A VÁLLALAT PÉNZÜGYI TELJESÍTMÉNYÉNEK ÉRTÉKELÉSE

Az előadások a következő témára: "A VÁLLALAT PÉNZÜGYI TELJESÍTMÉNYÉNEK ÉRTÉKELÉSE"— Előadás másolata:

1 A VÁLLALAT PÉNZÜGYI TELJESÍTMÉNYÉNEK ÉRTÉKELÉSE

2 Vállalkozás egyfelől reáleszközök összessége másfelől a reáleszközökre szóló követelést megtestesítő pénzügyi eszközök összessége A társaságok pénzügyi teljesítményének elemzését igénylő gazdasági szereplők: Társaságok tulajdonosai, tőkepiaci befektetők Vállalat hitelezői Társaságok irányítói Versenytársak Felügyeleti szervek, adóhivatal, gazdaságpolitika alakítói

3 Társaságok pénzügyi elemzésének feladata:
a társaság múltbeli gazdálkodási tevékenységének megítélése a jövőben várható gazdálkodási teljesítmény előrejelzése Elemzési rendszerrel szemben támasztott követelmények: Adatok tartalma Elemzések módszertana Eredmények értelmezése

4 Rátaelemzés és az elemzési rendszerrel szemben támasztott követelmények
Adatok tartalma  meghatározza mutatóelemzés lehetőségeit adatok pontos tartalmát Elemzési módszerek egységes alkalmazása Mutatók száma Az elemzés minősége attól függ, hogy elemzés céljaira legmegfelelőbb mutatók kiválasztása kiválasztott mutatók értékének elemzése összefüggésükben történjen Eltérő számítási módszerek Eredmények értelmezése

5 A jó elemzések elkészítéséhez
ismerni kell az adott vállalat pénzügyi beszámolóinak tartalmát, ismerni kell a vállalatra és a szektorra jellemző sajátosságokat, a mutatók kiszámításánál el kell végezni az esetleg szükséges tartalmi korrekciókat, ügyelni kell a megfelelő mutatók kiválasztására, ismerni kell a mutatók pontos tartalmát, kiszámítási módját, ügyelni kell arra, hogy a kapott eredményt ne egyenként kiragadva, önállóan értékeljük, hanem meg kell vizsgálni a kapott adatok összefüggéseit, körültekintően kell eljárni az eredmények végső értékelésénél (ugyanis a legtöbb mutatónál előfordulhat, hogy egy alacsonyabb, vagy magasabb értéknek többféle magyarázata is lehet).

6 A mutatóelemzés főbb korlátai:
számviteli politika, alkalmazott eljárások eltérései elérhető számviteli adatok megbízhatóságának kérdése Előforduló leggyakoribb hibák: nagy mennyiségű mutató mechanikus módon történő kiszámítása, a mutatók kiszámításának módszertani különbségei, tartalmi különbségei, egyes mutatók kiragadott értékeinek értelmezése

7 A mutatóelemzésben rejlő lehetőségek:
lehetőség nyílik nagy mennyiségű információ tömör formában történő közlésére időbeli trendek felállításával alkalmas a gazdálkodás dinamikus vizsgálatára jól alkalmazható a versenytársak gazdálkodásának összevetésére hasznos az egyes szektorok elemzésében korán és gyorsan jelzi az esetleges problémák felmerülését hozzásegíti az elemzőt mélyebb kérdések megfogalmazásához

8 JÖVEDELMEZŐSÉGI MUTATÓK
A vállalat gazdálkodása során milyen eredményességgel használja fel a tulajdonosok és a hitelezők által rendelkezésre bocsátott forrásokat ill. az ezekből megszerzett és működtetett eszközöket nyereség termelésére.

9 Elemzési szempontok szerint vizsgálhatjuk:
a társaság összes eszköze milyen megtérüléssel működött a saját tőke jövedelmezőségét a társaság egyes tevékenységeinek egyenkénti jövedelmezőségét, a holding egyes részeinek jövedelmezőségét Általánosságban igaz, hogy a jövedelmezőségi mutatók valamilyen jövedelmi (nyereség) kategóriát viszonyítanak az elemzési szempontoknak megfelelő adathoz (árbevétel, saját tőke, összes eszköz, stb.).

