Rózsáné Czigány Enikő Differenciáló pedagógia. A differenciáló pedagógiában érintett főbb csoportok  SNI  Tehetséges  Hátrányos helyzetű  Migráns.

Az előadások a következő témára: "Rózsáné Czigány Enikő Differenciáló pedagógia. A differenciáló pedagógiában érintett főbb csoportok  SNI  Tehetséges  Hátrányos helyzetű  Migráns."— Előadás másolata:

1 Rózsáné Czigány Enikő Differenciáló pedagógia

2 A differenciáló pedagógiában érintett főbb csoportok  SNI  Tehetséges  Hátrányos helyzetű  Migráns  Tartósan beteg

3 A közoktatásról szóló 1993. évi többször módosított LXXIX. Törvény 2007. szeptember 1-től hatályos módosítása, a sajátos nevelési igényű gyermekek/tanulók két csoportját különbözteti meg: A/csoport Látássérült gyermekek/tanulók :  Gyengénlátók  Aliglátók  vakok

4 Hallássérült gyermekek/tanulók:  enyhén hallássérültek  Nagyothallók  siketek Beszédfogyatékos gyermekek/tanulók Súlyosan akadályozott beszédfejlődésű gyermekek,tanulók alacsony anyanyelvi fejlettséggel, amelyek a beszédszervek gyengeségében, beszédhangok ejtésének zavarában, a grammatika fejletlenségében

5 nyilvánulnak meg. Iskolás életkorban kihatása van az olvasás, írás, helyesírás elsajátítására, súlyos zavarára. Testi fogyatékosok: mozgás és tartási funkciójukban visszafordíthatatlan sérülést mutatók (mozgáskorlátozottak) A fogyatékosság mértékét, az óvodai illetve iskolai Integráció lehetőségét a fogyatékosságtípust vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság

6 állapítja meg, egy komplex szakorvosi, pszichológiai és gyógypedagógiai vizsgálat alapján, amely az egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs foglalkozások/tanórai foglalkozások szükségességét is jelenti.

7 Értelmi fogyatékos gyermekek/tanulók  Enyhén értelmi fogyatékosok  Értelmileg akadályozottak  Értelmileg súlyosan akadályozottak Autisták (A viselkedés, a kommunikáció, a gondolkodási képességek sajátos megnyilvánulásai)  Kanneri autizmus  Aspergeri autizmus

8 A megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető tartós és súlyos rendellenességét mutató gyermekek/tanulók B/csop. a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességét mutató gyermekek/tanulók

9 A Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve Az ONAP a sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének is alapdokumentuma. Az abban meghatározott kiemelt fejlesztési feladatok a sajátos nevelési igényű gyermekekre is érvényesek, de a minimumkövetelmények alapján a sérüléstípusnak megfelelő irányelveket készítettek.

10 Az Irányelvben foglaltak célja, hogy a sajátos nevelési igényűek esetében az elvárások és a gyermeki sajátosságok ugyanúgy összhangba kerüljenek, mint más gyermekeknél Az óvodapedagógus tervezőmunkáját segíti még a sérüléstípusnak megfelelő szakos gyógypedagógus

11 Tehetséges tanulók/gyermekek A TEHETSÉG FOGALMA, FAJTÁI: Legelfogadottabb meghatározást Renzulli adta. Ő négy összetevőjét emeli ki a tehetségnek:  - átlag feletti általános képességek,  - átlagot meghaladó speciális képességek,  - kreativitás,  - feladat iránti elkötelezettség.

12  általános képességek közé tartozik például a magas szintű elvont gondolkodás, fejlett anyanyelvi képességek, jó memória, hatékony információfeldolgozási stratégiák stb.  A speciális képességek adják meg a jellegzetességét a tehetségnek. Gardner-féle csoportosítás szerint hétféle speciális képességcsoport különíthető el: nyelvi, zenei, matematikai-logikai, vizuális-téri, testi- mozgásos, szociális-interperszonális, intraperszonális. Ezek a tehetségfejlesztés kiindulási alapjai

13  Kreativitás is több elemből épül fel: originalitás, flexibilitás, fluencia, problémaérzékenység stb. Ez az összetevő is meghatározó a tehetség funkcionálásában, hiszen a tehetségre egyebek között éppen az jellemző, hogy problémahelyzetekben új megoldásokat talál, s ez kreatív képességek nélkül elképzelhetetlen.

14  Feladat iránti elkötelezettség olyan személyiség-tényezőket foglal magába, amelyek a magas szintű teljesítményhez az energiát biztosítják: érdeklődés, versenyszellem, kitartás, emocionális stabilitás stb. A képességek bármilyen magas szintre is fejlődnek, e háttértényezők fejlettsége nélkül nincs magas szintű teljesítmény.

15 Tehetségesnek tehát azok tekinthetők, akik kiváló adottságaik – a négy fenti összetevő ötvözeteként - alapján magas szintű teljesítményre képesek az élet bármely tevékenységi területén.

