Társadalmi rétegződés

Az előadások a következő témára: "Társadalmi rétegződés"— Előadás másolata:

1 Társadalmi rétegződés
Rétegződési modellek

2 Alapfogalmak Társadalmi osztály Társadalmi réteg Elit
A termelőeszközökhöz való viszonyok alapján elkülönített társadalmi kategóriák Társadalmi réteg a társadalmi egyenlőtlenségeket meghatározó fontos változók (jövedelem, foglalkozás, iskolai végzettség, stb.) szerint elkülönített társadalmi kategóriák Elit a társadalmi hierarchia csúcsán elhelyezkedő politikai és gazdasági hatalommal egyszerre rendelkező szűk csoport

3 Egy vagy több dimenziós?
Két elméleti tradíció Marx: egy lényeges dimenzió – az anyagi javak elosztása Weber: több dimenziót figyelembe kell venni Gazdasági osztályok Hatalmi osztályok Rendek

4 Egy vagy több dimenziós? ELMÉLETEK
Marx A termelőeszközökhöz való viszonyok alapján elkülönített osztályok. Tulajdonosok (tőkések) Munkásosztály A hatalom alárendelt a tulajdonosi osztály igényeinek (a gazdaság „az aranytojást tojó tyúk”) Az alapvető egyenlőtlenség: a többlettermék elosztását a tulajdonosi osztály ellenőrzi

5 Egy vagy több dimenziós? ELMÉLETEK
Weber A gazdasági alapon elkülönült osztályok A hatalmi alapon elkülönült osztályok – a hatalom külön mezőny és relatív autnómiát élvez a gazdasággal szemben) Intézményesült megbecsültséggel rendelkező osztályok A dzsentri olyan csekély gazdasági hatalommal rendelkező réteg amely a nemesi származása alapján előnyös helyzetbe került a hivatalok megszerzésében. Hatalommá konvertálta a presztízsét.

6 Egy vagy több dimenziós? Empirikus modellek
A jövedelemi decilisek vagy kvintilisek. A jövedelem-eloszlás. Jövedelem alapján sorba rendezzük a személyeket Az így elrendezett populációt felosztjuk népesség egyenként tíz (decilisek) vagy öt ( a húsz százalékát kvintilisek) magába foglaló egyenlő részre. Megvizsgáljuk, hogy az így kialakított kategóriákon belül: a népesség a jövedelem hány százalékában részesedett, vagy mekkora az átlagjövedelem

7 Jövedelmi decilisek és kvintilisek
ország Leg-alacsonyabb 10% Leg-alacsonyabb 20% Második 20% Harmadik 20% Negyedik 20% Leg-magasabb 20% Legmagasabb 10% Románia 1992 3,8 9,2 14,4 18,4 23,2 34,8 20,2 Magyarország 1993 4,1 9,7 13,9 16,9 21,4 38,1 24 Mexico 1992 1,6 7,8 12,5 55,3 39,2 Bulgária 1993 3,3 8,3 13 17 22,3 39,3 24,7 Brazilia 1995 0,8 2,5 5,7 9,9 17,7 64,2 47,9 Svédorsz. 1992 3,7 9,6 14,5 18,1 34,5 20,1 USA 1994 1.5 4.8 10,5 16 23,5 45,2 28,5

8 Románia Romániában 2000-ben a legszegényebb 20% az összjövedelmek 8,2%-ban részesült

9 Forrás: World Development Indicators. [2000], World Bank, Washington,
Ország Felvétel éve Alsó 10% 20 % Felső 10 % 20% Bulgária 1995 3,4 8,5 22,5 37,0 Csehország 1996 4,3 10,3 22,4 35,9 Észtország 2,2 6,2 26,2 41,8 Magyarország 3,9 8,8 24,8 39,9 Olaszország 3,5 8,7 21,8 36,3 Lettország 1998 2,9 7,6 25,9 40,3 Litvánia 3,1 7,8 25,6 Lengyelország 3,0 7,7 26,3 40,9 Románia 1994 3,7 8,9 22,7 37,3 Szlovákia 1992 5,1 11,9 18,2 31,4 Szlovénia 3,2 8,4 20,7 35,4 Forrás: World Development Indicators. [2000], World Bank, Washington, Web site: www. worldbank.org/wdi

10 Részesedés a jövedelmekből alsó és felső 20%

11 Átlagjövedelem alakulása decilisenként Magyarországon

12 Átlagjövedelem alakulása decilisenként Magyarországon az alsó decilis átlagjövedelméhez viszonyított százalékos növekedés

13 Rétegződés szintetikus megközelítései
Alsó Közép Felső Foglalkozás, jövedelem, életmód és értékrend. Kék és fehérgallérosok (fizikai és szellemi munkások) Azonos jövedelmi szinteken a differenciáció a jövedelem alapján megvalósított életmód és az ezáltal kifejezett értékrend adja