Egy agrokémiai szer bevezetésének az ára

Az előadások a következő témára: "Egy agrokémiai szer bevezetésének az ára"— Előadás másolata:

1 Egy agrokémiai szer bevezetésének az ára

2 Kifejlesztés alatt lévő szerek száma

3 Magyarországi mezőgazdasági tendenciák
Folyamatosan csökken(t) a mezőgazdasági területek aránya. Az erdősültség öt éve nem nő. Az ország területének 9.2 %-a védett A természetes vizek halzsákmánya felével, - negyedével csökkent az elmúlt években.

4 Különböző forrásokból származó jellegzetes szennyezők

5 Földtani közeg és a talaj szennyezettségének monitoringja
Célja: a szennyezettség mértékének időbeli változásának vizsgálata A szennyezés döntően a felszíni és felszín alatti vizekkel oldat formájában terjed, illetve kisebb mértékben migrációval. A koncentráció jelentősen változhat a talaj természetes koncentrációcsökkentő folyamatai révén: párolgás, kilúgozó hatás, biodegradáció

6 Talaj szerepe A talaj – amelyből világszerte egyre kevesebb van az erdőirtásoknak és a nyomukban járó eróziónak, deflációnak köszönhetően –, Magyarország legfontosabb, föltételesen megújuló erőforrása. Nem csupán a biomassza termelés (egyelőre?) nélkülözhetetlen alapja.Ezen kívül tárol, akkumulál, átalakít, semlegesít. Óriási jelentőségű ez a környezeti erőforrás, mindaddig, amíg a kapacitása ki nem merül; az ugyancsak benne tárolt vízkészletek, ill. benne lévő mikrobiológiai élet veszélyeztetettségét tekintetbe véve.

7 Talaj szennyezései A szennyezőanyagok tulajdonságainak befolyása a talajban történő mozgásukra A szennyezőanyagok oldaláról tekintve, a következő főbb tulajdonságok, illetve jelenségek lehetnek hatással mozgásra: a vízben való oldhatóságuk mértéke diffúziós tulajdonságok (effektív diffúzióállandó) adszorpciós hajlam a kolloidok felületén (a pórusfolyadék koncentrációja, a porózus közeg testsűrűsége, adszorpciós izotermák, megoszlási együttható) a lebomlás sebessége kölcsönhatás a talajban lévő anyagokkal és az esetleges más szennyezőanyagokkal a szennyezőanyag sűrűsége a szennyezőanyag viszkozitása a szennyezőanyag dielektromos állandója (Kovács, 1998).

8 Talajvédelmi információs monitoring (TIM)
A hazánkban 1992 óta üzemelő TIM megvalósította a nemzetközi definícióban foglaltakat. Eredetileg az FVVM- hez, ma a NEBIH-hez tartozik. "Talajmonitoring a talajtulajdonságok térbeni eloszlásának és időbeni változásainak szisztematikus regisztrációja." Ugyanakkor a monitoring rendszerek által nyert információk felhasználási területeit is rögzítették, úgy mint a természeti változások, emberi beavatkozások talajra gyakorolt hatásának nyomon követése, talajdegradációs folyamatok, talajszennyezések regisztrálása, azok megelőzése, mérséklése érdekében, a fenntartható mezőgazdasági fejlődés, racionális földhasználat és környezetvédelem talajtani megalapozása, különböző modellekhez való adatszolgáltatás.

9 TIM helye a környezetvédelemben
Az Európai Bizottság 2001-ben elfogadta a 6. Környezetvédelmi Akcióprogramját (COM (2001) 31 final). A program 4 prioritási területet jelöl ki, úgymint: egészség és környezet, természet és biodiverzitás természeti erőforrások fenntartható használata hulladékgazdálkodás. A természet és biodiverzitás prioritási területen belül jelentkezik a talajvédelem, mint kiemelt témakör.

