A gravitációs modell bemutatása A legfontosabb változatok

Az előadások a következő témára: "A gravitációs modell bemutatása A legfontosabb változatok"— Előadás másolata:

1

2 A gravitációs modell bemutatása A legfontosabb változatok
Az előadás tartalma A gravitációs modell bemutatása A legfontosabb változatok Alkalmazási területek a kiskereskedelemben Gyakorlati példák Dátum: Előadó: Poreisz Veronika, PhD. hallgató

3 A gravitációs modell bemutatása I.
Fizikai analógiákon alapuló modellcsalád Súlypontmódszer Potenciálmodell Gravitációs modell A gravitációs modell alapja Tömegvonzás törvénye Testek tömegükkel egyenesen arányosan, míg távolságuk négyzetével fordítottan arányosan vonzzák egymást Alkalmazható térbeli vizsgálatokra Dátum: Előadó: Poreisz Veronika, PhD. hallgató

4 A gravitációs modell bemutatása II.
Nagyságukból adódóan a tér elemei vonzást gyakorolnak a környező területekre Tömegszerű mozgásokat vizsgál, nem egyéneket Egyszerre van jelen a kezdeményező (vonzás) és a korlátozó tényező (távolság) A modell alkalmazási területei: Vonzáskörzetek lehatárolása Vonzásintenzitás kimutatása Népesség-és anyagmozgások vizsgálata Regionális növekedés Város belső szerkezetének vizsgálata Nemzetközi kereskedelem Dátum: Előadó: Poreisz Veronika, PhD. hallgató

5 A gravitációs modell bemutatása III. A paraméterek meghatározása
Vizsgálati egység meghatározása Mikro-és maktrostrukúrákra is alkalmazható Pl.: ország, régió, települések, városrészek, központok, üzletek Tömeg meghatározása Nem a „fizikai tömeg” Népesség, intézményi kapacitás, gazdasági mutatók Komplex mutató Távolság meghatározása Függ a vizsgálat tárgyától Pl.: légvonal, közúti távolság, km vagy idő, tömegközlekedési járatsűrűség, költség stb. Objektív – szubjektív távolság Dátum: Előadó: Poreisz Veronika, PhD. hallgató

6 A gravitációs modell bemutatása IV. A paraméterek meghatározása
A kitevő értékének meghatározása (Hoover, 1971) Függ a személyektől, céltól, utazási és kiindulási helytől Alacsony (1,5-2) a városok központi kerületeibe utazásoknál tisztviselői rétegek, vállalati vezetők utazásainál üdülési-pihenési célú utazásoknál (szemben a munkába járással) Magas (2 feletti) a központi kerületekből kifelé utazás esetén, fizikai munkások esetén (szemben a szellemi dolgozókkal) általános vagy középiskolába történő utazásokkor (a munkába járáshoz hasonlítva) Tapasztalati kitevő A képlet kiválasztása Vizsgálat tárgyától függ Dátum: Előadó: Poreisz Veronika, PhD. hallgató

7 A legfontosabb modellváltozatok I.
= Reilly-féle alapformula: „A” város vonzáskörzete: Aij - két központ i és j közötti előrelátható kölcsönhatás P - a népesség Dij - a két központ távolsága Dátum: Előadó: Poreisz Veronika, PhD. hallgató

8 A legfontosabb modellváltozatok II.
Város belső szerkezetének vizsgálata (Carrel-Bevis): Iij az i-edik és j-edik városrész közti kapcsolat intenzitása Pi és Pj az i-edik és j-edik városrészek súlya Dij a két városrész közti távolság b a tapasztalati hatványkitevő G a tapasztalati gravitációs konstans (ált. 1) Fogyasztási kiadások és kereskedelmi forgalom Sij=KiEiAjF(dij) Sij az i területről érkezett fogyasztók kiadása j központban Ei az i terület összkiadása Aj a j központ kereskedelmi vonzása Sj a j központ kereskedelmi forgalma F(dij) az i-ből j-be irányuló utazás taszítása Ki az arányossági konstans vagy konkurencia faktor Dátum: Előadó: Poreisz Veronika, PhD. hallgató

