt ezekkel), szűkösek Termékek: tárgyi formában jelentenek hasznosságot Szolgáltatások anyagi jellegű termékekhez kapcsolódik nem anyagi jellegű tevékenység Magánjavak: egyének fogyasztják, versengés Közjavak mindenki számára elérhetők Szűkösség: a gazdasági javak a szükségletekhez képest korlátozottan állnak rendelkezésre

5 A gazdálkodás folyamata

6 A termelési folyamat Termelés: az emberi szükségletek kielégítésére alkalmas javak - előállításának, - elosztásának, - forgalmazásának, - végső felhasználásának (személyes + term. fogy.) folyamata. Társadalmi újratermelési folyamata: a gazdasági folyamatok összessége. Minden termelés újratermelés. Az újratermelés tartalma: a) anyagi javak b) munkaerő c) gazdasági viszonyok d) szükségletek

7 termelési tényezők = gazdasági erőforrások
Munka az ember a termelés során felhasznált szellemi és fizikai képességeinek összessége Tőke termeléssel létrehozott eszközök, gépek, épületek, felszerelések, anyagok, energia stb./tőkejavak/, + pénz- és értékpapírok) Természeti tényezők földterület, vizek, bányakincsek, stb. Vállalkozó ismeretek, készségek egységbe szervezi, kombinálja a többi termelési tényezőt, döntéseiben kockázatot vállal Információ

8 Gazdálkodás „A termelési erőforrások és javak céltudatos felhasználása, amellyel a szükségletek a legmagasabb fokon elégíthetők ki.” Gazdálkodás: választások és döntések sorozata kényszere lehetősége (szűkösség miatt) (altern. felhasználhatóság)

9 A termelési lehetőségek határa

10 Gazdálkodási fogalmak
Gazdasági racionalitás: jobb helyzetbe kerülni, mint korábban vagy elkerülni a korábbinál rosszabb helyzetet Gazdasági hatékonyság: Adott ráfordítással a legnagyobb kibocsátás elérése vagy adott kibo-csátás legkisebb ráfordítással való elérése Feláldozott haszon (alternatív költség): valamely dolog (haszon) megszerzése más dolgok feláldozásával jár Takarékosság: az erőforrások felhasználása, a javak elfogyasztása a jövőben kielégítendő szükségleteink figyelembe vételével

11 A közgazdaságtan tárgya I.
„A szűkösség viszonyai közötti választások és döntések tudománya” Az embereknek a gazdasági folyamatokban (termelés, elosztás, csere, fogyasztás) felmerülő döntési alternatíváival foglalkozó társadalomtudomány. Alapkérdések: - MIT termeljünk? - HOGYAN termeljünk? - KINEK termeljünk?

12 A közgazdaságtan tárgya II.
A közgazdaságtan a gazdaság egészét, annak viszonyait, összefüggéseit feltáró elméleti alaptudomány A közgazdaságtan részei: - Mikroökonómia piac, piaci szereplők, alapegységek - Makroökonómia gazdaság egészének törvényszerűségei - Nemzetközi közgazdaságtan - Összehasonlító gazdaságtan

13 A tulajdon A termelési tényezők elsajátítása során létrejövő gazdasági viszonyok összessége A tulajdon mozzanatai: - birtoklás, - rendelkezés, - használat A tulajdon típusai: - magántulajdon - intézményi tulajdon - köztulajdon Érdek: az ember (közösség) céltudatos viszonya a szükséglet kielégítés tárgyaihoz és a tulajdonhoz

14 A gazdaság szervezeti struktúrája
A gazdaság a gazdálkodó szervezetek, intézmények kapcsolatrendszere A gazdaság szervezeti-gazdasági alapegységei: - háztartás - üzleti szervezet (vállalat) - kormányzat (állam)

