A magyar nyelv eredete és rokonai - ŐSMAGYAR KOR

Az előadások a következő témára: "A magyar nyelv eredete és rokonai - ŐSMAGYAR KOR"— Előadás másolata:

1 A magyar nyelv eredete és rokonai - ŐSMAGYAR KOR

2 A közös származású nyelvekben sok hasonlóságot találunk
A közös származású nyelvekben sok hasonlóságot találunk. Nemcsak szómegfelelések fordulnak elő bennük, hanem rendszerükben is sok a hasonlóság. A nyelvtani rendszer hasonlósága alapján sorolják a nyelvészek a nyelveket csoportokban --> nyelvcsaládokba. A nyelv családokba tartozó nyelveket rokon nyelveknek nevezzük. A nyelvnek az egyik sajátsága, hogy a szavak mondatbeli viszonyát ragokkal fejezi ki. A helyhatározó ragok a helyviszony három irányát képesek kifejezni (hol?, honnan?, hová?). A névutóinknak is megvan a háromirányúságuk (felett, fölül, fölé). A magyar nyelv a birtoklást személyragokkal fejezi ki ( fiam, kezem; szerbül pl. így mondják: moj sin, moja ruka). Megkülönböztet alanyi és tárgyas ragozást, a számnév után egyes számot használ stb.

3

4 Az ősmagyar kor Az ugor ág egysége az i.e. V. század táján bomlott fel. A magyar nép elődei a délorosz szteppére vándoroltak. Itt indul el a magyar nyelv önálló fejlődése. Vándorlása folyamán az ősmagyarság bolgár-török pásztornépekkel kerül kapcsolatba, és ezektől főleg az állattenyésztésre vonatkozó szavakat, továbbá eszközök, mesterségek, gyümölcsök, állatok neveit, valamint a személyi tulajdon fogalmait (bika, ökör, sas, árpa, búza, kender, dió, bor, szőlő, bíró, vám, csere, tolvaj stb.) sajátította el. Ebből a korból nincsen írásos emlékünk.

5 Szerencsétlenebb az az eset, amikor az ősmagyarra vonatkozóan olyan állításokat tesznek, amelyek összeegyeztethetetlenek az uralisztikai kutatások eredményeivel. Még szerencsétlenebb az az eset, amikor úgy képzelik, hogy az ősmagyar a korai szakaszában még csak amolyan fél nyelv, korlátozott képességű kommunikációs rendszer volt, mely az ősmagyar folyamán vált igazi nyelvvé. A finnugrisztika kutatásai szerint a magyar nyelv legközelebbi rokonaitól mintegy 3000 éve válhatott el, így a nyelv története az i. e század tájékán kezdődött. Az i. e. 1. évezred-i. sz. 1. évezredet felölelő korszak az ősmagyar kor.

6 A magyarok – a feltételezések szerint – fokozatosan megváltoztatták életmódjukat, letelepedett vadászokból nomád állattenyésztők lettek, talán a hasonló életmódot folytató iráni népekkel való kapcsolatteremtés nyomán. Legfontosabb állataikat a juh és a szarvasmarha képezhette. Írásos emlékek e kezdeti korból nem maradtak fent, de a kutatások megállapítottak néhány egykorú kölcsönszót, mint a szó (a török nyelvekből) vagy a daru (a rokon permi nyelvekből). Feltehetően szintén permi eredetű a főnévi igenév ‑ni képzője. A török nyelvek később – leginkább az 5. és 9. század között – jelentős hatást gyakoroltak a nyelv szókincsére: számos szó, amely a mezőgazdasággal, az államigazgatással és a családdal kapcsolatos, ezen nyelvekből ered, viszont a lexikai kölcsönzésekkel élesen szembeállítható az, hogy a nyelv szórendjére és nyelvtanára az idegen nyelvek hatást alig gyakoroltak.

7

8 Manysik A vogul elnevezés, melyet maguk a vogulok nem használnak, valószínűleg az Ob egyik mellékfolyója, a Vogulka nevével hozható összefüggésbe. Ezt a szót kezdetben az oroszok használták, innen terjedt át más nyelvekbe. Mára ennek az elnevezésnek pejoratív értelme lett, ezért lassan kiszorítja a használatból a manysi név, amivel a manysik önmagukat és a hantikat nevezik meg (nyelvjárásonként eltérő hangalakkal: manysi, mencsi). Így a manysikat négy csoportra oszthatjuk, melyeket földrajzi elhelyezkedésük alapján északi, déli, keleti és nyugati manysinak hívunk. Mára azonban már csak az északiak maradtak meg, a többi csoport eloroszosodott vagy eltatárosodott.

9 Hantik (Osztják nyelv)
A hanti nyelv (vagy az oroszoktól kapott néven osztják nyelv) az uráli nyelvcsalád tagja, legközelebbi rokona a manysi (vogul) valamint a magyar. A hantik lélekszáma az 1989-es statisztika szerint fő, de csak 14 ezer az anyanyelvi beszélők száma (61%). A hozzá legközelebbi nyelv a manysi, mellyel közösen az obi-ugor nyelvek csoportját alkotja, illetve távolabbi a magyar nyelv, amelyekkel a leginkább elfogadott nyelvészeti elméletek szerint a finnugor nyelvcsaládon belül az ugor nyelveket alkotják.

10 NYELVEMLÉKTELEN KOR – Ősmagyar kor
Kr.e.500-Kr.u.896 Nyelvünk külön élete, vándorlások, honfoglalás Nyelvjárási jelenségek együtteseként él a nyelv s-ező: szőr, ország sz-ező: sörény, uraság Hangtan: a magas és mély hangrendű szavak mellett kialakulnak a vegyes hangrendűek Szókészlet: iráni, török és szláv jövevényszavak

11 A magyar nyelvű népesség törzsi nyelvjárásokat beszélt.
Az ebből a korból maradt magyar nyelvemlékeket kárpát-medencei rovásírással és székely–magyar rovásírással írták, bár szórványosan maradtak fenn magyar szavak görög betűkkel leírva Bíborban született Konstantin munkájában is.

12 Összefoglaló 1. Ősmagyar kor (–896, a kezdetektől a honfoglalásig)
– Ø írásos emlék, csak későbbi dokumentumokból, vagy a rokon nyelvek történetéből következtethetünk – honfoglalásig: ugor nyelvközösség (uráli nyelvcsalád → finnugor nyelvek → ugor nyelvek) legközelebbi nyelvrokonaink: obi-ugorok (vogulok, osztjákok) – szókincs: alapnyelvi szavak (ló, férj, anya), belső keletkezésű szavak jövevényszavak: vándorlás során (iráni: gazdag, híd; török: gyertya; szláv: ló, kengyel) – hangrendszeri változások: vegyes hangrendű szavak kialakulása (fiú) – nyelvtani rendszer: igei személyragok, módjelek, birtokos személyjelek, tárgy- és viszonyragok – mondatszerkezet bonyolódása: mellékmondatok főbb típusainak kialakulása Forrás: nyelvtan tételek | Érettségi További források: #.C5.90smagyar_kor | | | .

13 Készítette: Nyári Fedor Szarapka Ramóna Kucora Barbara
Izetovity Valentina