9 A legfontosabb modellváltozatok III.
Töréspont két vonzáskörzet között (Converse, 1949): Db: a töréspont a két város közt D: a két település közti távolság Pa/Pb: a két város népességének aránya Forrás: Sikos T. T. (2000): Marketingföldrajz, VÁTI, Budapest, 51. oldal Dátum: Előadó: Poreisz Veronika, PhD. hallgató

10 A legfontosabb modellváltozatok IV.
Valószínűségi kereskedelmi gravitációs modell (Huff, 1962): Pij az i területről j területre történő utazás valószínűsége Sj a j bevásárlóközpont mérete Tij az utazási idő i-ből j-be  a különböző utazási célokra számított kitevő Fogyasztók elvárt számának meghatározása Eij= Pij * Cj Eij az i területről érkező fogyasztók elvárt száma j központban Ci pedig az i-ben lévő vásárlók száma Kereskedelmi terület meghatározása Tj jelöli j cég(ek) kereskedelmi területét, ami az összes elvárt vásárló száma adott régióban akik j-t preferálják Pij annak a valószínűsége, hogy az i-beli fogyasztó j-ben vásárol Ci az i-ben tartózkodó fogyasztók száma Dátum: Előadó: Poreisz Veronika, PhD. hallgató

11 A legfontosabb modellváltozatok V.
A gravitációs modelleknek léteznek korlátos verziói is Az áramlás ismertsége szerint csoportosítjuk Adott áramlásokra van előzetes becslés  korlát 4 alaptípus Feltétel nélküli Kibocsátási oldalról korlátozott Vonzási oldalról korlátozott Mindkét oldalról korlátozott Külkereskedelem (Africano – Magelhães, 2005) lnXij=0+1ln(Yi*Yj)+2ln(Yci*Ycj)+3lnDistij+ Export GDP GDP/fő Táv. Hiba 1 – egyes változók megbecsülni kívánt paraméterei Dátum: Előadó: Poreisz Veronika, PhD. hallgató

12 Alkalmazási területek a kiskereskedelemben
Kereskedelmi vonzásterek lehatárolása (Reilly, 1929) Bolthálózatok adatainak segítségével (Touminen, 1949) Kiskereskedelmi foglalkoztatottak számával (Thorvid, 1963) Kereskedelmi terület és fogyasztók elvárt számának meghatározása (Huff, 1962, 1964) Személy-és áruáramlások (Carrell-Bevis, 1957, Hoover, 1971) Kiskereskedelmi egységek telepítése (Lakshmaman és Hansen, 1965) Üzlet és bevásárlóközpont imázsának mérése (Huff modelljének Stanley és Sewall általi kiegészítése, 1976) Tömegkommunikációs média iránti kereslet (Braunstein, 1976) Nemzetközi kereskedelem modellezése Körültekintést igényel Halmozott adatok Városon belüli mozgások (Nagy G., 1996) Dátum: Előadó: Poreisz Veronika, PhD. hallgató

13 Gyakorlati példák a modell alkalmazására I.
Nagy G. (1996): Településen belüli mozgások Győr egyes városrészei között Képlet: Iij: G*(Pi*Pj) / dijb , kitevő: Hoover ajánlása alapján Városrészek: súlypontok meghatározása (forgalom, népesség térbeli eloszlása) Adatbázis: cégek árbevétele, népesség Távolság Tömegközlekedés járatideje percben Fizikai távolság 3 modell (eltérő súlyok) A városrészek árbevételi adatai A kiskereskedelmi alapterület Alapterület és városrész népessége Eredmények: Csatolt városrészek – alacsony intenzitás Belváros – legerősebb vonzás Szub-centrumok Csak belvároshoz kötődő mozgások Dátum: Előadó: Poreisz Veronika, PhD. hallgató

14 Gyakorlati példák a modell alkalmazására II.
Nagy G.(2011): Várostérségek lehatárolása gravitációs modellel Népességszámon alapuló Gazdasági teljesítményen alapuló – bruttó árbevétel Szolgáltatásban játszott szerep alapján – komplex mutató Város által nyújtott szolgáltatási kör intenzitása + súlyozás Boltegységek Naturális mutatók: non food boltok, diszkontáruházak, hipermarketek, bev. Központok, üzleti szolgáltatást nyújtó cégek száma – súlyozás szubjektív döntés alapján (kínálatot figyelembevéve) Dátum: Előadó: Poreisz Veronika, PhD. hallgató

