Százlábuak.

Az előadások a következő témára: "Százlábuak."— Előadás másolata:

1 Százlábuak

2 Elterjedésük A százlábúak a sarkvidékeken és a Szahara középső részén kívül valamennyi forró- és mérsékelt égövi területen előfordulnak. A barna százlábú Európában, Észak-Afrikában, valamint Észak-Amerikában és Dél-Amerikában honos. Az ember nem jelent rájuk nézve közvetlen fenyegetést. A százlábúak megakadályozzák a kerti kártevők elszaporodását, ezért inkább védeni kellene őket.

3 Megjelenésük A százlábúak hossza legfeljebb 30 centiméter. A lábak száma pár között van. Az első pár láb hegyes, szúrós, kampó alakú szervvé alakult át, a végén méregmirigy helyezkedik el. Ha a százlábú elveszíti az egyik lábát, másik nő helyette. Az új láb minden vedlés során egy kicsit hosszabbra nő. Egyes fajok foszforeszkáló váladékot termelnek, és veszély esetén ezzel ijesztik el ellenségüket.

4 Néhány Faj Közönséges rinya (Necrophlosophagus longicoreis): Teste világos színű, mivel ideje jelentős részét a föld alatt tölti. Hosszú, szelvényes testén sok pár rövid láb helyezkedik el. Barna százlábú (Lithobius forficatus): A kifejlett állatnak 15 pár lába van. Lábai testének hátsó részén hosszabbak. A teljes testhossz eléréséig néhány alkalommal levedli a bőrét. Első pár lába hegyes, szúrós, kampó alakú szervvé alakult át, két utolsó lábát előrehaladáskor nem használja. Pókszázlábú (Scutigera coleoptrata): Rövid testén, fürge lábak ülnek. Hosszú tapogatói érzékenyek. Ez a százlábú-faj túlnyomórészt Dél-Amerikában fordul elő.

5 Életmodjuk A százlábúak éjjel aktívak és magányosan élnek. Táplálékuk rovarok, férgek, meztelen csigák; olykor fajtársaikat is megeszik. A százlábúak legfeljebb 6 évig élnek.

6 Szaporodásuk A párzási időszak az enyhébb éghajlatú területeken rendszerint tavasztól őszig tart. A nőstény egyenként vagy csomókban rakja le a talajra a petéit. A kifejlődéshez 3 hét kell, hogy elteljen. Számos fajnál a nőstény őrzi és tisztán tartja a petéket, amíg a kis százlábúak kikelnek.

7

8

9

10

11 Vége