Zene és Liturgia?!.

Az előadások a következő témára: "Zene és Liturgia?!."— Előadás másolata:

1 Zene és Liturgia?!

2 zene vs. egyházzene Musica sacra Jellemzők „története” virágkora Képviselők Kitekintő következtetés

3 A zene a hangok  és a csend érzelmeket kiváltó elrendezése, létezésének lényege az idő. A pontos meghatározás nem könnyű, de abban általában egyetértés mutatkozik, hogy a zene a hangok tudatosan elrendezett folyamata. A zene egy művészi kifejezési forma, a hangok és „nem-hangok” (csendek) időbeli váltakozásának többnyire tudatosan előállított sorrendje, mely nem utasít konkrét cselekvésre, viszont érzelmeket, indulatokat kelt és gondolatokat ébreszt.

4 Musica ecclesiastica/ egyházzene
A világi zene ellentéteként használatos fogalom Három egymással érintkező területet jelöl a kifejezés: Musica religiosa= vallásos zene Egyházias zene = az egyházi kivánalmaknak megfelelő Liturgikus zene = legszorosabb értelemben vett egyházi zene, a liturgia szerkezetéből kifejlődött, azzal összhangban álló, elsősorban vokális zene, a liturgia lényges, integráns részének tekinthető, melynek Isten dicsőségét és a hívek épülését kell szolgálnia.

5 Jellemzői Szent Egyetemes Művészileg értékes

6 szent, egyetemes, művészileg értékes
a lit. tartalmával és formájával összhangban álló, a világias hangvételt elkerülő objektív jellegű, Isten igéjének és a lit. "üzenetének" hordozására alkalmas, s nem egyén v. csoport vallási élményének kifejezésében kimerülő akár egyszerűbb, akár komplikáltabb művészi formákat használ. Ezt az eszményt legtökéletesebben a gregorián ének hordozza, melyet épp ezért a római egyh. más zenék létjogosultságát nem tagadva egészen sajátjának tekint, lit-jában első helyre tesz, s minden más szt zene számára mintának állít. Ugyanilyen helyet foglalnak el a K-i egyh-akban saját hagyományos liturgikus zenéik (bizánci, pravoszláv, örmény stb. lit. ének

7 Története Az egyh. zenéje eredetileg elénekelt liturgia. Isten Igéjét kellett megfelelően megszólaltatnia, úgy, hogy annak minden szava, nyelvtani szerkezete, tagolása akusztikusan megvalósuljon, mégpedig a lit. helyzeteknek megfelelően más-más zenei műfaj törv-ei szerint. Az ősker. lit. ének nem betét volt a szert-ban, hanem mintegy magából a lit-ból nőtt ki, attól el nem szakadt. 

8 Az elvek azonossága és a stílus hasonlósága ellenére a lat
 Az elvek azonossága és a stílus hasonlósága ellenére a lat. egyh-on belül minden nagy egyh. központ saját maga alakította ki repertoárját, így beszélünk pl. órómai, beneventói, milánói (ambrozián), hispániai (mozarab), gallikán stb. lit. énekről.  Többszólamúság: 13/14 sz. + gazdagabb közösségek orgonát építettek

9 1. Monteverdi tündöklése: Ave Maris Stella…
(A kereszténység zenéje 86. oldal) Heinrich Schütz: Die Himmel erzählen die Ehre Gottes Johann Sebastian Bach: Jesu meine Freude

10 A gregoriantol a gospelig: ószövetség
A gregoriantol a gospelig: ószövetség.korai kereszténység, szerzetesrendi hagyományok, egyházi szertartások zenéje, gregorián vs. Polifónia, reformáció zenéje, taise….

11