AZ EGYENSÚLY-POLITIKA SZÁZADA

Az előadások a következő témára: "AZ EGYENSÚLY-POLITIKA SZÁZADA"— Előadás másolata:

1 AZ EGYENSÚLY-POLITIKA SZÁZADA

2 A hatalmi egyensúly rendszere
Európa politikáját a szövetségek jellemzik a 18. században Háttere: XIV. Lajos (Louvois) hadseregreformja Sok pénzért profi hadseregek – egyrészt foglalkoztatni, másrészt megkímélni

3 Ezzel megnő a diplomácia szerepe
A diplomácia az államok nemzetközi kapcsolatainak ápolására irányuló szervezett tevékenység. Fő céljai: hivatalos kapcsolatok fenntartása más államokkal; az állam és polgárai érdekeinek védelme, képviselete

4 Következménye: szövetségek és szövetségi rendszerek létrejötte
Folyamatosan változó tagokkal A szövetségek fő célja: valamely külső állam korlátozása, megfékezése; közös területszerzés, és annak felosztása Ezért a diplomáciai tevékenység ellenére a háborúk folyamatossá válnak

5 Poroszország háborúi Poroszország a század elején válik önálló királysággá Hadserege nagy és erős, az uralkodók egyre többet áldoznak a hadseregre Az állam javait egyre inkább a hadsereg szükségletei alá rendelik – ún. militáns állam

6 I. Frigyes porosz király

7 Az osztrák örökösödési háború
Oka: Szilézia birtoklása Jelentősége: szén- és vasérclelőhelyekben gazdag Más ásványi anyagokban is, pl.: réz Jó mezőgazdasági adottságok is

8 III. Károly biztosítani akarja leánya számára a trónt (Mária Terézia) – „Pragmatica Sanctio”
Halálakor (1740) ezt több állam nem fogadja el – bejelentik igényüket A poroszok nem trónigényt jelentenek be – ajánlatuk: megvédik Mária Teréziát ellenségeitől, cserébe kérik Sziléziát A Habsburgok elfogadták volna az ajánlatot De a porosz csapatok még előbb betörnek a tartományba – bajor-francia szövetséggel

9

10 Eredménye: az aacheni béke 1748
Az 1748-as aacheni békeszerződés értelmében Mária Terézia kénytelen volt lemondani Szilézia majdnem egész területéről Poroszország javára, a franciák által megszállt Németalföld viszont visszakerült Ausztria birtokába.

11 Znaim (Znojmo) vára

12 A hétéves háború (1756-1763) Ausztria az előző háborúból okulva:
Hadszervezeti reformokat hajt végre Diplomáciájával Poroszország elleni szövetséget hoz létre Poroszország minden oldalról támadásra számíthat

13 II. Frigyes porosz király érzékeli a veszélyt –
Ezért amikor Szászország szövetséget köt a Habsburgokkal, támadásba lendül II. Frigyes porosz király

14 Betör Szászországba, majd Csehországba – a háború Európában nagyrészt cseh területeken folyik
a francia-angol konfliktus miatt ez a háború Kanadában és Indiában is zajlik (Churchill: „ez volt az igazi első világháború”) Poroszországot már-már az összeomlás fenyegeti Ám III. Péter orosz cár – aki Frigyes csodálója – szakít addigi szövetségeseivel, és a poroszok mellé áll 1763: porosz győzelem

15 Hubertusburgi béke: biztosítja Poroszország uralmát Szilézia fölött
Párizsi béke: biztosítja Anglia uralmát Észak-Amerikában (Kanada angol lesz) és Indiában – Franciaország háttérbe szorul a gyarmatszerzésben

16 A kunersdorfi csata

17 ANGLIA HELYZETE ÉS SZEREPE AZ EURÓPAI POLITIKÁBAN
A szövetségekben részt vesz, célja: A STATUS QUO fenntartása, azaz: hatalmi egyensúly Emiatt mindig azon hatalom ellen fordul, amely Anglia megítélése szerint túlzottan erősödik

18 a gyarmat gazdasági erejének minél nagyobb mértékű kihasználása
Valódi célja: a gyarmatszerzés, illetve meglévő gyarmatain helyzete megerősítése a gyarmat gazdasági erejének minél nagyobb mértékű kihasználása A Mayflower

19 TA/ 60/b TA/57/b,c,d A gyarmati minisztérium

20 Az angol parlamentarizmus

21 Működése ld. Tkv. 15. o. 5. sz. ábra
A dicsőséges forradalom után folyamatosan kialakult parlamenti rendszer az alapja minden mai európai és európai mintája parlamenti demokráciának Működése ld. Tkv. 15. o. 5. sz. ábra Toryk Whigek

22 A Német-Római Birodalom

23 Súlypontja Nyugatról a Duna-völgybe helyeződik
Heterogén – igen eltérő fejlettségi szint Leggyorsabban fejlődő része: Poroszország Itt: reformok – felvilágosult abszolutizmus Tkv. 15. o. – részlet II. Frigyes emlékiratából

24 A porosz hadsereg egyenruhái

25 Oroszország Az uralkodó (cár) hatalmát semmi nem korlátozza
Nincs parlament, nincs rendiség, nincs vallási megosztottság sem Ezért az uralkodó hatalma despotikus Felvilágosult abszolutzmus itt is megjelenik, képviselője II. (Nagy) Katalin

26

27

28 Reformjai – magát filozófusnak tartja
Rendszeres levelezést folytat Voltaire-rel, halála után megvásárolja könyvtárát Udvarába hívja Diderot-t, aki ott fejezi be az Enciklopédiát Gyakorlatban a felvilágosodás elveiből sokat nem valósít meg, kacérkodás annak gondolataival csak külsőség (Patyomkin-falvak)

29 Külpolitikája Terjeszkedő politika
Két fő iránya: Földközi-tenger felé, a török ellenében Siker: megszerez Fekete-tenger melléki területeket – 1774, kücsük-kajnardzsi béke I. Abdul Hamid szultán

30 Európa felé terjeszkedés – Lengyelország rovására
Itt anarchikus állapotok („nemesi köztársaság” – az ország valójában irányíthatatlan) Ausztriával és Poroszországgal együtt felosztják egymás között 1772, 1793, 1795 – ekkor az ország önállósága 1918-ig megszűnik A három hatalom ezzel egymás elleni háborút is elkerült

31

32

33