15 A háztartás I. A háztartás egy vagy több független egyén alkotta szervezet, amely egy adott időszakban változatlan összetételben végzi a „mindennapos” megélhetéshez szükséges tevékenységeket. A háztartás alapja a gazdasági közösség A háztartástagok egy jövedelmi és fogyasztási egységet alkotnak Az egyéni szükséglet kielégítés gazdasági kerete. Hasznosságmaximalizáló, igyekszik tagjainak szükségletét maximálisan kielégíteni. háztartás ≠ család család – szociológiai, jogi kategória háztartás – közgazdasági kategória

16 A háztartás II. Döntéshozó - fogyasztói döntések
- tényezőkínálati döntések - vagyontartási döntések Végső fogyasztó Jövedelme van: - jövedelmet koncentrál és felhasznál Vagyona van: - tartós javak - befektetett eszközök - pénzeszközök Erőforrás-kínálata van: - munka - tőke (megtakarítás hitelkínálat) Önellátási funkcióval rendelkezik

17 Az üzleti szervezet (vállalat)
Alapfunkciója: javak és szolgáltatások előállítása A termelés szervezeti alapegységei Jellemzői: - önállóság, gazdasági elkülönültség - profitérdekeltség (bevétel>kiadás) - kockázatvállalás (erőforrás-mobilizáció) - piaci viszonyok között működnek Vállalat: önálló jogalanyként működő (jogi személyiséggel rendelkező) üzleti vállalkozások Sokféle formája van

18 Állam (kormányzat) Gazdasági szereplő + közhatalmi tényező
Az állam gazdasági funkciói - gazdasági hatékonyság tökéletes verseny – monopóliumok külső gazdasági hatások közjavak biztosítása adók szerepe - társadalmi igazságosság progresszív adózás jövedelmek újraelosztása „szociális háló” - egyensúly, stabilitás költségvetési + monetáris politika

19 Gazdaságkoordináció A gazdasági tevékenységek összehangolása
Gazdaságkoordinációs formák: - etikai koordináció - agresszív koordináció - piaci koordináció - bürokratikus koordináció - vegyes koordináció

20 Etikai + agresszív koordináció
Etikai koordináció - erkölcsi normák, tradíciók mentén - pl. család, egyház, alapítványok - a gazdaság egésze szempontjából csak kiegészítő funkciója van Agresszív koordináció - alá- és fölérendeltségi viszonyok - erőszak, függőségi viszonyok - pl. hadigazdaság, gyarmatosítás - napjainkban nem jellemző

21 Piaci koordináció A piaci szereplők egyenrangúak, egymás mellé rendeltek Cserekapcsolatok pénz közvetítésével  Az információkat a pénz közvetít

22 Bürokratikus koordináció
Központi (kormányzati) tervek, utasítások Alá- és fölérendeltség, utasítások és tiltások A piac szerepe marginális

23 Vegyes koordináció A mai fejlett gazdaságok rendszere
„Szociális piacgazdaság” Piaci + állami koordináció A piacé a döntő szerep, az állam koordinál

24 A piac A piac a csere megvalósulásának helyszíne A piac funkciói:
- vevők és eladók közötti cserekapcsolatok rendszere - a vételek és eladások lebonyolításának intézménye, - önszabályozó mechanizmus, a kereslet és kínálat hatásának eredménye: az ár A piac funkciói: - rangsorolja a szükségleteket - információkat közvetít (az árakon keresztül) - méri az egyéni, vállalati, nemzetgazdasági teljesítményeket; - elősegíti a szűkös erőforrások hatékony elosztását; - gondoskodik a fogyasztók számára szükséges javak mennyiségéről és minőségéről - elosztja a jövedelmeket

25 A piac szereplői Piaci szereplők: A piac legjellemzőbb szereplői:
Személyek, szervezetek és csoportok, hatóságok, amelyek termelési, fogyasztási, közvetítői, vagy hatósági tevékenységükkel közvetlenül befolyásolják a piaci folyamatokat és a piaci események szempontjából egységnek tekinthetők. A piac legjellemzőbb szereplői: - vásárlók, - eladók, - állam, állami intézmények A piaci szereplők közös jellemzői: - racionális gazdasági cselekvés - önérdek - gazdasági hatékonyság