16 Mely életkorban kezdjük a tehetségfejlesztést? Az óvodáskor „alapozó” korszaknak tekinthető: elsősorban a megfelelő érzelmi fejlődést kell biztosítani a gyerekek számára azzal, hogy „törődünk” velük, s engedjük őket játszani. Ebben a korban még nem szabad „elkülöníteni” a tehetségesnek látszó gyerekeket, ebből sok probléma adódhat.

17 A kisiskolás korban is alapozó munkát végezhetünk, csak más értelemben, mint az óvodáskorban: elsősorban a tehetség általános képességeihez tartozó elemeit kell hatékonyan fejleszteni. Az úgynevezett speciális osztályok koraiak még ebben az időszakban, hiszen ezekben a kiemelkedő teljesítmény alapja többnyire a magas szintű általános intellektuális képességrendszer, nem pedig a speciális képesség. Ha felbukkan a tehetség – pl. matematika, nyelv –, egyéni programmal lehet a fejlesztést megoldani.

18 A felső tagozat már színtere lehet a hatékony speciális tehetségfejlesztésnek. Ez az a kor 12-13 körül, amikor többnyire megjelenik a speciális tehetség.

19 Az általános iskola feladatai - - a tehetség azonosítása, felismerése, - - a programok célkitűzései, - - szervezeti formák, - - gazdagítás, dúsítás, - - együttműködés a családdal. A tehetség azonosítása, felismerése  A felismeréshez a Renzulli-féle definíció ad kapaszkodókat ( mind a négy összetevőre figyelnünk kell!)

20  Pszichológiai tesztek (tévedhet!)  A képesség és a teljesítmény két különböző dolog, gyakori az alulteljesítő tehetséges gyerek.  A pedagógus vagy más fejlesztő szakember és a gyerek folyamatos együttes tevékenysége ad legtöbb kapaszkodót a tehetség felismeréséhez. Minél többirányú a gyermekről kapott információ, annál megbízhatóbb

21 2. A tehetségfejlesztő programok célkitűzései: - a tehetséges gyerek erős oldalának fejlesztése,  - a tehetséges gyerek gyenge oldalának fejlesztése (Csaknem minden tehetséges gyereknél van ilyen, s ez akadályozhatja az erős oldal kibontakozását),  - megfelelő „légkör” megteremtése, - szabadidős, lazító programok, amelyek biztosítják a feltöltődést, pihenést.

22 3. A tehetségfejlesztés iskolai és iskolán kívüli szervezeti formái: - tanórai differenciálás különféle formái - - fakultáció, - - speciális osztály, - - délutáni foglalkozások (szakkör, blokk, önképzőkör stb.) - - hétvégi programok, - - nyári kurzusok, mentor-program.

23 4. Gazdagítás, dúsítás: - -Mélységben történő gazdagítás: ennek során több lehetőséget kínálunk a tehetséges gyerekeknek tudásuk és képességeik alkalmazására, mint általában a tanulóknak. - -Tempóban történő „gazdagítás”: a tehetséges gyerekek ugyanannyi idő alatt társaiknál többet képesek megtanulni, így gazdagításuk újszerű tartalmak bevonásával is megoldható.

24  - A „tartalmi” gazdagítás azt jelenti, hogy a tananyagot a tanulókra érzékenyen kell megszerkeszteni: ki kell használni a tanulók egyedi természetét és szükségleteit, érdeklődését, illetve ezeket fejleszteni is kell. - - A feldolgozási képességek gazdagítása elsősorban a kreatív és kritikus gondolkodás fejlesztését jelenti felfedező, illetve interdiszciplináris tevékenység közben.

25 Hátrányos helyzetű gyermekek/tanulók A fogalommeghatározás koronként eltérő, gazdasági-társadalmi környezethez alkalmazkodva történik az alábbi szempontok szerint:  Szülők iskolázottsága: mindkét szülő 8 általánost vagy annál kevesebb osztályt végzett.  Szülők egzisztenciális biztonsága: ahol egyik szülőnek sincs munkahelye

26  Család stabilitása: felbomlott család, amelyben az eltartó egyedül neveli a gyermekét.  Eltartottak száma, családok nagysága: az eltartottak aránya meghaladja az eltartók számát.  Szülők devianciája (alkohol, drog, bűnözés, stb.)  Kisebbségi, etnikai helyzet: történelmi és társadalmi okok miatt szintén hátrányos helyzetet jelenthet

27 A hátrányos helyzet annál súlyosabb minél több szempontot érint. Így beszélünk hátrányos helyzetről és halmozottan hátrányos helyzetről.

