11. Tétel Milyen határidőket kell ismernie vállalkozása szabályos és zavartalan működéséhez? Milyen bizonylatokat, nyilvántartásokat kell könyvelőjének.

Az előadások a következő témára: "11. Tétel Milyen határidőket kell ismernie vállalkozása szabályos és zavartalan működéséhez? Milyen bizonylatokat, nyilvántartásokat kell könyvelőjének."— Előadás másolata:

1 11. Tétel Milyen határidőket kell ismernie vállalkozása szabályos és zavartalan működéséhez? Milyen bizonylatokat, nyilvántartásokat kell könyvelőjének átadnia ezek betartásához?  

2 Járulék az állam szabja meg a mértékét, kötelező befizetni,
egy konkrét szolgáltatásra fordítják, de általában nem a befizető részesül belőle (nyugdíjbiztosítási járulék, egészségbiztosítási járulék munkaerő-piaci járulék, a társadalombiztosítási járulék, ) Járulékot a foglalkoztató és a biztosított fizet.

3 A fizetendő járulékok megoszlása 2012. január 1-jétől
Foglalkoztató által fizetendő Biztosított által fizetendő Szociális hozzájárulási adó (össz: 27%) (az adó alapja a VK 112,5%-a) korked-vezmény bizto- sítási járulék Nyugdíj- járulék % magán-nyugdíj-pénztári tagdíj egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék nyugdíj-biztosítási járulék Az adó alapja a Bruttó vállalkozói kivét ( Ft bérminimum) 10%-a Alapjuk a VK (vállalkozói kivét 150%-a) nem mpt. tag mpt. tag természet- beni egbizt. járulék pénzbeli egbizt. járulék munka-erő-piaci járulék természetbeni egbizt. járulék munkaerő- piaci járulék 10 % 4 % 3 % 1,5 % 13 % 10 0 %

4 A legfontosabb járulékok
Egészségbiztosítási járulék: az állampolgárok ellátása betegségük, rokkantságuk esetén az állam feladata, s ennek a fedezésére köteles mindenki munkajövedelmei után egészségbiztosítási járulékot fizetni. A járulék egy része a munkaadót, a másik része a munkavállalót terheli. A biztosítottak a következő szolgáltatásokra jogosultak: egészségügyi szolgáltatás, táppénz, terhességi– gyermekágyi segély, baleseti ellátás. Nyugdíjbiztosítási járulék: arra szolgál, hogy a munkaképes kor után is legyen a munkavállalónak jövedelme.

5 Forgalomhoz, fogyasztáshoz kapcsolódó legfontosabb adók
ÁFA Fogyasztási adó

6 Általános forgalmi adó (ÁFA):
az ún. hozzáadott–értékre vetik ki, azaz arra az értékre, amivel az adott termelési szakaszban a termék értéke megnőtt. A termelő visszaigényelheti az államtól az általa a termelésben felhasznált nyersanyagokért kifizetett áfát, így az áfát végső soron teljes egészében a fogyasztó fizeti meg. Különböző áfakulcsok léteznek, a gyógyszereké és a tankönyveké például viszonylag alacsony. Ennek oka, hogy az állam fontosnak, támogatandónak tartja fogyasztásukat, s így megkönnyíti ezen javak vásárlását.

7 ÁFA kulcsok 2012-ben. - 27 százalékos áfa (a évi 25 százalékos helyett) százalékos áfa - 5 százalékos áfa - 0 százalékos áfa - mentes az adó alól

8 Fogyasztási adó olyan adó, amelyet egyes fogyasztási cikkekre a végső értékesítéskor vet ki az állam, azaz az áfához hasonlóan szintén a fogyasztó fizeti meg. A fogyasztási adót általában azért vetik ki, hogy az adott termék (pld. cigaretta, alkohol) keresletét befolyásolják, visszaszorítsák. Ez természetesen egy biztos bevételi forrást is jelent az államnak.

9 Jövedelemhez kapcsolódó adók
Személyi jövedelemadó (SZJA) Társasági adó Osztalékadó  Kamatadó Árfolyamnyereség adó

10 Személyi jövedelemadó (SZJA)
a magánszemélyek, mezőgazdasági kistermelők és az egyéni vállalkozók fizetik az év során szerzett valamennyi jövedelmük után. Részben ebből fedezi az állam az olyan kiadásokat, mint a honvédelem, az infrastruktúra fenntartása és fejlesztése, a közoktatás stb., azaz olyan szolgáltatások, amelyekből mindenki részesedik, s ezért mindenkinek ki kell vennie a részét a költségek fedezéséből. A személyi jövedelemadó mértéke egységesen 16 százalék.

11 Társasági adó a vállalkozások által az adott évben elért nyereség után fizetendő adó mértéke ben 10% 500 millió forintos adóalapig.