10 ESZKÖZARÁNYOS NYERESÉG (RETURN ON ASSETS = ROA)
Kiszámításához szükséges adatok: társaság vizsgált időszakban elért eredménye (eredménykimutatás) társaság összes eszközének állománya (mérleg)

11 Mutató értelmezése: minél magasabb a mutató értéke, annál nagyobb hozamot ért el a társaság mutató tükrözi az adott tevékenység üzleti kockázatát mutató elsősorban az összehasonlításokban alkalmazható: adott társaság ROA mutatóinak időbeni összehasonlítását társaság ROA mutatóját hasonlíthatjuk az azonos szektorban tevékenykedő versenytársak értékeihez egyes szektorok átlagos ROA mutatóinak összehasonlítása az egyes tevékenységek relatív üzleti kockázatát mutatja meg.

12 Példa EBIT adó kamatfizetés

13 SAJÁTTŐKE-ARÁNYOS NYERESÉG (RETURN ON EQUITY, ROE)
Kiszámításához szükséges adatok: társaság vizsgált időszakban elért eredménye (eredménykimutatás) társaság sajáttőke állománya (mérleg) Sajáttőke-arányos nyereség = Adózott eredmény Átlagos saját tőke Mutató értelmezése: minél magasabb a mutató értéke, annál nagyobb a saját tőke hozama körültekintően kell eljárni a társaságok ROE mutatóinak összehasonlításánál: vegyük figyelembe a tőkeáttétel hatását.

14 EGY RÉSZVÉNYRE JUTÓ NYERESÉG (EARNINGS PER SHARE, EPS)
Kiszámításához szükséges adatok: társaság vizsgált időszakban elért eredménye (eredménykimutatás) részvények száma: Jegyzett tőke és a névérték hányadosa (mérleg) Egy részvényre jutó nyereség = (EPS) Adózott eredmény Összes részvény száma

15 Nevező meghatározásánál ügyelni kell
többféle sorozatú részvényekre új részvénykibocsátásra az időszak folyamán visszavásárolt saját részvényekre részvényfelaprózás vállalatfelvásárlás részvények névértéke tőkeáttétel

16 OSZTALÉKFIZETÉSI RÁTA
Kiszámításához szükséges adatok: társaság vizsgált időszakban elért eredménye (eredménykimutatás) kifizetett osztalék (eredménykimutatás)

17 Mutató értelmezése: a társaság osztalékpolitikájáról, ezen keresztül növekedési lehetőségeiről nyújt az elemző számára információt ha az osztalékfizetési ráta tartósan alacsony, és nagyarányú részvény visszavásárlásokra sem kerül sor  a vállalat kedvező beruházási lehetőségeket tud megvalósítani ha az osztalékfizetési rátája fokozatosan növekszik  növekedési lehetőségek beszűkülése, a társaság jövedelmezősége romlik

18 ÁRBEVÉTELARÁNYOS NYERESÉG (NETTÓ HASZONKULCS)
Kiszámításához szükséges adatok: társaság vizsgált időszakban elért eredménye (eredménykimutatás) társaság vizsgált időszakban elért árbevétele (eredménykimutatás) Árbevételarányos nyereség = Adózott eredmény Nettó árbevétel

19 Az árbevételarányos nyereség mutató értelmezése:
nem önmagában, hanem összehasonlításokban alkalmazható jól használható a vállalat gazdálkodásában bekövetkező kedvezőtlen tendenciák kialakulásának korai jelzésére Alaposabban meg kell vizsgálni: alaptevékenység haszonkulcsa romlott-e, központi adminisztrációs és értékesítési költségei nőttek-e meg, magas kamatköltségek rontják a jövedelmezőséget árbevételarányos nyereség hasonló vállalatokkal történő összehasonlítása

20 FEDEZETI MUTATÓ Kiszámításához szükséges adatok:
társaság vizsgált időszakban elért árbevétele (eredménykimutatás) értékesítés közvetlen önköltsége (eredménykimutatás)

21 A fedezeti mutató értelmezése:
jól alkalmazható az egyes termékcsoportok jövedelmezőségének vizsgálatára összehasonlításokra alkalmazható összevetjük a versenytársak hasonló értékeivel vizsgálhatjuk időbeli alakulását árbevétel-arányos nyereség és a fedezeti mutató együttes vizsgálata a társaság működésének jövedelmezőségét mutatja: magas fedezeti mutató + alacsony árbevételarányos nyereség  a problémát nem az alaptevékenységben, hanem a társaság működésének egyéb vonatkozásaiban kell keresni.

