Levegőtisztaság-védelem 13. előadás

Az előadások a következő témára: "Levegőtisztaság-védelem 13. előadás"— Előadás másolata:

1 Levegőtisztaság-védelem 13. előadás
Bűz, közlekedés, hulladékkezelési eljárások levegőtisztaság-védelmi vonatkozásai, emisszió csökkentési lehetőségek.

2 Bűz – jogi alapok A 306/2011. (XII. 23.) Korm. rendelet 2. § 6. szerint: bűz: szaghatással járó légszennyező anyag vagy anyagok keveréke, amely összetevőivel egyértelműen nem jellemezhető, az adott környezetben környezetidegen, és az érintett terület rendeltetésszerű használatát zavarja. A 306/2011. (XII. 23.) Korm. rendelet 4. § szerint : Tilos a légszennyezés, valamint a levegő lakosságot zavaró bűzzel való terhelése, továbbá a levegő olyan mértékű terhelése, amely légszennyezettséget okoz. 2010. december 6.

3 Bűz – jogi alapok A 306/2011. (XII. 23.) Korm. rendelet 30. § szerint : Bűzzel járó tevékenység során az elérhető legjobb technika alkalmazásával végezhető. Ha a BAT nem biztosítja a levegő lakosságot zavaró bűzzel való terhelésének megelőzését, további műszaki követelmények írhatók elő. Ha ez műszakilag nem biztosítható, a bűzzel járó tevékenység korlátozható, felfüggeszthető vagy megtiltható. Légszennyező pontforrás által okozott bűzterhelés csökkentése érdekében a bűzzel járó tevékenységre szagegység/m3-ben kifejezett egyedi kibocsátási szagkoncentráció (MSZ EN 13725:2003) határérték írható elő. 2010. december 6.

4 Szaganyagok Bűzös gázok például: aldehidek, merkaptánok, ketonok, aminok, kis molekulájú zsírsavak, észterek, szerves savak, egyszerű és aromás kéntartalmú vegyületek. Kb. 400 szaghatást okozó vegyület. Szagegység (SZE): az a szaganyag mennyiség 1 m3 standard állapotú szaganyagot tartalmazó gázban, amely már szagérzetet vált ki a szagmérés során az érzékelők 50%-ában. Szagkoncentráció: 1 m3 standard állapotú szaganyagot tartalmazó gázban a szagegységek száma [SZE/m3]. 2010. december 6.

5 Szaganyagok 2010. december 6.

6 Szagkoncentráció mérése
Statikus olfaktometria Dinamikus olfaktometria Hígítási szám (Zwaardemaker): Szagkoncentráció[SZE/m3]: ahol co a szagegységnél (szagküszöbnél) mért szagkoncentráció [1 SZE/m3] 2010. december 6.

7 Szagkoncentráció 2010. december 6.

8 Szagkibocsátás meghatározása
Szennyezett levegő térfogatárama [m3/s]: Szagkibocsátás [SZE/s]: Fajlagos szagkibocsátás [SZE/s·SZÁ]: 2010. december 6.

9 Szagkibocsátás csökkentése
Aktív módszerek: szaganyagok keletkezési lehetőségeit csökkentjük, megakadályozzuk (pl. zárt technológiai folyamattal, megfelelő alapanyag megválasztásával, technológiai változtatással stb.) Passzív módszerek: adszorpció abszorpció ózonizálás (hideg plazma eljárás) fedés (maszkírozás), közömbösítés szagemisszió szétszórása biológiai tisztítási lehetőségek 2010. december 6.

10 Közlekedés A belső égésű motorok olyan energia-átalakító berendezések, amelyek a hajtóanyag elégetésével nyert hőenergiát mechanikai munkává alakítják át, miközben a légtérbe kipufogógázt bocsátanak. A belső égésű motor jelentős mennyiségű levegőt használ fel működése során. Az Otto-motoroknál 1 kg benzinhez megközelítőleg 15 kg (12 m3) levegő, a dízelmotornál pedig 1 kg gázolajhoz 18 – 26 kg (14 – 20 m3) levegő szükséges. A kipufogógázban mintegy négyszáz féle összetevő mutatható ki . 2010. december 6.

11 Belső égésű motorok A kipufogógáz összetételét az alábbi tényezők befolyásolják: a motor típusa (Otto-motor, dízel motor), a motor szerkezeti kialakítása, az égéstér, a motor beállítása, a levegőszűrés, a hajtóanyag összetétele, tüzelőanyag-égéslevegő keverési arány, stb. 2010. december 6.

12 Belső égésű motorok 2010. december 6.

13 Belső égésű motorok Sajátos szennyezések:
inverziós szmog (ősszel-télen) Los-Angeles típusú szmog (nyáron) Szennyezőanyag csökkentési törekvések a 70-es évektől. Magyarországon 1977-től „zöld-kártya”. Jelenleg „környezetvédelmi igazoló lap”, rendszámra piros, sárga, kék vagy zöld hatszög alakú plakett. λ – légfelesleg tényező. Otto-motoroknál λ=0,8 maximális teljesítmény, λ=1 minimális emisszió. Szabályozott keverékképzés, hármas hatású katalizátor, λ-szonda. 2010. december 6.

14 Hulladékkezelés Kibocsátás: diffúz és/vagy pontforrásokon keresztül.
Jelentősebb levegőterhelést okozó technológiák: hulladéklerakók állati tetem feldolgozás hulladékégetés fémfeldolgozás üveggyártás sterilizálás egyéb technológiák (oxidációs technológiák, bepárlás stb.) 2010. december 6.

15 Hulladéklerakók Levegőszennyezők:
szilárd szennyezők: szerves és szervetlen, inert vagy mérgező porok. Az anyagmozgatásnál, anyagátadásnál keletkezik (leborítás, napi takarás stb.) Törekvés: minimalizálni kell. légnemű szennyezők (hulladéklerakó-gáz): hulladék szerves anyagának döntően anaerob bomlásakor keletkezik. 2010. december 6.

16 Hulladéklerakók 2010. december 6.

17 Hulladéklerakók 2010. december 6.