Az ellenforradalom győzelme – Horthy hatalomra jutása

Az előadások a következő témára: "Az ellenforradalom győzelme – Horthy hatalomra jutása"— Előadás másolata:

1 Az ellenforradalom győzelme – Horthy hatalomra jutása

2 A román megszállás A románok megszállják Budapestet
Vérengzések (pl. Hódmezővásárhely) – fosztogatások Cél: Tiszántúl végleges csatolása, ennek előkészítésére megkezdik a közigazgatás megszervezését Budapesten: Peidl Gyula szakszervezeti kormánya, majd augusztus 6-tól: Friedrich István gyáros román támogatással – új választójogi rendelet

3 Belpolitikai viszonyok 1919 őszén
Friedrich nem képes a belső viszonyokat stabilizálni, ezért a románok elfordulnak tőle Huszár Károly „koncentrációs” kormánya váltja november végén De ez sem képes úrrá lenni a zavaros állapotokon Fő probléma: 1.: a románok ittléte 2.: a tiszti különítmények működése - fehérterror

4 Prónay Pál

5 A tiszti különítményes fehérterror célja: a „vörös terror” bosszúja – valójában nem akarták letenni a fegyvert Prónay: „Lajtabánság” létrehozása a Nyugat-Dunántúlon (megakadályozta az osztrák csendőrség bevonulását) ennek is szerepe volt abban, hogy az Antant Sopron ügyében népszavazást rendelt el De: a románok kivonását csak az Antant rendelhette el ehhez viszont olyan kormány kellett, amelynek tekintélye van, amellyel meg lehet kötni a békét

6 A konszolidáció kezdetei
A Tanácsköztársasággal szembenálló erők már annak fennállása alatt szerveződtek Bécs – Antibolsevista Comité (Bethlen István) Arad – Károlyi Gyula Szeged – Gömbös, Horthy – itt jön létre a Fővezérség, később Siófok lesz a székhelye Az Antant küldöttsége (Clerk-misszió): Horthy rendelkezik katonai erővel+tekintéllyel

7 Clerk tárgyal Horthyval: ha Horthy meggátolja a tiszti különítmények mozgását, kivonják a románokat+új kormány alakulhat, választások legalizálhatják az új hatalmat Ennek eredménye: 1. a románokat kivonják Magyarországról 2. Horthy bevonul Budapestre, január: választások, győztese a Kisgazdapárt (másik nagy, alig lemaradt párt: Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártja) Pátviszonyok tkv. 38. oldal

8

9 Horthy kormányzó lesz A választások után új kormány: Simonyi-Semadám Sándor lesz a miniszterelnök (+bel+külügyminiszter) Nyilvánvaló: e kormánynak kell elfogadnia a békét – ez megtörténik, Simonyi júliusban lemond Horthyt kormányzóvá választják március 1-jén – a parlament környékén katonák

10 Államforma kérdése: királyság marad
A Habsburgok visszatértét az Antant tiltja – egyébként sem sok híve van Így királyt nem választanak, azaz: király nélküli királyság – élén kormányzó mint államfő (előzmény: Hunyadi, Kossuth) A békeszerződés aláírása után lehetett a belső viszonyok stabilizálására törekedni – miniszterelnök Teleki Pál lesz

11 Teleki Pál kormánya

12 Célja: a jobb- és baloldali szélsőségek visszaszorítása (azaz kommunista szervezkedést éppúgy, mint a fehérterrort) Ennek érdekében törvény az állam és a jogrend hatályosabb védelméről 1921 március Földreform: Nagyatádi Szabó István kisgazda politikus javaslatára 1920 augusztus (a törvény az eredeti javaslatnál jóval kevesebb földet ad) Lényege: a mg. területek 6 %-a kerül 411 ezer parasztcsalád kezébe (nekik fizetniük kellett) Következménye: holdas, életképtelen törpebirtokok alakulnak ki

13

14 2. a nagybirtokrendszer megmarad 3
2. a nagybirtokrendszer megmarad 3. de többszázezer ember a falun marad ahelyett, hogy a városba jönni gyarapítani a munkanélküliek, nincstelenek Trianon!) tömegeit „Numerus clausus” (zárt szám) törvény valójában: a felsőoktatási felvételi szabályozása Lényege: A beiratkozási engedélynek az 1.§. rendelkezései szerint megállapított létszám-kereten belül való megadása vagy megtagadása felett az illetékes kar tanárainak (mûegyetemen a tanácsnak) teljes ülése végérvényesen határoz. Az engedély megadásánál a nemzethûség és az erkölcsi megbízhatóság követelményei mellett egyfelõl a felvételt kérõk szellemi képességeire, másfelõl arra is figyelemmel kell lenni, hogy az ország területén lakó egyes népfajokhoz és nemzetiségekhez tartozó ifjak arányszáma a hallgatók közt lehetõleg elérje az illetõ népfaj vagy nemzetiség országos arányszámát, de legalább kitegye annak kilenctizedrészét.

15 Lényegében a zsidóság korlátozása a fő cél – ún. antiszemita törvény