38. A magyar illetve előmagyar történelem, a magyarság származása (bevezető) A 6. és a Középiskola 2. osztályában használható Dr. Mészáros Zoltán.

Az előadások a következő témára: "38. A magyar illetve előmagyar történelem, a magyarság származása (bevezető) A 6. és a Középiskola 2. osztályában használható Dr. Mészáros Zoltán."— Előadás másolata:

1 38. A magyar illetve előmagyar történelem, a magyarság származása (bevezető) A 6. és a Középiskola 2. osztályában használható Dr. Mészáros Zoltán

2 A származás sokfélesége
A 19. században úgy gondolták, hogy a mai népek származása egyszerűen visszakövethető, és a nyelv és a történelem határozza meg. Mára ez az elképzelés idejétmúlttá vált, más tényezőket is figyelembe kell venni. Nyelv Biológiai eredet A népművészet Az életmód Az anyagi kultúra Viszonylag sok elmélet létezik, ezek közül néhány tudományosan megalapozott, azonban sok légbőlkapott. Az őstörténet kérdései gyakran éles közéleti vitákra adnak okot

3 A kutatás nehézségei A magyarság őshazájáról, eredetéről nem maradtak fenn írásos emlékek. A mai hazájukhoz közeledve szaporodnak meg az arab, bizánci és egyéb források, de azok értelmezése nehéz. Az archeológia, a paleobotanika, a nyelvészet és az egyéb tudományágak adatai nem adnak egyértelmű válaszokat. A magyar őstörténettel kapcsolatos kutatások mai eredményei nem tekinthetők véglegesnek, a jövő bizonyára új eredményeket hoz.

4 Mi az őstörténet? Az őstörténet a magyarság történetének honfoglalás előtti időszaka. Ezt több tudomány tanulmányozza. Nyelvtudomány A biológia különböző résztudományai (antropológia, paleontológia, archeobotanika, mikrobiológia) régészet néprajz filológia (görög, arab, perzsa, ószláv források megismerése)

5 Miért nem elégséges csak a nyelv vizsgálata?
A magyarság legközelebbi nyelvrokonai, biológiai értelemben más embertípusba tartozik (A manysik és a chantik mongoloid jelleget mutatnak) Érdemes megfontolni az afroamerikaiak esetét (angolul beszélnek, de nem Angliából származnak) Érdemes megfontolni az egyes Dél-Amerikai államok esetét (több olyan állam van, amelynek a lakói részben Európából, részben Afrikából származnak, de az őslakók létszáma is jelentős)

6 Miért nem elégséges csak a biológiai eredet figyelembe vétele
A magyarok embertanilag nem különböznek döntően a ma a magyarok körül élő népektől, mégsem szlávok, germánok stb. A 19. századi antrolpológiai jegyeket mérő irányzat nem teljesen alkalmas arra, hogy az egyes öröklődő tulajdonságokat magyarázza. A mikrobiológiai kutatások, még nincsenek azon a szinten, hogy tömegesen alkalmazzák őket (egyelőre túl drágák) Az izalandiakat, valamint Kelet-Anglia lakosságát már módszeresen tanulmányozták és érdekes, eddig nem ismert összefüggéseket tártak fel.

7 Miért nem elégséges a népművészet kutatása
A népművészet jelentőségét sokáig nem ismerték fel, noha nagyon fontos. A népművészetben tarósan megmaradnak bizonyos formák, de azok jelentkezése és eltűnése nem jelent szükségszerűen nyelvváltást, vagy új népesség megjelenését. A magyar népzene számos módon kapcsolódik a környező népek népzenéjéhez, de mondavilága jelentősen eltér.

8 Miért nem elégéséges az életmód vizsgálata
Az életmód vizsgálatának jelentősége az utóbbi időben felértékelődött Köztudott, hogy az ismert történelműnk folyamán a magyarság több életmódváltáson esett át. Nelvrkonaink, a környező népek is többféle életmódot folytattak a közelmúltban.

9 Miért nem elégséges az anyagi kultúra eredményeinek kutatása
A tárgyak használata és megléte, nem jelenti azt, hogy az egy bizonyos közösséghez köthető, régebben is létezett kereskedelem, és technológiák átvétele (és utánzása). Az anyagi kultúra gyorsabban, de lassabban is változhat mint a különböző népek Több olyan sírt is feltártak már, amelyekben az eltemetett tárgyak nem egyértelműen utalnak egy etnikai közösségre.

10 Egyszerű válasz nem adható a magyarság eredetének kérdésére.
Összegzés A magyarság eredetét az összes releváns tény figyelembevételével érdemes kutatni. Egyszerű válasz nem adható a magyarság eredetének kérdésére.

11 Felhasznált irodalom:
Róna tas András: A honfoglaló magyar nép (bevezetés a korai magyar történelem ismeretébe). Balassi Kiadó, Budapest, 1996.