AZ ENERGIA GAZDASÁGI SZEREPÉNEK MAKROSZINTŰ ÉRTÉKELÉSE KELET- KÖZÉP-EURÓPÁBAN, 1990 ÉS 2009 KÖZÖTT Sebestyénné Szép Tekla Egyetemi tanársegéd Miskolci.

Az előadások a következő témára: "AZ ENERGIA GAZDASÁGI SZEREPÉNEK MAKROSZINTŰ ÉRTÉKELÉSE KELET- KÖZÉP-EURÓPÁBAN, 1990 ÉS 2009 KÖZÖTT Sebestyénné Szép Tekla Egyetemi tanársegéd Miskolci."— Előadás másolata:

1 AZ ENERGIA GAZDASÁGI SZEREPÉNEK MAKROSZINTŰ ÉRTÉKELÉSE KELET- KÖZÉP-EURÓPÁBAN, 1990 ÉS 2009 KÖZÖTT Sebestyénné Szép Tekla Egyetemi tanársegéd Miskolci Egyetem, Gazdaságtudományi Kar, Világ- és Regionális Gazdaságtan Intézet Győr 2012. október 23.

2 Tartalom A kutatás logikai felépítése Hipotézisek megfogalmazása Módszertanok bemutatása Következtetések Vizsgált időtartam: 1990-2009 Vizsgált terület: Kelet-Közép-Európa (Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Magyarország, Szlovénia) Felhasznált adatbázisok: Világbank, Eurostat, KSH, Enerdata – Odyssee adatbázis

3 A kutatás logikai felépítése Energiahatékonyság Gazdasági növekedés Energiafelhasználás Gazdasági szerkezetváltás Energiagazdaságtan KörnyezetgazdaságtanÖkológiai gazdaságtan Biofizikai közgazdaságtan Forrás: saját szerkesztés

4 Az energiafelhasználás és a gazdasági növekedés oksági összefüggései Energiahatékonyság Gazdasági szerkezetváltás VAR-modell Granger-féle okság vizsgálata VECM, VAR-modell Granger-féle okság vizsgálata H1: Kelet-Közép-Európa vizsgált országaiban - így Magyarországon, Csehországban, Szlovákiában, Szlovéniában és Lengyelországban - szignifikáns kapcsolat mutatható ki az energiafogyasztás és a gazdasági növekedés között. A többi fejlett országhoz hasonlóan a kapcsolat iránya az energiafogyasztástól mutat a gazdasági növekedés felé. H2: A gazdasági szerkezet változása az egyes országokban eltérő módon befolyásolhatja az energiafelhasználás és a gazdasági növekedés között oksági kapcsolat irányát. EnergiafelhasználásGazdasági növekedés Forrás: saját szerkesztés

5 A Granger-féle okság számításának módszertana Stacionaritás tesztelése ADF, DF-GLS, KPSS teszttel. I(1) Az idősor elsőrendű integrált. Kointegráció tesztelése Engle-Granger és a Johansen-féle módszerrel. A szintváltozók kointegráltak. VECM- modell A szintváltozók nem kointegráltak. VAR- modell I(0) Az idősor 0-ad rendű integrált. VAR- modell Forrás: saját szerkesztés

6 Granger-féle okság - eredmények Energiafelhasználás Gazdasági növekedés Magyarország, Szlovákia, Csehország Lengyelország, Szlovénia Gazdasági növekedés Energiafelhasználás Miért???

7 A szerkezetátalakulás sebessége a Moore-féle szerkezetátalakulási érték alapján (fok) Forr á s: saj á t sz á m í t á s

8 Az oksági irányok Kelet-Közép-Európában Ahol: ENC – energiafelhasználás; GDP – gazdasági növekedése; α: a gazdasági szerkezet változásának sebessége Forrás: saját szerkesztés

9 Következtetések I. Kelet-Közép-Európa vizsgált országaiban (Csehország, Lengyelország, Magyarország, Szlovákia, Szlovénia) Lengyelország és Szlovénia kivételével szignifikáns a kapcsolat az energiafogyasztás és a gazdasági növekedés között. Magyarországon, Szlovákiában, Csehországban az energiafogyasztás Granger-értelemben oka a GDP-nek, vagyis az energiafelhasználás fokozódása képes gazdasági növekedést indukálni. Magyarországon, Szlovákiában, Csehországban az energiafogyasztás korlátozására irányuló gazdaságpolitikai stratégiák átgondolása szükséges, tekintettel arra, hogy minden ilyen jellegű intézkedés a gazdasági növekedés visszafogását eredményezheti. Lengyelországban és Szlovéniában 1990 és 2009 között az energiafogyasztás és a gazdasági növekedés közötti oksági kapcsolatot jelentős mértékben befolyásolta a gazdasági szerkezetváltás. A szakirodalomban az energiafogyasztás és a gazdasági növekedés közötti Granger-féle okság vizsgálatára irányuló elemzések vegyes eredményeinek fő oka a vizsgált időtartamokban végbement eltérő gazdasági szerkezetváltás.

