Dél-Dunántúl mezőgazdaságának főbb jellemzői 1990-től napjainkig

Az előadások a következő témára: "Dél-Dunántúl mezőgazdaságának főbb jellemzői 1990-től napjainkig"— Előadás másolata:

1 Dél-Dunántúl mezőgazdaságának főbb jellemzői 1990-től napjainkig
MRTT IX. vándorgyűlés: A vizek szerepe a területi fejlődésben A Duna és a Tisza térségeinek fejlődési problémái és fejlesztési lehetőségei Révkomárom, november 24–25. Selye János Egyetem Dél-Dunántúl mezőgazdaságának főbb jellemzői 1990-től napjainkig Horeczki Réka PhD hallgató PTE KTK Regionális Politika és Gazdaságtan Doktori Iskola

2 Agroökológiai jellemzők

3 A régió településszerkezete

4 A régió gazdaságszerkezete

5 A mezőgazdasági területet használó gazdasági szervezetek nagyságkategória szerinti megoszlása 2009-ben a régióban nagyság kategória (ha) gazdasági szervezetek egyéni gazdaságok gazdaság-szám mezőgazdasági terület megoszlása, % 0-1,00 16,30 0,14 81,06 5,79 1,01-9,99 32,95 2,92 13,33 12,16 10,00-99,99 35,76 28,32 4,91 44,53 100,00- 15,00 68,63 0,72 37,51 Összesen 100,00

6 1990 után: a mezőgazdaság válsága
Növénytermesztés 1990 után: a mezőgazdaság válsága Termőterület kivonása fejlesztési célokra Művelési ágak szerkezetének változása

7 Művelési ágak szerkezete 1990-2010 (%)

8 Vetésszerkezet (%)

9 Zöldség-, gyümölcstermelés
Kertészeti ágak országos viszonylatban nem jelentősek A feldolgozóipar radikális termeléscsökkenése Gyümölcsültetvények életkora több mint 20 év Termőterület fokozatos csökkenése – hozam is Döntő termőterület: Somogy megyében (régió zöldségtermelésének 40%-a, gyümölcstermelésének 60%-a) Baranya megyénél előny: az érés koraisága

10 Borvidékek az országban
Dél-Balatoni Borvidék Dél-Pannoniai Borrégió

11 Szőlő- és bortermelés Csökkenő tendencia, de más régiókhoz viszonyítva nem jelentős Somogy megye: a termelés 40%-a Baranya megye: növelni tudta terméshozamát

12 A Régió növénytermesztésének erősségei és lehetőségei
Erősségek Lehetőségek Kiemelkedő természeti adottságok Kedvező éghajlati viszonyok A környezet állapota és természeti erőforrásai sokirányú gazdaságfejlesztésre alkalmasak Kiemelkedő mennyiségű árukukorica előállítás. Nagy mennyiségű és jó minőségű őszi búza előállítás. Klimatikus adottságokból adódóan országos szinten kiemelkedő szója termelés és vetőmag előállítás. Kiemelten erős agrároktatás és K+F, kiemelkedő szakmai és kutatói bázis jelenléte (Kaposvári Egyetem) Geotermikus energia ellátás Az olajipari növények termesztésvolumenének fokozása A gabona és szója termesztésben betöltött vezető pozícióból adódó piaci lehetőségek kiaknázása Az árukukorica felvásárlásában szerepet játszó feldolgozó üzemek régiós beruházásainak támogatása Bio-termesztés növelése a kis és középvállalkozásokban Gyógynövények gyűjtése, termesztése, feldolgozása Az időjárási szélsőségek gyümölcstermesztésre gyakorolt hatásainak mérséklése (jégvédőhálók). A hozzáadott érték növelése

13 Állattenyésztés Szarvasmarha állomány: csökkenés 2000 után lassul (Tolna megye válságos helyzet) Sertéstenyésztés: Baranya megye az ország egyik legnagyobb sertéssűrűséggel rendelkező megyéje

14 Erősségek Lehetőségek
Takarmánynövény-termesztés (gabona, silókukorica) szempontjából kiváló természeti adottságok Az országos átlagot meghaladó arányú, és az átlagosnál jobb minőségű gyepterületek Országos hatáskörű és innovatív Tenyésztő Szervezetek a Régióban Kiemelkedően erős állattenyésztési oktató- és kutatóbázis jelenléte a Kaposvári Egyetemen Regionális sajátosságokkal rendelkező prémiumtermékek (vadhús, érlelt marhahús, füstölt liba, kecske- ill. juhsajt, lóhús stb.) kifejlesztése Közvetlen értékesítés, ill. regionális szintű karakteres értékesítő hálózat kifejlesztése Családi méretű gazdaságok arányának növelésével a régió népességmegőrző erejének javítása Gyepre alapozott állattenyésztés fejlesztésével vonzó tájkép és turisztikai látványosság Munkaigényes ágazatok (nyúl, liba, szarvasmarha, kecske) révén a foglalkoztatottság növelése