10 TIM adatbázisába három csoportba sorolható adatok kerültek, kerülnek
Archív adatok (pl előtti TVG eredmények, AGROTOPO kódszám,) Helyszíni feltárások, vizsgálatok eredményei (pl. helyszíni jegyzőkönyv, GPS koordináták) Laboratóriumi vizsgálatok eredményei

11 Földkataszterek A megyei földhivatalok nyilvántartási és szakhatósági feladatot látnak el. Földügyekben másodfokú (magasabb fokú) hatósági határozatot hoznak. A körzeti fölhivatalok végzik a következő nyilvántartást: • földmérési térkép, • tulajdoni lap, • termőföld minőség.

12 TIM megfigyelő pontok Fenti szempontok figyelembevételével 1236 pont került kijelölésre (1.ábra). A mérőhálózat 3 megfigyelési pont típust foglal magába: - országos törzsmérő hálózat, (I) 865 ponttal reprezentálja az ország mezőgazdasági művelésű területeinek talajállapotát. - erdészeti mérőpontok, (E) 183 ponttal jellemzik az erdei ökoszisztémák alatti talajokat - speciális mérőhelyek. (S) 188 ponton, hogy szennyeződést, illetve szennyezésveszélyt észlelni lehessen.

13 Speciális mérőhelyek típusai
Degradálódott területek Ivóvízbázisok hidrogeológiai védőterületei. Fontosabb tavak és tározók vízgyűjtője. Erősen szennyezett ipari körzetek. Szennyvíziszap, szennyvíz, hígtrágya elhelyező mezőgazdasági területek. Erősen szennyezett agglomerációs körzetek, üdülőövezetek Hulladék és veszélyes hulla-dék lerakóhelyek környéke. -Roncsolt felületek (felszíni bányászat, ipar, infrastruktúra által roncsolt felszínek, rekultivált meddőhányók stb.). Közlekedés által érintett területek, autópályák környezete. Természetvédelmi területek. Környezeti szempontból érzékeny területek (pl. védett területek pufferzónája)

14 A pontok kijelőlésének szempontjai
A kijelölésnél alapvető követelmény volt a reprezentativitás, tehát az, hogy a mérési pont megfelelően jellemezze a természetföldrajzi egység talajviszonyait, ezzel lehetőséget teremtve a talajállapot jellemzésére és a bekövetkezett változások nyomon követésére. A reprezentativitás elvének betartása mellett előnyben részesültek azok a területek:

15 - amelyekre ismertek régebbi talajtani adatok (talajtérkép, speciális céltérkép, talajtani szakvélemény, talajvizsgálati eredmény, feltárt talajszelvény stb.), mivel így a rendelkezésre álló adatok időben a múlt felé kiterjeszthetőek, a bekövetkező, vagy bekövetkezett változások jobban nyomon követhetőek; - ahol a természeti környezet egyéb elemeire is folynak mérések (meteorológiai állomás, talajvízszint észlelő kút, hidrológiai megfigyelőállomás, földtani mélyfúrás stb.), mivel ezek lehetővé teszik a talajtani változások és az egyéb természeti viszonyok közötti összefüggések elemzését; - ahol szabadföldi tartamkísérletek vannak, így azok kísérleti eredményei összevethetők a mérési pont észlelési eredményeivel.

16 TIM megfigyelő pontok

17 TIM működése 3 labor (szervetlen) +6 labor ( növényvédőszer maradék) + 1 labor (mikrobiológia) Évenkint mintázás szept. 15- okt. 15 között Évenkint változó lista (1 , 3 és 6 évenkinti periodicitás) Adatok tárolása GIS rendszerben (ARC Wiew és ARC/INFO térinformatikai rendszerek) Minta A 0-30 cm Minta B cm

