Levegőtisztaság-védelem 13. előadás

Az előadások a következő témára: "Levegőtisztaság-védelem 13. előadás"— Előadás másolata:

1 Levegőtisztaság-védelem 13. előadás
Bűz, közlekedés, hulladékkezelési eljárások levegőtisztaság-védelmi vonatkozásai, emisszió csökkentési lehetőségek.

2 Bűz – jogi alapok A 21/2001 (II. 14.) Korm. rendelet 3. § j) szerint:
bűz: kellemetlen szagú légszennyező anyag vagy anyagok keveréke, amely összetevőivel egyértelműen nem jellemezhető. A 21/2001 (II. 14.) Korm. rendelet 5. § (1) szerint: Tilos a környezeti levegő olyan mértékű terhelése, amely légszennyezést vagy határértéken felüli légszennyezettséget okoz, valamint a környezeti levegő bűzzel való terhelése. 2009. december 9.

3 Bűz – jogi alapok A 21/2001 (II. 14.) Korm. rendelet 14. § szerint:
Bűzzel járó tevékenység során az elérhető legjobb technika alkalmazásával meg kell akadályozni, hogy a lakosságot zavaró bűz kerüljön a környezetbe. Az elérhető legjobb technika alkalmazását, az egyedi határértéket, illetőleg a lakosságot zavaró bűzzel járó tevékenység korlátozását vagy betiltását a környezetvédelmi hatóság írja elő. 2009. december 9.

4 Szaganyagok Bűzös gázok például: aldehidek, merkaptánok, ketonok, aminok, kis molekulájú zsírsavak, észterek, szerves savak, egyszerű és aromás kéntartalmú vegyületek. Kb. 400 szaghatást okozó vegyület. Szaglási küszöbérték (szagküszöbérték): azt a szaganyag koncentrációt jelenti, amelyet egy „átlagos orral rendelkező” ember már érzékelni tud. 2009. december 9.

5 Szaganyagok 2009. december 9.

6 Szagkoncentráció mérése
Statikus olfaktometria Dinamikus olfaktometria Hígítási szám (Zwaardemaker): Szagkoncentráció[SZE/m3]: ahol co a szagküszöbnél mért szagkoncentráció [1 SZE/m3] 2009. december 9.

7 Szagkoncentráció 2009. december 9.

8 Szagkibocsátás meghatározása
Szennyezett levegő térfogatárama [m3/s]: Szagkibocsátás [SZE/s]: Fajlagos szagkibocsátás [SZE/s·SZÁ]: 2009. december 9.

9 Szagkibocsátás csökkentése
Aktív módszerek: szaganyagok keletkezési lehetőségeit csökkentjük, megakadályozzuk (pl. zárt technológiai folyamattal, megfelelő alapanyag megválasztásával, technológiai változtatással stb.) Passzív módszerek: adszorpció abszorpció ózonizálás (hideg plazma eljárás) fedés (maszkírozás), közömbösítés szagemisszió szétszórása biológiai tisztítási lehetőségek 2009. december 9.

10 Közlekedés A belső égésű motorok olyan energia-átalakító berendezések, amelyek a hajtóanyag elégetésével nyert hőenergiát mechanikai munkává alakítják át, miközben a légtérbe kipufogógázt bocsátanak. A belső égésű motor jelentős mennyiségű levegőt használ fel működése során. Az Otto-motoroknál 1 kg benzinhez megközelítőleg 15 kg (12 m3) levegő, a dízelmotornál pedig 1 kg gázolajhoz 18 – 26 kg (14 – 20 m3) levegő szükséges. A kipufogógázban mintegy négyszáz féle összetevő mutatható ki . 2009. december 9.

11 Belső égésű motorok A kipufogógáz összetételét az alábbi tényezők befolyásolják: a motor típusa (Otto-motor, dízel motor), a motor szerkezeti kialakítása, az égéstér, a motor beállítása, a levegőszűrés, a hajtóanyag összetétele, tüzelőanyag-égéslevegő keverési arány, stb. 2009. december 9.

12 Belső égésű motorok 2009. december 9.

13 Belső égésű motorok Sajátos szennyezések:
inverziós szmog (ősszel-télen) Los-Angeles típusú szmog (nyáron) Szennyezőanyag csökkentési törekvések a 70-es évektől. Magyarországon 1977-től „zöld-kártya”. Jelenleg „környezetvédelmi igazoló lap”, rendszámra piros, sárga vagy zöld hatszög alakú plakett. λ – légfelesleg tényező. Otto-motoroknál λ=0,8 maximális teljesítmény, λ=1 minimális emisszió. Szabályozott keverékképzés, hármas hatású katalizátor, λ-szonda. 2009. december 9.

14 Hulladékkezelés Kibocsátás: diffúz és/vagy pontforrásokon keresztül.
Jelentősebb levegőterhelést okozó technológiák: hulladéklerakók állati tetem feldolgozás hulladékégetés fémfeldolgozás üveggyártás sterilizálás egyéb technológiák (oxidációs technológiák, bepárlás stb.) 2009. december 9.

15 Hulladéklerakók Levegőszennyezők:
szilárd szennyezők: szerves és szervetlen, inert vagy mérgező porok. Az anyagmozgatásnál, anyagátadásnál keletkezik (leborítás, napi takarás stb.) Törekvés: minimalizálni kell. légnemű szennyezők (hulladéklerakó-gáz): hulladék szerves anyagának döntően anaerob bomlásakor keletkezik. 2009. december 9.

16 Hulladéklerakók 2009. december 9.

17 Hulladéklerakók 2009. december 9.