15 Gyakorlati példák a modell alkalmazására II.
Városi központok és elméleti vonzásterek a szolgáltatás-kínálat alapján Forrás: Nagy G. (2011): A gravitációs modell felhasználásának lehetőségei, Területi Statisztika, 14. (51.) Évf. 6. , 669. o. Dátum: Előadó: Poreisz Veronika, PhD. hallgató

16 Gyakorlati példák a modell alkalmazására II.
A gravitáció vonzás intenzitása a szolgáltató centrumok alapján Domináns illetve intenzív vonzáskörzetek Domináns és intenzív vonzáskörzetek Forrás: Nagy G. (2011): A gravitációs modell felhasználásának lehetőségei, Területi Statisztika, 14. (51.) Évf. 6. , 670. o. Dátum: Előadó: Poreisz Veronika, PhD. hallgató

17 Gyakorlati példák a modell alkalmazására III.
Jakab M. Z. – Kovács M. A. – Oszlay A. (2000): Csehország, Lengyelország és Magyarország egyensúlyi külkereskedelme Egyenlet: Xij=αYjβ1Liβ2Yjβ3Ljβ4Dijβ5Aijβ6 Xij – az i-edik ország folyó áron vett exportja j-edik orzságba Y – GDP, L – népesség Aij – kereskedelmet hátráltató ill. esősegítő tényezők α – konstans, β – paraméterek (becslés) 53 ország, FDI-vel bővítve 28 OECD tagállam Szerzők akkor MNB kutatási főosztályának munkatársai Dátum: Előadó: Poreisz Veronika, PhD. hallgató

18 Gyakorlati példák a modell alkalmazására IV.
Udvari B. (2012): Az Aid for Trade hatásai a kereskedelemre Segélyek és kereskedelem, mint gazdaságfejlesztő eszköz összekapcsolása Két ország közti bilaterális kereskedelem Külkereskedelmi gravitációs modell kibővítése Teljes kereskedelmi forgalom i ország és EU közt Fejlődő ország GDP-je * EU teljes GDP-je között, 2006 a bázisév EU-ból érkező teljes AfT támogatás, ACP, olajexportőr, legkevésbé fejlett ország Aid for Trade – kereskedelem gazdasági fejlődésben betöltött szerepe erősödik, segélyezés és a kereskedelem, mint fejlesztő eszköz összekapcsolása Dátum: Előadó: Poreisz Veronika, PhD. hallgató

19 Esetleges kutatási irányok
Összegzés Gravitációs modell Előnye a hátránya is egyben Egyszerű modell Korlátok Kevés adat vonatkozik területi interakciókra Adathiány Esetleges kutatási irányok Kitevők alkalmazásának vizsgálata Városon belüli mozgások (Győr – hogyan változott?) Regionális vonzáskörzetek (Győr) 19 Dátum: Előadó: Poreisz Veronika, PhD. hallgató