10 A gazdasági és ipari szerkezetváltás hatására bekövetkező energiaintenzitás-változás vizsgálata Energiahatékonyság Gazdasági növekedés Energiafelhasználás Gazdasági szerkezetváltás Index dekompozíciós vizsgálat H3: Kelet-Közép-Európában az egyes országok energiaintenzitásának alakulását jelentős mértékben befolyásolta a gazdasági szerkezet átalakulása, illetve a gazdasági szektorok energiaintenzitásának változása 1990 és 2009 között. H4: A gazdasági szerkezetváltás szempontjából az energiaintenzitás javulását okozó intenzitási és strukturális hatás erőssége eltérő lehet nemzetgazdasági és szektorális szinten. Forrás: saját szerkesztés

11 Az index dekompozíciós eljárás A teljes gazdaságra kalkulált energiaintenzitás változását alapvetően két tényező befolyásolja: 1. az egyes szektorok energiaintenzitásának változása  intenzitási hatás 2. a gazdasági szektorok közötti átrendeződés  strukturális hatás A módszer a gazdaságot különböző szektorokra bontja és az adott szektor energiaintenzitását annak kibocsátása alapján súlyozza. D tot = D int * D str * D res = I t /I 0 Ahol: D tot : A gazdaság energiaintenzitásának változása D int : Intenzitási hatás D str : Strukturális hatás D res : Reziduum I 0 : Energiaintenzitás a bázisidőszakban. I t : Energiaintenzitás a tárgyidőszakban.

12 Az index dekompozíciós módszerek Megjegyzések ahol: t=0 a b á zisidőszak; t=T a t á rgyidőszak; i az adott gazdas á gi szektor Forr á s: Granel F. 2003. pp. 35. alapj á n saj á t szerkeszt é s

13 A teljes gazdaságra kalkulált energiaintenzitás vizsgálata D int, 1990-2009D str, 1990-2009 D res, 1990-2009 Forrás: saját számítás

14 D int, 1995-2009D str, 1995-2009 D res, 1995-2009 Forrás: saját számítás Az ipari szektorra kalkulált energiaintenzitás vizsgálata

15 A Fisher I index – teljes gazdaság A Fisher I index – ipari szektor Forrás: saját szerkesztés

16 Következtetések II. Kelet-Közép-Európa vizsgált országaiban (Csehország, Lengyelország, Magyarország, Szlovákia, Szlovénia) 1990 és 2009 között a teljes gazdaságra kalkulált energiaintenzitás javulásához nagyobb részben az intenzitási hatás járult hozzá, kisebb részben a strukturális hatás. A strukturális hatás jelentősége az energiahatékonyság szempontjából kisebb, mint az intenzitási hatásé. Az ipari szektorban kalkulált végső energiaintenzitás javulásához Csehországban, Szlovákiában, Magyarországon és Lengyelországban mind az intenzitási, mind a strukturális hatás nagymértékben hozzájárult, bár az intenzitási hatás a meghatározóbb. Szlovéniában az ipari szektorban kalkulált végső energiaintenzitás javulását tekintve a strukturális hatás jelentéktelen, az elért energiahatékonyság-javulás elsősorban az intenzitási hatásnak köszönhető. A nemzetgazdaság energiaintenzitásának javulásához vezető folyamatok nemzetgazdasági és szektorális szinten különbözőek is lehetnek.

17 A visszapattanó hatás Energiahatékonyság Gazdasági növekedés Energiafelhasználás Gazdasági szerkezetváltás H5: Kelet-Közép-Európában jelentős hatékonyságjavulás ment végbe a háztartási szektorban 1990 és 2009 között. Ugyanakkor az energiamegtakarítás mértéke kisebb, mint az a hatékonyságjavulás mértékéből várható lenne. H6: Bármilyen energiahatékonyság- javulás hatására elérhető potenciális energiamegtakarítás és a tényleges energiamegtakarítás közötti különbséget tekintve jelentős eltérések vannak a társadalom legalacsonyabb és legmagasabb jövedelemmel rendelkező háztartásai között. OLS-modell Diszkriminancia-elemzés Forrás: saját szerkesztés

