Az ipari forradalom következményei és hatása

Az előadások a következő témára: "Az ipari forradalom következményei és hatása"— Előadás másolata:

1 Az ipari forradalom következményei és hatása

2 Ipari forradalom jellemzői
Kézműipart gyárakban folyó tömegtermelés váltja fel A termelés eszközei a gépek lettek A gőz a legfontosabb energiaforrás, a vas és a szén a legfontosabb alapanyagok Létrejöttek a gyárak: fő cél a profit maximalizálása Modern közlekedés: vasút, gőzhajó, makadám út Szabványosítás és gépgyártás: gépeken gyártani a gépeket (egységes méretek) » „tőkés iparosodás”

3 Ipari forradalom kibontakozása
Gyarmatok és befolyási övezetek» felvevőpiac Textilipar a húzóágazat → első gépek (ruha) A gőzgépek forradalmasították a közlekedést Vasútépítés vas és szénigénye » bányászat → fejleszti a nehézipart, kialakul a gépipar Gépek gyártanak gépeket: szabványosítás Növekvő népesség és városiasodás→ migráció

4 Első ipari forradalom Anglia XVIII. század Bekerítés; új eszközök
Mezőgazdaság forradalma faluból városba Előzmény Urbanizáció Első ipari forradalom Anglia XVIII. század Társadalom Energia parasztból ipari munkás GŐZ vas Nehézipar szén Közlekedés forradalma szerszámgépek

5 A városiasodás (urbanizáció) hatása

6 A szállítás forradalma és jelentősége

7 A vasút és a fejlettség kapcsolata

8 Az ipari forradalom hatása
» a nehézipar fellendülése –„gépgyártás gépesítése” vasútépítés → szén-,vastermelés nő→ gépgyártás húzóágazatok: bányászat, szerszámgépgyártás » demográfiai robbanás → társadalmi átalakulás mgazd.növ→népesség→ipari munkaerő→gazd.növ→népesség urbanizáció → nő a városi népesség száma A falusi lakosság száma csökken→migráció→ városi munkások A lakosság szegregációja (elkülönülése) A társadalom alapja a vagyon (tőke) lett » Anglia gazdasági világhatalom lesz környezetszennyezés kezdete

9 Az ipari forradalom „árnyoldalai”
» A bérmunkások társadalmi osztály kialakulása A falusi kézművesek, parasztok városokba áramlása A mezőgazdaságot és a kézműipart gépesítik » Az új társadalmi réteg kiszolgáltatottsága Nem védték őket törvények Nem volt szükség szakképzett munkaerőkre Nem számít a fizikai erő → női és gyerekmunka A munkabérek a létminimum alatt voltak Törvény tiltotta a munkások szervezetbe tömörülését A folyamatos gépesítés miatt nőtt a munkanélküliség A munkások életkörülményei nyomorúságosak

10 A kialakult helyzet kezelése
Gépromboló mozgalmak (luddizmus) Szakmánként szerveződő segélyszervezetek 1824 első szakmánkénti szervezetek→ szakszervezet eszköz: sztrájk=munkabeszüntetés Politikai érdekérvényesítés » chartizmus - petíció (charta)» munkásvédelmi törvények gyári törvények (demokratizmus) Utópista szocialisták (jótékonysági akciók) - ideális társadalom felvázolása (Owen, Fourier) - a gyakorlatban működésképtelen elméletek

11 Fourier

12 Jean-Baptiste André Godin:
Ünnepi gyűlés egy megépült falanszter udvarán

13 Géprombolók

14 Marxizmus a szocializmus és a kommunizmus születése
szocializmus (közösségi): azoknak az eszmeáramlatok-nak a neve, amely a társadalmi problémákat a magán-tulajdon korlátozásával és a közösség (állam) szerepének növelésével szeretné elérni Karl Marx –Friedrich Engels: Kommunista Kiáltvány kommunizmus: a kizsákmányolástól mentes társadalom „osztályharc elmélet” (ellentétes erők harca) lineáris történeti fejlődés cél: az osztályok nélküli társadalom (munkásuralom) ideális: ősközösség (ott még nem volt magántulajdon) eszköz: proletárforradalom, proletárdiktatúra

15 Karl Marx

16 Friedrich Engels

17 Ipar és a lakosságszám kapcsolata

18