Operációs rendszerek GNU/Linux

Az előadások a következő témára: "Operációs rendszerek GNU/Linux"— Előadás másolata:

1 Operációs rendszerek GNU/Linux

2 Mi a GNU/Linux? A Linux egy operációs rendszer, a szabad szoftverek és a nyílt forráskódú programok egyik legismertebb példája. A „Linux” elnevezés szigorú értelemben véve a Linux-rendszermagot jelenti, amelyet Linus Torvalds kezdett el fejleszteni 1991-ben. A köznyelvben mégis gyakran a teljes Unix-szerű operációs rendszerre utalnak vele, amely a Linux-rendszermagra és az 1983-ban, Richard Matthew Stallman vezetésével indult GNU projekt keretében született alapprogramokra épül.

3 GNU, GPL, FSF GNU: „GNU's Not Unix” (1983, R. Stallman)
GPL: General Public License egy általános célú nyílt forráskódú licenc, amelyet az FSF tervezett a GNU projekt programkódjaihoz A licenc lényege – más szabad licencekhez hasonlóan –, hogy a mű szabadon terjeszthető (akár pénzért is), és szabadon módosítható, de a terjesztései és a módosítások kötelezően szintén GPL licenc alatt kell, hogy megjelenjenek, így biztosítva, hogy a szabad tartalmakból készült bármilyen származékos mű is szabad maradjon. FSF: Free Software Foundation (1985)

4 Linus Torvalds - 1969-ben született
– 1996: Helsinki Egyetem, informatikai diploma Elkezdett ismerkedni a MINIX operációs rendszerrel (Andrew S. Tanenbaum) A MINIX nem felelt meg az igényeinek, saját operációs rendszer fejlesztésébe kezdett

5 Az első kiadás aug. 25.: bejelenti a Linux kernelt a MINIX levelezőlistáján 0.01-es kiadás szeptemberben került fel az FTP szerverekre 386-os processzort igényelt Kezdetben csak IBM PC-n futott Csak finn billentyűzetet támogatott

6 A kiadás következményei:
A kódot sokan letöltötték Külső fejlesztések Hamarosan közösségi projektté vált Következmény: Nagyon gyors fejlődés október: 0.02 … december: 0.10

7 0.11-es verzió Hibajavítások
Hercules / EGA / VGA monitorokat is támogat A konzol hangot is ad Fájlrendszer karbantartó programok (mkfs, fsck, fdisk) Amerikai, német, francia és finn billentyűzetet is támogat

8 Miért terjedt ilyen gyorsan?
Commodore: 1994-ben csődöt jelentett Atari: már nem adott ki új modellt Apple: ekkoriban gyengélkedett Következmény: Microsoft egyeduralom A linuxban kezdték keresni az alternatívát.

9 Licenc A rendszer saját licenc alatt állt, korlátozta az üzleti felhasználást Ezen változtatni akart Torvalds 1992. dec.: 0.99-es verzió; GPL licenc (szabadon terjeszthető és módosítható)

10 Mi is az a linux pontosan?
Linux alatt azt az ingyenes rendszermagot (kernelt) értjük, amit 1991 óta is Linux Torvalds felügyelete alatt fejlesztenek. A rendszermag forráskódja nyílvános, báki megtekintheti, így pontosan ismert a működése. A linux rendszermag köré épülnek az egyes disztri- búciók, amik gyakorlatilag terjesztési csomagok, amelyeket kölünböző cégek, szervezetek készítenek el. Ezek nagy része ingyenes, de vannak melyekért fizetni kell, amit az adott cégek általában a support- tal indokolnak.

11 Disztribúció Több ezer linux disztribúció létezik, néhány fontosabb:
Debian Ubuntu / Kubuntu / Xubuntu / Edubuntu Uhulinux OpenSuse / Suse Fedora Core / Red Hat Slackware Mandriva

12 Linux parancsok A Linux operációs rendszer Unix öröksége az, hogy igen sok shell parancsot tartalmaz, melyekkel hatékonyan lehet feladatokat végrehajtani. A BevInfo Gyakorlaton Windows alól használjuk távoli eléréssel (ssh shell-el), pl. putty programmal.