26 A piac elemei, a piaci tényezők
Kereslet Kínálat Ár Jövedelem

27 A kereslet Az az árumennyiség, amelyet a vásárlók adott árak mellett hajlandóak és képesek megvásárolni kereslet = fizetőképes kereslet kereslet ≠ szükségletek a kereslet mindig vásárlási szándékot, nem tényleges vásárlást jelent Egyéni kereslet: azon árumenny., amelyet a vásárló adott árak mellett hajlandó és képes megvásárolni Piaci kereslet: adott áru valamennyi potenciális vásárlójának piaci kereslete

28 A keresleti függvény Egy adott termék fizetőképes keresletének mennyiségeit fejezi ki a termék árának függvényé-ben

29 A kínálat Az a meghatározott mennyiségű és összetételű árutömeg amelyet az árutermelők valamely piacon, adott áron eladásra felkínálnak a csere szándékával a piacra vitt/vinni szándékozott termékmennyiség Piaci kínálat: adott árut termelők egyéni kínálatainak összessége A kínálat eladási szándékot és nem tényleges eladásokat fejez ki.

30 A kínálati függvény A termelők különböző árak mellett milyen árumennyiségeket kínálnak eladásra a piacon

31 Az ár az áru értékének pénzben történő kifejezése
A kereslet és a kínálat alakítja Az egyes piaci szereplők számára az ár külső adottság az ár és jövedelem viszonya rangsorolja a fogyasztó a szükségleteit Reáljövedelmek meghatározásának eszközei A gazdasági döntések meghozatalának segédeszköze. elszámolóeszköz, alkalmas a termékek, tevékenységek, vagyontárgyak számbavételére, nyilvántartására eszköze az egyéni, vállalati teljesítmények, a költségek és vagyonok értékelésének.

32 A jövedelem Termelő jövedelem = árbevétel – költségek
Tiszta jövedelem: árbevétel > költségek Fogyasztói jövedelem: a fogyasztó vásárlási célra rendelkezésre álló pénze, vásárlóképessége munkabér, transzferek, stb.

33 A piaci verseny két vagy több szereplő egymással szembeni előnyszerzésre irányuló, adott szabályok közt zajló tevékenysége  olcsó és jó minőségű javak előállítására készteti a gazdasági élet szereplőit. A piaci verseny funkciói jóléti funkció a fogyasztó a haszon-maximalizáló módon választ a termékekből allokációs funkció a termelők erőforrásaikat a fogyasztói igényeket kielégítő termékek termelésébe fektetik hatékonysági funkció a termelők igyekeznek termékeiket a lehető legalacsonyabb ráfordítással előállítani

34 A piac szerkezetét meghatározó tényezők
Piaci szereplők száma és nagysága A piacra lépés feltételei A termék jellege A piaci szereplők befolyása az árakra Az információ-hozzáférés lehetőségei kompetitív piac monopolpiac

35 A kompetitív piac Tökéletes piaci verseny Nagyon sok eladó és vásárló
az egyes piaci szereplőknek nincs hatásuk a piaci mozgásokra A piac végtelenül nagy egy-egy szereplőhöz képest A piacra való be- és kilépés szabad Homogén, egymást helyettesítő termékek forgalmazása Az árak alakulása független a piaci szereplők szándékaitól, külső adottság Információk szabadok

36 A monopolpiac A szabadverseny ellentéte Egyetlen vállalat van jelen
A termék nem helyettesíthető A piacra való belépés nem lehetséges  nincs versenytárs Az árat a vállalat határozza meg A jelen lévő egyetlen vállalat birtokolja az összes információt Abszolút monopolhelyzet ritkán fordul elő

37 Az oligopolpiac Abszolút monopolpiac + monopolverseny
Néhány vállalat van jelen A vállalatok kölcsönösen függnek egymástól A vállalatok árkövetők + áralakítók Példák: olajtársaságok, autóipar, légitársaságok Ha a vásárló van uralkodó helyzetben: Monopszónia, oligopszónia