18 Vizsgált paraméterek

19 Talajvízmintákból meghatározandó paraméterek
pH, EC, Ca2+, Mg2+, Na+, K+, CO32-, HCO3-, Cl-, SO42-, NO3-, NO2-, PO43-. Talaj mikrobiológiai vizsgálatok (a felső mintából) nedvességtartalom, CO2 produkció meghatározása, cellulózbontó aktivitás, dehidrogenáz enzimaktivitás meghatározása. Radioaktivitás Eróziós mérőpontok vizsgálata (A földbe helyezett Al lap mélysége) Növényvédőszermaradékok (eredetileg 100 helyen) Szerves mikroszennyezők vizsgálata (TPH, Benzol, Fenolok, PAH, Halogénezett aromás szénhidrogének, PCB, Dioxinok, dibenzofuránok)

20 TIM évente mért kémiai paraméterei
szénsavas mész, Ca CO3 %, pH, nitrit-nitrát tartalom TIM 3 évente mért paraméterei humusztartalom % tápanyag vizsgálatok:foszfor, kálium és nátrium tartalom, magnézium tartalom (KCl oldószer), cink, réz és mangán tartalom (EDTA), szulfát tartalom talajok "oldható" elem tartalma (Lakanen-Erviő féle oldószerrel) Al, As, B, Ca, Cd, Co, Cr, Cu, Fe, Hg, K, Mg, Mn, Mo, Na, Ni, Pb, Se, Zn Egyedi vizsgálatok növényvédőszer maradékok, szerves mikroszennyezők, erózió

21 TIM 6 évente mért paraméterek
humusztartalom % Arany-féle kötöttségi szám részletes mechanikai összetétel adszorpciós kapacitás pH (H2O és KCl) nitrit-nitrát tartalom tápanyag vizsgálatok:foszfor, kálium és nátrium tartalom, magnézium tartalom (KCl oldószer), cink, réz és mangán tartalom (EDTA), szulfát tartalom talajok "összes" toxikus elem tartalmának meghatározása (teljes feltá-rással, cc.HNO3+H2O2): As, Cd, Co, Cr, Cu, Hg, Mo, Pb, Se, Zn talajok "oldható" elem tartalma Al, As, B, Ca, Cd, Co, Cr, Cu, Fe, Hg, K, Mg, Mn, Mo, Na, Ni, Pb, Se, Zn, részletes mechanikai összetétel meghatározás biológiai aktivitás vizsgálatok (cellulóz teszt, dehidrogenáz aktivitás, CO2-produkció) természetes és mesterséges radioaktív izotópok

22 Talajfizikai, vízgazdálkodási jellemzők
Arany-féle kötöttségi szám (KA), mechanikai összetétel, higroszkóposság (hy), térfogattömeg, teljes vízkapacitás (pFo), szabadföldi vízkapacitás (pF2,5), holtvíz tartalom (HV, pF 4,2), hasznosítható vízkészlet (DV, pF2,5-pF4,2)

23 A Talaj fizikai tulajdonságai II
1. vízháztartás 2. víznyelő képesség 3. vízáteresztő képesség 4. vízmegtartó képesség 5. nedvességtartalom 6. pórustérfogat 7. kémhatás 8. kolloidális tulajdonságok (humusztartalom, agyagtartalom, az agyagásványok minősége)

24 Talajkémiai jellemzők, tápanyagtartalom
Kémhatás /pH(H2O), pH(KCl)/, összes vízoldható sótartalom, fenolftalein lúgosság, hidrolitos aciditás, kicserélődési aciditás, szervesanyag tartalom, szénsavas mésztartalom, adszorpciós kapacitás (T érték), kicserélhető kationok, 1:5 arányú vizes kivonat, NO3-+NO2-, összes nitrogéntartalom a talaj minden szintjéből; Felvehető tápanyagtartalom (P, K, Mg, Na, Ca, Cu, Zn, Mn, Fe, B, Mo) csak a szelvények felső szintjéből, de minden évben; Oldható toxikus elemtartalom (As, Cd, Co, Cr, Hg, Mo, Ni, Pb, Zn, Cu). a talajmintákból Lakanen-Erviö-féle eljárás szerinti oldattal kivonatot készítenek, majd ebből határozzák meg a talaj oldható toxikus elem tartalmát ICP készüléken; Összes toxikus elemtartalom (As, Cd, Co, Cr, Hg, Mo, Ni, Pb, Zn, Cu). a feltárást cc. salétromsav és hidrogén peroxid keverékével 105 °C-on végzik, a szűrletből határozzák meg az előzőekben felsorolt toxikus elemeket ICP készüléken