18 Az OLS-modellek feltételrendszere VáltozóFeltételFeltétel sérülése Alkalmazott vizsgálat Függő és független változó StacionaritásNem stacionárius ADF, ADF-GLS, KPSS-teszt Függő és független változó LinearitásNem lineáris kapcsolatPontdiagram Független és független változó Függetlenség egymástól MultikollinearitásVIF-mutató ReziduumokNormális eloszlásNem normális eloszlásChi 2 -próba Reziduum és reziduum Nem korreláltakAutokorreláció Breusch-Godfrey – teszt Reziduumok szórása a független változó függvényében Nem korreláltak (homoszkedaszticitás) Heteroszkedaszticitás White-teszt és Breusch-Pagan-teszt Forr á s: Sajtos L. et al. 2007. pp.217. alapj á n saj á t szerkeszt é s További tesztek: 1. Ramsey-féle RESET teszt 2. F-próba 3. Korrigált R 2 -próba

19 Felhasznált adatok A háztartások fűtési, klímával korrigált végső energiafelhasználása (Mtoe)* A fűtéshez használt egy m 2 -re eső, klímával korrigált hasznos energia (koe/m 2 )* A háztartások vízmelegítés céljából felhasznált energia mennyisége (Mtoe)* Az egy háztartásra eső vízmelegítés céljából felhasznált energia mennyisége (toe/háztartás)* A háztartások klímával korrigált végső energiafelhasználása (Mtoe)* Egy háztartásra eső, klímával korrigált energiafelhasználás (toe/háztartás)* A lakások átlagos alapterülete (m 2 )* Fűtési/hűtési napok száma (db)* Háztartások száma összesen (db)* A háztartások egy főre eső végső kiadásai (konstans 2000-es árakon, US$)** A kőolaj inflációval korrigált átlagos világpiaci ára (US$/hordó)*** Megjegyzések: *: Forrás - Odyssee adatbázis; **: Forrás – Világbank; ***: http://inflationdata.com/http://inflationdata.com/ A háztartások által egy év alatt felhasznált földgáz mennyisége (m 3 ) 1 m 2 -re eső éves földgázköltség (Ft/m 2 ) A háztartások által az egy éves számlázási időszakban felhasznált áram (kWh) 1 m 2 -re eső éves áramköltség (Ft/m 2 ) Háztartás taglétszáma (fő) Dummy változók Forrás: KSH

20 A visszapattanó hatás nagysága Teljes minta Legalsó jövedelemcsoport (1. kvintilis) Legfelső jövedelemcsoport (5. kvintilis) Fűtés (földgázzal fűtő háztartások földgázfelhasználása) 2,6%7,9%0% Villamosenergia-felhasználás 32,6%29,8%34,9% A visszapattanó hatás mértéke Magyarországon 2008-ban FűtésVízfelmelegítés Teljes energiafelhasználás Csehország18,3%4,2%14,1% Magyarország4%2,2%11,1% Szlovákia0%- Szlovénia--75,1% Lengyelország37,7%-17,9% A visszapattanó hatás mértéke Kelet-Közép-Európában, 1990-2009 között Forrás: saját számítás

21 Következtetések III. A visszapattanó hatás Kelet-Közép-Európában is megfigyelhető, létező jelenség, nagysága Csehország, Lengyelország, Szlovénia és Magyarország háztartási szektorát tekintve szignifikáns. Nagysága az egyes háztartási tevékenységek (fűtés és vízfelmelegítés) szintjén vizsgálva különböző. A rendelkezésre álló energiaforrások megőrzéséhez az energiahatékonysági intézkedések az elvártnál kisebb mértékben járulnak hozzá. Az energiafelhasználás csökkentéséhez, illetve ezen túl a környezetvédelemhez (globális felmelegedés megelőzés, illetve a károk enyhítése, az emisszió csökkentése), a véges erőforrások megőrzéséhez nem az energiahatékonyság javítása a legmegfelelőbb megoldás. Azzal párhuzamosan az energiatakarékosságra, az energia használatának korlátozására kell törekedni. Magyarországon 2008-ban az energiahatékonyság javulásából származó potenciális energiamegtakarítás tényleges megvalósulását nagymértékben befolyásolja a háztartások jövedelmi helyzete. A visszapattanó hatás nagysága eltérő a különböző jövedelmi csoportokban.

22 Köszönöm a figyelmet! „A kutató munka a TÁMOP-4.2.2/B-10/1-2010-0008 jelű projekt részeként – az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében – az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósult meg.”