Előadást letölteni
Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon
KiadtaRegina Bartané Megváltozta több, mint 10 éve
1
1 Energiapolitikánk gazdasági meghatározottságai” Dr. Hegedűs Miklós ügyvezető GKI Energiakutató és Tanácsadó Kft. Fenntartható társadalom, fenntartható gazdaság Budapest, 2011. November 23.
2
Az előadás érintett témái: 1.Globális energia-szektor korszakváltás közben, előtt? Az energia-szektor Bermuda háromszöge! 2.Energia-helyzetünk megítélése, mit hoz a jövő? 3.Az állami szerepvállalás kiterjesztése: vissza a múltba. 4.Következtetések, tanulságok 2
3
3 1. A globális energia-szektor korszakváltás közben, előtt? Az energia-szektor Bermuda háromszöge! 1.1. Az energia-szektor követelményeinek értelmezhetősége. 1.2. A gazdasági növekedés jelentősen visszaesett, döntően a fejlett országokban. 1.3. Átmeneti energiabőség a kínálatban. 1.4. A globális földgázpiac alapvető átrendeződése, az atom kérdőjelei, a megújulók előtérbe kerülése. 1.5. Import-függőség, kockázatok csökkentése, komparatív előnyök-hátrányok. 1.6. Az árak alakulása, alakító tényezők.
4
A világ primer energiaigénye (fűtőanyagok szerint), különböző forgatókönyvek alapján 4 Forrás: World Energy Outlook 2010 - GLOBAL ENERGY TRENDS és a GKI Energiakutató számításai
5
A világ primer energiaigénye, az energia források megoszlása, különböző forgatókönyvek alapján, 2035 5 Forrás: World Energy Outlook 2010 - GLOBAL ENERGY TRENDS
6
Energia felhasználás az U.S.A.-ban, Kínában és Indiában, 1990-2035 (kvadrillió Btu) Energy consumption in the United States, China, and India, 1990-2035 (quadrillion Btu) 6
7
A világ energia-felhasználása, összefüggésben a CO2 kibocsátással, különböző forgatókönyvek alapján 7
8
A világ primer olaj igénye és olajárai, különböző forgatókönyvek alapján 8 Forrás: World Energy Outlook 2010 - GLOBAL ENERGY TRENDS
9
Texasi szuper-ólommentes benzinár alakulása, 1979-2011 9 Forrás: http://www.randomuseless.info/
10
A világ olajszállítási igénye az új irányelv alapján 10 Forrás: World Energy Outlook 2010 - GLOBAL ENERGY TRENDS
11
Olaj felhasználás csökkenése az elektromos járművek eladásához viszonyítva: célok, tervek az új irányelv alapján 11
12
2. Energia-helyzetünk megítélése, mit hoz a jövő? 12 2.1.A magyar gazdaság nem energiafaló. 2.2.Az átlagos inflációnál 1-1,5%-ponttal erőteljesebben növekvő nemzetközi és hazai energiaárak 2.3.A hazai megújuló energiaforrások természeti adottságai legalább olyan kedvezőtlenek, mint a hagyományos energiahordozóké 2.4.Mind a hagyományos, mind a megújuló források tekintetében jelentős komparatív hátrányaink vannak 2.5.Az energiaimport mérséklése kívánatos, de a növekvő import-arány aligha állítható meg 2.6.Csak a felhasználási oldalon, annak minden szegmensében érvényesülő hatékonyság kínál elfogadható megoldást 2.7.Az energiafelhasználás minden szegmensében érvényesülő, a hatékonyság legfőbb feltétele a valós költségeket követő árak érvényesítése
13
Magyarország nem „energiafaló”! Ezer tonna olajegyenérték/millió PPP(GDP) 13 Forrás: Eurostat alapján saját számítás
14
14 Forrás: Eurostat alapján saját számítás
15
Miért magasak a vállalkozások és a lakosság energia költségei. A háztartási energia és a járműüzemanyag súlya a fogyasztói kosárban. A háztartási energia, a járműüzemanyag és a fogyasztói árindex. Az EU27-ek és a hazai teljes energiaköltség. Az energiával összefüggő költség, a GDP %-ában: 200020102030 EU27-ek 9,810,711,7 Magyarország 1818,320,3 15
16
A gazdaság és az energia-szektor néhány jellemzője a Közép-Kelet európai viszonyokban. 16 Forrás: EU Energy Trends to 2030
17
17
18
18
19
19
20
A háztartási energia, a járműüzemanyag és a fogyasztói árindex, 2000-2010 (2000=100) 20 Forrás: KSH adatai alapján saját számításaink
21
Az új építések éves beruházási költsége – NCsT alapján [milliárd Ft, 2011-es árakon] – a beruházási költségek 277,4 Ft/euró árfolyamkörnyezetben felmérve. 21 Forrás: GKI Energiakutató, Pylon, Kapros
22
A becsült átvételi ár intervalluma 2012-re technológiától, mérettől függően [Ft/kWh] 22 Forrás: GKI Energiakutató, Pylon, Kapros
23
A KÁT és a METÁR kassza NCsT változat szerint [milliárd Ft, 2011-es árakon] 23 A KÁT és a METÁR kassza PYLON változat szerint [milliárd Ft, 2011-es árakon] Forrás: GKI Energiakutató, Pylon, Kapros
24
A KÁT és a METÁR támogatástartalma az áramszámlában NCsT változat szerint [Ft/kWh, 2011-es árakon] 24 A KÁT és a METÁR támogatástartalma az áramszámlában PYLON változat szerint [Ft/kWh, 2011-es árakon] Forrás: GKI Energiakutató, Pylon, Kapros
25
25 3. Az állami szerepvállalás kiterjesztése: vissza a múltba. 3.1. Kell-e, lehet-e új energiapolitika? -Ellátásbiztonság -Az állami szerepvállalás -Megújulók szerepe 3.2. Világpiaci árak és a hazai lakossági árak összefüggése. 3.3. Az energiaköltségek nálunk igen magasak: lakosság, versenyképesség. 3.4. EU követelmények és a hazai törekvések ellentmondásai.
26
Forrás: KSH 26
27
4. Következtetések, tanulságok 4.1. Legfontosabb alakító tényező nem a szűkösség, hanem a környezeti aggodalmak. 4.2. A megújulók beemelése az energiamixbe inkább a kényszer, mint hosszabb távú gazdasági racionalitás. 4.3. A globális energiapiac fő alakítói egyre inkább a feltörekvő országok. 4.4. A földgáz kínálatának alapvető átrendezése. 4.5. Hazai energiapolitika mozgástere igen szerény. 4.6. Az ellátásbiztonság túlhangsúlyozása veszélyes. 4.7. A felhasználási oldal erőteljes racionalizálása. 4.8. A reális árak hosszabb távú érvényesítése. 4.9. Az energiapolitika eszköz és szerves része a gazdaságpolitikának, de hol a hosszú távú gazdaságpolitika? Energiaproblémáink megoldásának kulcsa a gazdasági teljesítményünkben rejlik. 27
28
Köszönöm a figyelmüket! 28
Hasonló előadás
© 2024 SlidePlayer.hu Inc.
All rights reserved.