20 Források I. Africano, A. P. – Magelhães, M. (2005): FDI and trade in Portugal: a gravity analysis. FEP Working Papers, 174, Faculdade de Economia de Porto. Benko, G. (1999): Regionális tudomány, Dialóg-Campus, Pécs-Budapest Beluszky P. (1984): Földrajzi Tanulmányok 19. – Matematikai és statisztikai módszerek alkalmazási lehetőségei a területi kutatásokban (szerk.:Sikos T. T.), Akadémiai Kiadó, Budapest Braunstein Y. M. (1976): A gravity model analysis of the demand for mass communications, Regional Science an Urban Economics 6., North Holland, pp Cadwallader, M. (1975): A Behavioural Model of Consumer Spatial Decision-Making, Economic Geography 51: in Golledge, R. G. – Stimson, R. J. (1987): Analytical Behavioural Geography, Croom Helm, London Sikos T. T. (1984): Földrajzi Tanulmányok 19. (szerk.), Akadémiai Kiadó, Budapest Carrell, J. D. – Bevis, H. W. (1957): Predicing Local Travel in Urban Regions, Pap. and Prec. of Reg. Ass., Vol. 3. in: Sikos T. T. szerk. (1984): Földrajzi Tanulmányok 19, Akadémiai Kiadó, Budapest Converse, P. D. (1949): New Laws of Retail Gravitation, Journal of Marketing, 14. pp , in Sikos T., T. szerk. (1984): Földrajzi Tanulmányok 19., Akadémiai Kiadó, Budapest Dusek T. (2003): A gravitációs modell és a gravitációs törvény összehasonlítása, Tér és Társadalom, 17. Évf. 2003/ p. Golledge, R. G. – Stimson, R. J. (1987): Analytical Behavioural Geography, Croom Helm, London Hoover, E. M (1971): In Introduciton to Regional Economics, A. A. Knopf, New York in Sikos T., T. szerk. (1984): Földrajzi Tanulmányok 19., Akadémiai Kiadó, Budapest Huff (1962): Determination of Intra-Urban Retail Trade Areas, Real Estate Research Program. Los Angeles, Ca.: University of California in Golledge, R. G. – Stimson, R. J. (1987): Analytical Behavioural Geography, Croom Helm, London Huff (1964): Defining and Estimating a Trade Area. Journal of Marketing 28: in Golledge, R. G. – Stimson, R. J. (1987): Analytical Behavioural Geography, Croom Helm, London Jakab M. Z. – Kovács M. A. – Oszlay A. (2000): A külkereskedelmi integráció – becslések három kelet-közép-európai ország egyensúlyi külkereskedelmére, Közgazdasági Szemle, XLVII. Évf, szeptember, o. Dátum: Előadó: Poreisz Veronika, PhD. hallgató

21 Források II. Lakshmanan, R. T. – Hansen, W. G. (1965): A Retail Market Potential Model. Journal of American Institute of Planners May in: Nagy G. (2011): A gravitációs modell felhasználásának lehetőségei a várostérségek lehatárolásában, Területi Statisztika, 14. (51.) Évf November Mayo, E. J. – Jarvis, L. P. – Xander, J. A. (1988): Beyond the Gravity Model, Journal of the Academy of Marketing Science, Vol 16, No. 3-4. Nagy G. (2003): A gravitációs modell alkalmazási lehetőségei a településen belüli mozgások tanulmányozására, Tér és Társadalom, 10. évf. 1996/ oldal. Nagy G. (2011): A gravitációs modell felhasználásának lehetőségei a várostérségek lehatárolásában, Területi Statisztika, 14. (51.) Évf November Nemes Nagy J. (1984): Földrajzi Tanulmányok 19. – Matematikai és statisztikai módszerek alkalmazási lehetőségei a területi kutatásokban (szerk.:Sikos T. T.), Akadémiai Kiadó, Budapest Reilly, W. J. (1931): The Law of Retail Gravitation, Knikborcker Press, New York Schiller R. (2001): The Dynamics of Property Location - Value and the factors wich drive the location of shops, offices and other land uses, Spon Press, London and New York Sikos, T. T. szerk. (1984): Földrajzi Tanulmányok 19., Akadémiai Kiadó, Budapest Sikos, T. T. (2000): Marketingföldrajz, VÁTI, Budapest Thorvid, A. C. (1963): Ett förstök till indelming ov Svergie i ekonomista regioer. Statistiks Tidskrif, in: Nagy G. (2011): A gravitációs modell felhasználásának lehetőségei a várostérségek lehatárolásában, Területi Statisztika, 14. (51.) Évf Tuominen, O. (1949): Das Einflussgebiet der Stadt Turku. Im System der Einflussgebiete Südwest-Finland. Fennia, 71. in Nagy G. (2011): A gravitációs modell felhasználásának lehetőségei a várostérségek lehatárolásában, Területi Statisztika, 14. (51.) Évf November Udvari B. (2012): Az Európai Unió nemzetközi fejlesztési politikájának értékelése: a kereskedelempolitikai eszközök adta lehetőségek, Doktori értekezés, Szegedi Tudományegyetem, Gazdaságtudományi Kar, Közgazdaságtani Doktori Iskola, Szeged 21 Dátum: Előadó: Poreisz Veronika, PhD. hallgató

22 Köszönöm a figyelmet! Dátum: 2017.04.04.
Előadó: Poreisz Veronika, PhD. hallgató