25 Munkafolyamatok

26 Magyarországi jellemző nehézfém értékek

27

28 Magyarország talajainak nitrát tartalma

29 Magyarország talajainak nitrát tartalma

30 TIM kadmium mérései

31 Különböző nehézfémek előfordulása talajokban

32 A peszticidek felhasználásának csökkenésével a talaj szennyezettsége is csökkent

33 Giliszták mint bioindikátorok
A giliszták érzékenyek a nehézfém szennyezésre. A döglöttek feldolgozásával meg lehet határozni a szennyező anyagot, mivel testükben akkumlálják.

34 Szennyezési definíciók
Fitotoxicitás, állati felvétel, legfontosabb az ember Kumulatív szennyezés terhelési arány kg/ha Szennyezés-koncentrációs határ (mg/kg) Éves szennyezés terhelési érték (kg/ha/év) Emisszió: kibocsátott mennyiség (kg/év) Immiszió: kibocsátott koncentráció (mg/m3)

35 Környezeti levegő monitoringja
Fő folyamat diffúzszennyezőből: párolgás, póruslevegőből a környezeti levegőbe Fő folyamat pontszennyezőből: nagy koncentrációban kibocsátás (kémény, üzemi baleset) Terjedés Defláció, szél elszállítódás távolabb is kialakul a szennyezettség, szélcsatornák Vizsgálati helyek Monitoring: a kibocsátás helyén felszín alatt és felett, távolabb is szabad légkörben

36 A légszennyezettség forrásai
ipari tevékenység (technológia, fűtés); mezőgazdasági tevékenység; erőművek; lakossági fűtés; közlekedés nagy távolságról érkező szennyezés

37 Vizsgálati módszerek követelményei
Gyakran igen kis mennyiségben lévő anyagokat kell mérni (0,1 ppt), más nagymennyiségű anyag mellett (10-9). A vizsgálati módszereknek nagy specificitásúnak kell lenni, mert leggyakrabban nincs előszeparálás. Gyors módszer, és lehetőleg távolból irányítható automatikus működésű ajánlott (real time operation). In-situ – remote sensing Legelterjedtebbek a spektroszkópiai módszerek.

38 Mérési módszerek

39 A levegőszennyezettség kialakulásának és fennmaradásának jellemzői
Légszennyező anyagok a kibocsátó forrásoktól nagy távolságra juthatnak A lokális levegőszennyezés mértékét a regionális légköri transzport is befolyásolja A meteorológiai tényezőknek, a domborzatnak és a beépítettségnek meghatározó szerepük van a levegőminőség és a kiülepedés szabályozásában

40 Az új levegőminőségről szóló irányelv
Új követelményként a szilárd részecskék (PM) szabályozását a PM2,5-re is kiterjeszti; 2010-től éves célérték 25 μg/m3; 2015-től éves határérték 25 μg/m3; és 2020-ig 20%-os terhelés csökkentési cél; ezer lakos: 7 mérési pont (PM2,5+PM10 felső vizsg. küszöb túllépés esetén) 0-249 ezer lakos: 2 mérési pont (PM2,5+PM10 felső vizsg. küszöb túllépés esetén)

41 A légszennyezettség vizsgálati módjai
folyamatos mérésen alapuló értékelés pontossága: %; időszakos mérésen alapuló értékelés pontossága: %; modellezésen alapuló értékelés pontossága: 50 %; kibocsátási kataszteren alapuló értékelés pontossága: 25 %;