28 Migráns tanulók Fogalommeghatározás: Az életvitelszerűen gazdasági vagy politikai okok miatt hazánkban élő vagy letelepedett külföldi állampolgár

29 A tanulás- és teljesítményzavar  A tanulási zavar: Ép intellektus mellett valamilyen ok miatt sérülnek a tanuláshoz szükséges képességek: - Kognitív képességek (figyelem, emlékezet, (gondolkodás, észlelés) - Kommunikáció (beszéd, írás-olvasáshoz szükséges funkciók) - Mozgás (nagymozgás, finommotorika, grafomotorika)

30  Teljesítményzavar: Az intellektus alapján elvárható szint alatti teljesítmény. Tágabb fogalom, mint a tanulási zavar, mert a tanulási zavar mindig együtt jár a teljesítményzavarral, de teljesítményzavar előfordul ép tanulási képességek mellett is.  Ennek oka lehet: - szociálizációs ártalmak - érzelmi sérülések - Betegség, stb.

31 A differenciálás fogalma, típusai Differenciálás az a folyamat, amelynek eredményeképpen a nevelést/fejlesztést az egyes gyermekek egyéni szükségleteihez igazítjuk Típusai Tartalom szerinti: Ugyanazon a tantervi témán dolgoznak, de a tananyag feldolgozásban máshol tartanak. Pl.: matematika:a tantervi témakör a többjegyű számok összeadása. De a tananyag a többieknél a százas átlépéssel, míg a diszkalkuliásnál a hetes számkörben

32 Érdeklődés szerinti: a kevéssé motivált gyermeket is bevonhatjuk az őket érdeklő témákba. Tempó szerinti: nyelvtani kiegészítő feladat elvégzését követően nyelvtani rejtvény. (tehetséggondozást is szolgálhatja!) Szint szerinti:Ugyanazon a tantervi témán dolgoznak, de amíg az egyik csoport az elsajátított tananyagot megadott szavak alapján egészíti ki, a másikkal emlékezetből idéztetjük föl.

33 Hozzáférhetőség szerinti: Van, aki a feladatlapon végez szorzásos feladatot, van, aki cselekedtető-rávezető módszerrel. Reakció szerint: Írásos válasz helyett szóbeli választ ad pl.: diszlexiás, diszgráfiás tanuló. Szerkezet szerint: Bizonyos tanulók „egységekben” kapják az ismereteket, mások lépésről-lépésre haladva.

34 Tanítás” stílusa szerinti: a módszert az elérni kívánt „tanulási eredmény” szerint kell megválasztani (magyarázat, külön bemutatás, stb.) Pl.:A csapadék keletkezése Kétszemélyes tanulásban: megtapasztalják egymás értékeit, kialakul a másik segítése attitűd. (közös feladatmegoldás) Veszélye: csak az egyik oldja meg a feladatot. Ezért a differenciálás versenyhelyzetben nem alkalmazható!

35 Csoportos tanulás: Csoport kap egy feladatot, de benne minden személy más részfeladatot. A végső megoldás csak úgy lehetséges, ha az egyes tanulók megoldották a sajátjukat, majd azokat összeadják. (pl.: makett tavaszi kertkészítés: papírból mindenki más virágot készít) Cél, hogy mindenki ismerje fel, hogy saját célját csak akkor éri el, ha a többiek is elérik az övéiket. Így mindenki kompetenssé válik, kialakulnak az együttműködéshez szükséges képességek.

36 Ez a differenciálási forma lehetőséget nyújt a részfeladatok differenciálásában is. Pl.: Míg az egyik rajzol, addig a másik kivág, a harmadik kifest, a negyedik felragasztja a kész virágokat, stb.

37 Minden tanulót érintő tananyaggal kapcsolatos tervezési szempontok  Mit tanítunk és miért  Mi a célunk vele  Milyen módszereket és tanulásszervezési technikákat alkalmazunk  Mi a követelmény  Mi az a minimum, amit mindenkinek tudnia kell  Mit tekintünk optimumnak  Milyen képességeket és készségeket szeretnénk fejleszteni és ebben mi az elvárt szint.

38 A differenciálandó tanulót érintő a tananyaggal kapcsolatos tervezési szempontok  Mit tanítunk és miért  Mi a célunk vele  Milyen módszereket és tanulásszervezési technikákat alkalmazunk (külön bemutatás, több modalitás, cselekedtetéses rávezetés, differenciálás, stb.)  Mi a követelmény  Az adott tanórán elérni kívánt eredmény  Mit tekintünk optimumnak  Mi szolgálhatja a tehetségfejlesztést

39  Milyen képességeket, készségeket szeretnénk fejleszteni és ebben mi az elvárt szint (kognitív képességek: észlelés, figyelem, emlékezet, gondolkodási műveletek; nyelvi képesség: beszéd /kidolgozott és kidolgozatlan nyelvi kód/, írás, olvasás, belső beszéd; szociális képességek; önismeret, alkalmazkodás felnőtthöz, társakhoz, felelősség mások iránt, együttműködés másokkal, szabálytudat, feladattudat, igazmondás, ígéret betartása, önkontroll, türelem, beszédviselkedés, empátia, késleltetés, stb.;

40 motoros képesség: mozgáskoordináció, szem- kéz koordináció, grafomotorium, állóképesség