22 HATÉKONYSÁGI MUTATÓK A hatékonysági mutatók a jövedelmezőségi mutatókhoz hasonlóan a társaság működését vizsgálják, azonban nem a realizált jövedelem, hanem az egyes eszközök vagy eszközcsoportok kihasználtságának oldaláról.

23 Jellegzetes hatékonysági mutatók:
forgási sebességet mérő mutatók forgási idő mutatók egy főre vetített mutatók

24 KÉSZLETEK FORGÁSI SEBESSÉGE
Értékesítés közvetlen önköltsége Készletek átlagos állománya vagy Készletek forgási sebessége = Nettó árbevétel Készletek átlagos állománya

25 A mutató értelmezése: a mutató magas értékét általában a hatékonyság biztos jeleként szokták értelmezni összehasonlításokra jól alkalmazható: ha a mutató értéke nagyon alacsony az adott szektor átlagához képest  rossz készletgazdálkodást vagy az értékesíthetetlen termékek fölhalmozódását jelenti. egyes szektorokra jellemző forgási sebességek között óriási eltérések lehetnek

26 ÁTLAGOS BESZEDÉSI IDŐ Vevők átlagos állománya Átlagos beszedési idő =
Átlagos egy napi árbevétel A mutató értelmezése/1: Kerülni kell a nagyon leegyszerűsített következtetéseket: ha a mutató értéke a szektor átlagát jelentősen meghaladja:  a vállalat túlzottan engedékeny hitelezési politikát folytat vevőivel szemben  ennek finanszírozási terheit pedig a vállalatnak kell állnia a mutató magas értékének a hazai gyakorlatban oka a vevők rossz fizetési hajlandósága

27 Az átlagos beszedési idő mutató értelmezése/2:
ha a mutató az átlagosnál alacsonyabb értékű: az alacsony érték jelentheti a követelések behajtásának hatékonyságát a nagyon alacsony érték éles piaci versenyhelyzetben piacvesztést okozhat.

28 SZÁLLÍTÓK FORGÁSI SEBESSÉGE
Nem készpénzes beszerzés Szállítók átlagos állománya vagy Szállítók forgási sebessége = Nettó árbevétel Szállítók átlagos állománya

29 Értelmezésénél az összehasonlítás hozhat eredményeket:
A mutató értelmezése: Értelmezésénél az összehasonlítás hozhat eredményeket: a mutató magas értéke arról tanúskodik, hogy a társaság nagyon jó fizetési fegyelemmel rendelkezik vagy szállítói erre kényszerítik ha a mutató nagyon alacsony a szektor átlagához képest: jelentheti a vállalat rossz fizetőkészségét vagy képességét jelentheti azt is, hogy a vállalat képes diktálni a fizetési feltételeket szállítóival szemben.

30 SZÁLLÍTÓK ÁTLAGOS FORGÁSI IDEJE
Szállítók forgási ideje = Szállítók átlagos állománya Átlagos egy napi árbevétel vagy Szállítók forgási ideje = Időszak napjainak száma Szállítók forgási sebessége

31 A mutató értelmezése: Értelmezése hasonló az előző mutatóéhoz azzal a különbséggel, hogy a magas forgási sebesség alacsony forgási időnek, míg az alacsony forgási sebesség magas forgási időnek felel meg. Érdekes összehasonlítást tehetünk, ha a szállítók forgási idejét összevetjük az átlagos beszedési idővel (vagyis a vevők forgási idejével).

