A tőzsde története A tőzsde, mint kereskedelmi forma először Németalföldön jelent meg az 1300-a évek elején. Bruges városa – olasz kereskedők találkoztak.

Az előadások a következő témára: "A tőzsde története A tőzsde, mint kereskedelmi forma először Németalföldön jelent meg az 1300-a évek elején. Bruges városa – olasz kereskedők találkoztak."— Előadás másolata:

1 A tőzsde története A tőzsde, mint kereskedelmi forma először Németalföldön jelent meg az 1300-a évek elején. Bruges városa – olasz kereskedők találkoztak északi kereskedőkkel. Tőzsde szó: tőzsér (kereskedő) szóból magyarították. Európában az értékpapírok tőzsdei kereskedésével a Holland Kelet-Indiai Társaság megalakulását követően kezdtek el foglalkozni, 1611-ben a társaság részvényeit az amszterdami tőzsde kezdte el forgalmazni. A kibontakozó ipari forradalom nagy összegű tőkét igényelt az ipari és közlekedési beruházásokhoz.

2 A tőzsdei szabályok, szokványok
A tőzsde nemcsak helyszínt biztosít a kereskedéshez, hanem megalkotja a gyors, biztonságos kereskedéshez szükséges szigorú, különleges, csak a tőzsdére jellemző szabályokat is. A tőzsde működésével kapcsolatos szabályokat a tőzsdei szakzsargon szokványoknak, illetve szabványoknak is nevezi.

3 A tőzsdei szokványok Általános szokványok: a tőzsdén kötött ügyletek mindegyikére vonatkoznak, minden tőzsdéző számára kötelezően betartandók. Különleges szokványok: a tőzsdecikkek minőségére, mennyiségének egységesítésére, a szerződéseknél alkalmazott típusnyomtatványok tartalmára, formájára, a szállítási és fizetési határidőkre, a fizetés módjaira kialakított előírások.

4 A tőzsdei szokványok Minőségi szokványok: a tőzsdén jegyzésre kerülő áruk szokásos (standard) minőségének komponenseit és a határértékeket rögzítik. Mennyiségi szabványok: általában a kereskedés szokásos szerződéses feltételeit szabályozzák, így pl. a kereskedés során alkalmazandó mennyiségi egységet, a letét összegét.

5 Tőzsde vs. OTC piac Tőzsdén kívüli ügyletkötés (OTC – over-the-counter piac) a partner felkutatása nehézkes lehet partnerkockázat az árak megbízhatóságát nehezen lehet ellenőrizni Tőzsdei ügyletkötés az árak nyilvánosak, megbízhatóak nem kell partnert keresni nincs partnerkockázat kevesebb tőkét igényel (pl. napon belüli üzletkötés) gyorsaság

6 A tőzsde típusai Árutőzsde: általános, speciális (meghatározott árucsoportra, egyetlen termékre) Értéktőzsde: általános, speciális (deviza, értékpapír) Európai, kontinentális tőzsde: közjogi jellegűek, tevékenységük felett az állam gyakorol ellenőrzést. Angol-amerikai típusú tőzsdék: magánjellegűek, többnyire részvénytársasági formában működnek.

7 A tőzsde működése Három fő tevékenységi körre bontható:
A tőzsdetermékek meghatározása, bekerülési feltételek és eljárások kidolgozása és betartatása A tőzsdei kereskedés Az ügyletek teljesítése Elszámolóház szerepe

8 A tőzsdék szereplői Kibocsátók: magánkibocsátók, az állam, a helyi önkormányzatok. A befektetők: minél magasabb hozamú, minél alacsonyabb kockázatú, forgalomképes (likvid) vagyontárgyakhoz kívánnak jutni. A közvetítők (tőzsde tagjai) kapják a befektetők megbízásait, bonyolítják a tőzsdei ügyleteket, adnak tanácsot, segítenek a tőzsdei információk értelmezésében.

9 Tőzsdei bevezetés feltételei
A tőzsdei árukkal kapcsolatban minden tőzsde nagyon szigorú feltételeket támaszt, amelyeket bevezetési feltételeknek nevezünk. A tőzsdén fizetendő díjak: az egyszeri bevezetési díj és az éves forgalomban tartási díj. Az értékpapírokat kibocsátó vállalkozások méretével, tulajdonosi összetételével, működésével kapcsolatos követelmények. Minden tőzsdén megkövetelik a vállalkozásoktól, hogy a bevezetést megelőző gazdasági helyzetéről részletes információkat szolgáltasson, a bevezetés után pedig rendszeresen a tőzsde által megkövetelt részletességű információkat adjon közre.

10 A tőzsdei finanszírozás előnyei
Folyamatos forrásbevonás a tőkepiacról Ismertség növelése, image javítása Pénzügyi adatok nyilvános közzétételének kötelezettsége Az alkalmazottak motiválása részvénycsomagokkal vagy opciós csomagokkal Likviditási fok növelése „Valós”, piaci érték mérése A hitelezők kifizetése részvényekkel A menedzsment értékének növelése a „menedzser-piacon”

11 A tőkepiacok paraméterei
Kapitalizáció: Egy adott vállalat részvényeinek darabszáma szorozva egy részvény árával (kapitalizáció). A tőzsdei kapitalizáció a tőzsdén forgó összes részvény kapitalizációjának összege. Likviditás: Az adott piacra bevezetett értékpapírok gyors és alacsony költségek melletti értékesíthetőségét jelenti. Összefüggés a makrogazdasági környezettel

12 A tőkepiacok méretei-a kapitalizáció (2008)
Bukaresti Értéktőzsde: 0,016 (16 milliárd USD)

13 Tőzsdék típusai a kereskedés technikai lebonyolítása szerint
Nyílt kikiáltásos rendszerben. Az alkuszok hangos szóval bekiáltják ajánlataikat. Ha egy ajánlatot egy másik bróker elfogad, akkor létrejön az üzlet. Ennek elszámolása a kereskedést követően történik meg. Elektronikus rendszerben. Számítógépes rendszer végzi az ajánlatok egyszeri és folyamatos párosítását. Az elektronikus kereskedelem nem igényel tőzsdei parkettet, a kereskedés a brókercégekhez kihelyezett terminálokon történik. (a Bukaresti Értéktőzsde elektronikus piacot üzemeltet).

14 Tőzsdék típusai a kereskedés technikai lebonyolítása szerint
Ajánlat vezérelt (order-driven) piacon a megbízások akkor teljesülnek, ha a piaci alku folyamán a vételi és az eladási oldal meg tud egyezni az árban. A BVB azonnali piaca ajánlat vezérelt piac. A kétoldalú árjegyzéssel jellemezhető piacok. Egy vagy több ügynök vállalja, hogy a tőzsdei termékből (legyen az búza, vagy részvény), bármikor hajlandó venni vagy eladni, így mindenkor kész kétoldalú árajánlatot adni. (ált. származtatott piacok).

15 Tőzsdei és OTC piacok ügyletei

16 Tőzsdei ügyletek A tőzsdei ügyleteket a tejesítések esedékessége szerint két csoportba soroljuk: azonnal esedékes, vagy azonnali (spot, prompt) és későbbi időpontban esedékes, határidős (termin) ügyletek.

17 Nagy pénz-nagy tőzsde

18 Kis pénz-kis tőzsde