42 Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat

43 Maximális szennyezéskoncentráció és éves szennyezés terhelés
Maximális koncentrációs Szennyezés-koncentrációs Éves szennyezés terhelési határ (mg/kg) határ (mg/kg) érték (kg/ha/év Arzén Kadmium ,9 Króm Réz Ólom Higany ,85 Molibdén ,9 Nikkel Szelén Cink

44 MSZ-21854-1990 szerinti immissziós határértékek [μg/m3]
Szennyező anyag Kiemelten védett Védett I. Védett II. éves 24 órás 30 perces Kén-dioxid 30 100 150 70 500 1000 Szén-monoxid 2000 5000 10x103 20x103 Nitrogén-oxidok mint (NO2) 85 200 400 Nitrogén-dioxid 120 Szálló por 60 50 300 Ülepedő por 30 napos: 12 g/m230nap éves: t/km2 év 30 napos: 16 g/m2 30 nap éves: t/km2 év 30 napos: 21 g/m2 30 nap éves: t/km2 év

45 Az egyes vizsgálati módszerek kiegészítik egymást
folyamatos mérés korlátja: költséges (egy monitorállomás ü.k. 4-5 MFt/év); előnyei: folyamatos adatok, azonnali beavatkozás megalapozása; alkalmazás: ahol a légszennyezettség mértéke, változásának mértéke ezt megköveteli;

46 Az egyes vizsgálati módszerek kiegészítik egymást
időszakos mérés RIV hálózat (mintavevők, labor vizsgálat); korlátai: viszonylag költséges (karbantartás, laborvizsgálat) előnyei: viszonylagos értékelési pontosság, nagyobb területi lefedettség; Passzív monitoros vizsgálat alkalmazás: adott terület sok ponton történő, adott szennyezőanyagra vonatkozó feltérképezéséhez

47 Az egyes vizsgálati módszerek kiegészítik egymást
időszakos mérés biomonitoring előnyei: alacsony költségek, nagy területet fedhet le, átlagos levegőminőségi állapotot tükrözi, kedvezőtlen változásokat jelzi, társadalmi szemléletformáláshoz is hozzájárul; korlátja: nem abszolút mérési módszer, további vizsgálatok megalapozását szolgálja;

48 Az egyes vizsgálati módszerek kiegészítik egymást
modellezés előnyei: sok, a levegőminőség alakulását befolyásoló tényezőt vehet figyelembe (meteorológia, domborzat, beépítettség), egész települések levegőminőségének értékeléséhez alkalmazható, légszennyezés csökkentő beruházások hatása becsülhető; korlátja: a bemenő adatok minősége meghatározó

49 Az egyes vizsgálati módszerek kiegészítik egymást
kibocsátási kataszteren alapuló értékelés előnyei: a meglévő adatbázis alapján elkészíthető az országra jellemző gyors értékelés, kibocsátás csökkentési tervek alapját szolgálja; korlátja: nem veszi figyelembe a helyi sajátosságokat, így lokális levegőminőség értékelésére pontatlan

50 Levegőkörnyezeti mérés és modellezés
Pontos és hiteles, térben pontszerű, időben folytonos, A mérési stratégia próbál javítani a térbeli reprezentativitáson. Modell kevésbé pontos, térben és időben folytonos, különböző térskálák különböző típusú közelítéseket igényelnek. Az EU levegőminőségi keretdirektívája ösztönzi a modellek használatát.

51 Magyarországi levegőminőségi mérőhálózat
Az Országos Légszennyezettségi mérőhálózat (OLM) telepítése és működtetése állami feladat, amelyért a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium a felelős. Az egész ország területét lefedő mérőhálózatot a környezetvédelmi- természetvédelmi- és vízügyi felügyelőségek üzemeltetik. A Levegőtisztaság-védelmi Referencia központ (LRK) az egységes működés szakmai irányításának operatív feladatait látja el. A mérőhálózat munkáját az OMSZ is segíti, meteorológiai adatokat szolgáltat, elemzéseket, előrejelzéseket készít, háttér állomást működtet és végzi a modellezéssel történő értékeléseket.