32 Vevők forgási ideje > Szállítók forgási ideje
a cég követeléseinek egy részét nem tudja szállítóival megfinanszírozni, ami pótlólagos finanszírozási költségeket vonhat maga után. Vevők forgási ideje < Szállítók forgási ideje a cég szállítói finanszírozzák a vevőknek nyújtott hiteleket A két mutató viszonyának tükröznie kell a társaságnak a vertikális termelési és értékesítési láncban elfoglalt piaci pozícióját és az adott szintre jellemző (horizontális) versenyhelyzetet.

33 FORGÓTŐKE FORGÁSI SEBESSÉGE
A vállalat nettó forgótőkéje az összes rövid lejáratú eszköz (forgóeszköz) és a rövid lejáratú kötelezettségek (folyó források) különbsége. Forgótőke forgási sebessége = Nettó árbevétel No forgótőke átlagos állománya

34 A mutató értelmezése: a forgótőke forgási sebessége és a társaság általános likviditási helyzete közötti összefüggés van: ha a forgótőke forgási sebessége magas, az jelentheti a forgóeszközökkel történő hatékony gazdálkodást de túlzottan magas értéknél a vállalat már likviditási problémákkal küszködhet túlzottan alacsony forgási sebesség sem jó: a vállalat nagyon rossz hatékonysággal hasznosítja forgótőkéjét, amit a gyengébb jövedelmezőség is mutathat tanulságos a vállalat forgótőke forgási sebesség mutatóját a korábbi évek hasonló értékeivel összevetni

35 EGY FŐRE JUTÓ ÁRBEVÉTEL
Gyakorlatilag az egy főre jutó forgalmat méri, amely általánosan jól jellemzi a munkaerő-kihasználtságot, illetve az egyes szektorok munkaerő-intenzitását. Egy főre jutó árbevétel = Nettó árbevétel Átlagos létszám A mutató értelmezése: vigyázni kell a különböző társaságok összehasonlításánál arra, hogy csak a nagyon hasonló jellegű tevékenységet végző vállalkozásokat hasonlítsuk össze az egy főre jutó árbevétel alapján.

36 TŐKEÁTTÉTELI MUTATÓK A tőkeáttételi mutatók a társaság finanszírozási tevékenységét, illetve annak a működésre és a befektetőkre gyakorolt hatását vizsgálják.

37 pénzügyi kockázat a társaság finanszírozási szerkezetétől függ.
A társaságok elemzése során kétféle kockázat-fogalmat különböztethetünk meg: társaság üzleti kockázata a cég, illetve az ágazat üzleti tevékenységére vonatkozik. pénzügyi kockázat a társaság finanszírozási szerkezetétől függ. A részvényesek tehát egyrészt a vállalkozás üzleti kockázatából, másrészt a tőkeáttételből adódó kockázatot is viselik.

38 A tőkeáttételi mutatók a pénzügyi kockázatot mérik.
Pénzügyi vagy finanszírozási tőkeáttétel kialakítása alatt az idegen forrásoknak a vállalat tőkeszerkezetébe történő bevonását értjük. A tőkeáttételi mutatók a pénzügyi kockázatot mérik.

39 Tartós források állománya
SAJÁTTŐKE-ARÁNY Sajáttőke-arány = Saját tőke Tartós források állománya Mutató értelmezése: minél magasabb a sajáttőke-arány, annál kevésbé van tartósan eladósodva a vállalkozás, annál alacsonyabb a pénzügyi kockázata magas sajáttőke-aránnyal rendelkező vállalkozásokra általában az a jellemző, hogy hitelfelvételi lehetőségeiket kevésbé merítették ki  nagyobb mozgásterük van a későbbi beruházások finanszírozási szerkezetének kialakítása során

40 ELADÓSODOTTSÁGI MUTATÓ
Hosszú lejáratú idegen tőke Tartós források állománya Hosszú lejáratú idegen tőke elemei: Hosszú lejáratú hitelek Tartozás kötvénykibocsátásból Lízingkötelezettség

41 IDEGEN TŐKE/SAJÁTTŐKE ARÁNY (DEBT/EQUITY RATIO, D/E)
Kérdés: Mit tekintsünk idegen forrásnak? Összes idegen forrás Idegen tőke/Sajáttőke arány = Saját tőke