12 Egyéb, jövedelemhez kapcsolódó adók
Osztalékjövedelem után fizetendő adó 16%  Kamatjövedelem után fizetendő adó 16% Árfolyamnyereség után fizetendő adó 16%

13 Helyi adók Fogalma: azok az adók, amelyeket az önkormányzat az illetékességi területén szedhet. Fajtái: Építményadó: Telekadó: Kommunális adó Idegenforgalmi adó Helyi iparűzési adó:

14 Építményadó Vagyonadó, amelynek tárgya a lakás és nem lakás célját szolgáló építmény. Fizetésre kötelezett: aki az adó tárgyának a naptári év első napján a tulajdonosa, illetve vagyoni értékű joggal terhelt ingatlan esetén a jog gyakorlására jogosult. Alapja: az építmény m2-ben számított hasznos alapterülete, vagy korrigált forgalmi értéke (az ingatlan piaci értékének 50%-a). Mértéke: Ft/m2 vagy a korrigált forgalmi érték 3,6%-a (nem változott),

15 Telekadó Az önkormányzat illetékességi területén lévő beépítetlen belterületi földterületre vethető ki. Fizetésre kötelezett: aki a naptári év első napján a telek tulajdonosa, illetve vagyoni értékű joggal terhelt ingatlan esetén a jog gyakorlására jogosult. Alapja: a telek m2-ben számított alapterülete, vagy korrigált forgalmi értéke. Mértéke: 200 Ft/m2 vagy a korrigált forgalmi érték 3%-a (nem változott),

16 Kommunális adó Szedésének célja a település infrastruktúrájának fejlesztése, illetve környezetvédelemmel kapcsolatos feladatok finanszírozása. Alapja: az önkormányzat közigazgatási területén lévő építmény, telek, bérleti  jog. Mértéke: adótárgyanként Ft-ról Ft-ra emelkedett,

17 Idegenforgalmi adó ez az adó két jogcímen szedhető:
-         magánszemély által az önkormányzat közigazgatási területén eltöltött idő -         a magánszemély az önkormányzat közigazgatási területén pihenésre, üdülésre alkalmas ingatlannal rendelkezik. Alapja: tartózkodási idő alapján a megkezdett vendégéjszakák száma, illetve a megkezdett vendégéjszakára eső szállásdíj, valamint az építmény hasznos alapterülete. Mértéke: 300 Ft személyenként és vendégéjszakánként vagy a szállásdíj 4%-a,

18 Helyi iparűzési adó Fizetésre kötelezett: aki az önkormányzat közigazgatási területén állandó, vagy ideiglenes jelleggel vállalkozási tevékenységet folytat.Állandó jellegű a tevékenység, ha a vállalkozó az önkormányzat illetékességi    területén székhellyel, vagy telephellyel rendelkezik.Ideiglenes jellegű a tevékenység, ha a vállalkozó piaci és vásározó            kiskereskedelmi tevékenységet folytat. Állandó jelleggel végzett tevékenység esetén az adóalap 2%-a, ideiglenes jelleggel végzett tevékenység esetén naptári naponként maximum Ft.

19 Leltár A leltár a mérleg alapja. A vállalkozás saját eszközeit és forrásait tartalmazza. A bérelt, kölcsönvett, eladott és még elszállítatlan eszközöket, a vállalkozásnál tárolt idegen tulajdonú eszközöket nem szabad a saját leltárban szerepeltetni. A számviteli törvény előírásai alapján a mérleget leltárral kell alátámasztani. A leltárt el lehet készíteni a - folyamatosan, naprakészen vezetett nyilvántartások alapján, - illetve a mennyiségi felvétellel végrehajtott leltározás során.

20 A leltározás célja a mérleg valódiságának alátámasztása
a bizonylati fegyelem ellenőrzése, megszilárdítása, a könyvelés helyességének ellenőrzése a tulajdon védelme a vezetőség tájékoztatása

21 A leltározás folyamata
A leltározás mennyiségi felvétellel történik, ami az eszközök megszámlálásával megy végbe. A vállalkozásnál az üzleti év végi leltározás fordulónapja december 31. A leltárfelvétel befejezésének időpontjától számított 10 napon belül a leltározás adatait egyeztetni kell a könyvviteli nyilvántartásokkal és a jegyzőkönyvileg megállapított különbözetek okát az egyeztetéstől számított legkésőbb 20 napon belül ki kell vizsgálni. A leltározásban részt vevő személyek feladatát és felelősségét a leltározási ütemterv írja elő, melyet a vezető hagy jóvá. Az éves leltározási tevékenységről szóló jelentést a leltározási bizonylatokkal együtt kell tárolni és 10 évig meg kell őrizni.

22 A leltározás rendje 1. A leltározás előkészítése
2. A leltározás megszervezése 3. A leltározás lebonyolítása 4. A leltári adatok értékelése 6. A leltározás lezárása 5. Hiányok, többletek rendezése

23 KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!!