13 Általános parancsok passwd – jelszó megváltoztatása
who – bejelentkezett felhasználók w – bejelentkezett fehasználók, táblázatban finger usernév – felhasználó adatai last – legutóbbi bejelentkezések last | grep hallgato  a last kimenetét a | -jel (pipe-jel) átadja a grep parancs bemenetére, amely kiszűri a hallgato szót tartalmazó sorokat

14 Parancsok – súgó, manual
man – a kézikönyv, manual megjelenítése egy-egy parancsot illetően. Pl man cd : a cd parancs leírása. (kilépés a 'q'-val)‏ apropos – megadja, hogy mely parancsokhoz kapcsolódik a keresett téma. pl.: apropos file info – karakteres menüvezérelt leírás a keresett témáról. pl.: info file

15 Fájlkezelő parancsok cd {könyvtár} : belépés a könyvtárba
cd : egy szinttel feljebb lép mkdir név : könyvtár (jegyzék) létrehozása rmdir név : könyvtár törlése touch teszt.txt : fájl létrehozása rm teszt.txt : fájl törlése cp honnan hova : másolás ls : listázás (DOS-ban a dir-hez hasonlít) ls –a : rejtett állományokat is kilistázza ls –l : hosszú formában listáz

16 Jogosultságok kezelése
Minden Linux rendszert csak authentikáció után lehet használni. A beléptetett felhasználó tagja egy vagy több csoportnak, amelyekhez jogosultságok tartoznak. A jogosultságok kezelése fájlokon keresztül történik. Minden fájl esetén egy 3 csoportból álló jogosultságcsomag van. pl. szoveg.txt rw- r-- r--

17 Jogosultságok kezelése 2.
pl. ls -l parancs után: fájlnév jogosultságok tulajdonos tulaj.csoportja szoveg.txt rw- r username hallgato ... Az első blokk: rw- a tulajdonos (aki létrehozta) jogosultságait adja meg. r=read (olvasás) w=write (írás) x=eXecute (végregajtás) [ Könyvtárak esetén ez a könyvtár listázási jogát jelenti. ] A második blokk: r-- azt a csoportot jelenti, amelyikbe a fájl tulajdonosa tartozik. A harmadik blokk: --- a „többiek” jogai, vagyis akik nem a tulajdonossal megegyező csoportba tartoznak, és nem a tulajdonos.

18 Jogosultságok kezelése 3.
Chmod – jogosultságok módosítása pl.: chmod +w szoveg.txt – mindenkinek írási jogok ad. Amennyiben csupán a csoportunknak szeretnénk írási jogot adni: chmod g+w szoveg.txt Itt az u:tulajdonos, g:tulaj.csoport, o:többiek A chmod leggyakoribb használata azonban az, amikor számok segítségével adunk meg jogosultságokat. Ekkor a 2-es számrendszerbeli „átváltása” jelenti a jogosultság értékét. Pl: rw- : 110 = = wx : 011 = = 3 chmod 640 szoveg.txt felel meg a rw- r jogosultságoknak.

19 A linux könyvtárszerkezete, konfigurációs állományok
Kötött nevű, elhelyezkedésű, tartalmú könyvtárak. Egy sokfelhasználós rendszerben szükség van valamilyen rendszerre az állományok tárolásában /bin :futtatható állományok /boot :rendszerbetöltéshez szükséges állományok, kernel image GRUB vagy LiLo rendszerbetöltő könyvtára, ebben menu.lst config. állomány, amely a rendszerindítás beállításait tartalmazza. Default op.rsz, menü megjelenési ideje

20 Könyvtárszerkezet folyt.
/dev -az eszközök könyvtára. Minden egyes hardver eszköz egy-egy állománynak felel meg. (Linux-ban minden fájl.)‏ /etc :konfigurációs állományok helye /etc/apt/sources.list -azokat a „tárolókat” tartalmazza, ahol a programcsomagok elérhetőek pl.: deb intrepid main restricted; deb cdrom:[Ubuntu 8.10 _Intrepid Ibex_ - Release i386 ( )]/ intrepid main restricted /etc/network/interfaces :hálózati eszközök konfigurációja. pl. Fix IP, DHCP IP

21 Könyvtárszerkezet folyt.
/home – a felhasználók állományait tartalmazza (külön partícióra szokás)‏ /media /mnt: a csatolt meghajtók, háttértárak találhatóak itt meg (pl. pen-drive, HDD, CD)‏ MOUNT – háttértárak csatolására szolgál pl. mount -t ntfs /dev/hdb2 /mnt/D /var: itt találhatóak a rendszerprogramok, rendszer szolgáltatással kapcsolatos állományok