42 Kamatfedezeti mutató =
EBIT+Amortizáció Kamatráfordítás A mutató értelmezése: magas kamatfedezeti mutató  a társaság biztonsággal tud eleget tenni kamatfizetési kötelezettségeinek mutató több időszakon keresztül tartósan magas  a társaság számára nagy biztonsággal lehet hitelt nyújtani minél nagyobb a társaság tevékenységének üzleti kockázata, állandó kamat ráfordítási szint mellett annál nagyobb lesz a kamatfedezet tényleges vagy várható ingadozása  az ilyen társaságok hitelezése kockázatosabb. fedezettségi mutatók értelmezésénél figyelni kell arra, hogy tisztázzuk a mutató pontos tartalmát

43 LIKVIDITÁSI MUTATÓK A társaság mennyiben képes eleget tenni rövid lejáratú kötelezettségeinek a rendelkezésére álló forgóeszközök felhasználásával.

44 Rövid lejáratú kötelezettségek
LIKVIDITÁSI RÁTA Likviditási ráta = Forgóeszközök Rövid lejáratú kötelezettségek Mutató értelmezése: a mutató értéke 1 alatt van  a társaság fizetésképtelen a túl magas likviditási ráta sem jó  a jövedelmezőség romlását vonhatja maga után A társaság hitelezői (főleg rövid távú hitelezői) magasabb likviditási rátát szeretnének látni.

45 LIKVIDITÁSI GYORSRÁTA
Forgóeszközök – Készletek Rövid lejáratú kötelezettségek A mutató értelmezése: akkor kell feltétlenül kiszámítanunk, ha a készletek forgási sebessége alacsony vagy a készletek jelentős része nehezen értékesíthető jó üzletmenetű társaságoknál, nem kell, hogy a mutató l fölött legyen

46 Forgóeszközök–Készletek–Követelések Rövid lejáratú kötelezettségek
PÉNZHÁNYAD Pénzhányad = Forgóeszközök–Készletek–Követelések Rövid lejáratú kötelezettségek Mutató értelmezése: A pénzhányad értelmezése nyilvánvalóan a készletek és a követelések minőségétől függ. Ezt a mutatót nagy sűrűséggel kell figyelni, mert elemei nagyon könnyen kivonhatók a vállalkozásból.

47 Forgóeszközök – Készletek Napi átlagos működési kiadás
IDŐTARTAM-MUTATÓ Időtartam mutató = Forgóeszközök – Készletek Napi átlagos működési kiadás Mutató értelmezése: a likvid eszközök csoportja hány napra elegendő a működési kiadások fedezésére annál biztonságosabb a cég likviditása, minél magasabb a mutató értéke, de a túlzott likviditásra vonatkozó megállapítások most is érvényesek

48 A befektetők hogyan értékelik a vállalatot
PIACI MUTATÓSZÁMOK A befektetők hogyan értékelik a vállalatot

49 ÁRFOLYAM/NYERESÉG RÁTA (P/E RÁTA)
= Kapitalizáció EPS1 Adózott eredmény Mutató értelmezése: Hány egységnyi pénzt kell kifizetni egy egységnyi jövedelemért? Hányszorosa a mai árfolyam az egy részvényre jutó nyereségnek? Hány évi nyereséget fizetünk meg az árfolyamban?

50 A P/E mutató értékelésének problémái:
jövőben várható nyereségek érdekesek hatótényezők számszerű értékelése elvárt hozam értéke, növekedési lehetőségeinek jelenértéke rendkívüli eredmények torzíthatják az egy részvényre jutó nyereség értékét

51 PIACI ÉRTÉK/KÖNYV SZERINTI ÉRTÉK
Vállalat piaci értéke Vállalat könyv szerinti értéke Mutató értékelése: A kedvezőbb piaci értékelést a mutató minél magasabb értéke adja.

52 OSZTALÉKHOZAM Osztalékhozam = DIV1 P0
A mutató értékelése: Ha egy részvénynek alacsony az osztalékhozama, akkor a befektetők lehet, hogy elfogadnak egy viszonylag alacsonyabb hozamot, vagy az osztalék gyors növekedésében  várható nagy árfolyamnyereségben bíznak