52 Országos Légszennyezettségi mérőhálózat felépítése
Az OLM két mérőhálózatból áll a manuális, ismertebb nevén RIV mérőhálózat és az automatikus mérőhálózat. A manuális mérőhálózat mérőpontjainak száma SO2 és NO2 szennyezőanyagra 197 db (100 településen), ülepedő porra 300 db (129 településen) Az automatikus mérőhálózat keretében működő mérőállomások száma 60, ebből 55 db fix helyre telepített, 5 db mobil mérőállomás (Budapest 11). A mérőhálózat lefedi az ország területét. A mérőhálózatot képező mérőállomások és mérőpontok elhelyezésének rendszeres felülvizsgálata a mindenkori szennyezettségi zónák és agglomeráció figyelembevételével történik.

53 Levegő,mérőrendszer On-line
Az OLM automata mérőállomásai 54 helyen mérik folyamatosan a kiemelt jelentőségű légszennyező anyagok [kén-dioxid, nitrogén oxidok, nitrogén-dioxid, szén monoxid, ózon, szálló por (PM10), benzol] mennyiségét és az értékeléshez szükséges meteorológiai paramétereket (szélsebesség, szélirány hőmérséklet, légnedvesség). További 5 mobil mérőállomás, mérőbusz áll rendelkezésre az időszakos levegőminőségi vizsgálatok elvégzésére. Off-line Az ország 131 településén történik rendszeres légszennyezettségi mintavétel. A minták kén-dioxid, nitrogén-dioxid és por tartalmát laboratóriumban elemzik.

54 Mért komponensek Az automatikus mérőállomások gáz- és szilárd halmazállapotú szennyezőket (SO2; NOX; CO; O3; BTEX; szállópor PM 10) , valamint az értékeléshez szükséges meteorológiai paramétereket mérnek. A mérési adatok az adatgyűjtőből on line módon jutnak a felügyelőségi adatközpontba és az országos adatközpontba (LRK). Amennyiben valamelyik szennyező anyag koncentrációja 3 egymást követő órában meghaladja a tájékoztatási küszöbértéket, vagy 1órában meghaladja a riasztási küszöb értéket, ellenőriznie kell a túllépés körülményeit és valós túllépés esetén intézkedést kell kezdeményeznie.

55 Minőségbiztosítás A minőség-ellenőrzési munka során helyszíni összehasonlító méréseket és ellenőrző kalibrálásokat végez a fix helyre telepített mérőállomásokon. Laboratóriumi körméréseket szervez kalibráló laboratóriumában és ellenőrzi a mérőhálózati műszerek teljesítmény –jellemzőit. A megfelelő adatminőség érdekében akkreditált laboratóriumok dolgoznak a mérőhálózatban. Az adatok összehasonlíthatósága érdekében a mérések az EU irányelvben meghatározott referencia módszerek szerint folynak és nemzetközi etalonokra történő visszavezetés biztosított.

56 Automatikus mérőállomás
kén-dioxid -ultraibolya fluoreszcenciás, nitrogéndioxid és nitrogénoxidok - kemilumineszcenciás, szénmonoxid - nem-diszperzív infravörös spektroszkóppiás, ózon - UV fotometriás, benzol(xilol, toluol) - gázkromatográfiás-, szállópor - gravimetriás módszerrel történik.

57 A z Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat Tájékoztató Rendszere
Környezetvédelmi Felügyelőség Plazma képernyő OLM ADATKÖZPONT Plazma képernyő KvVM WEB szerver KvVM Internet ”Érintő képernyős” terminál Katasztrófa védelem ÁNTSZ/OKI Önkormányzat Lakosság aktuális adatok

58

59

60 Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat
kedd Esztergom Tatabánya 1 Tatabánya 2 Győr 1 Győr 2 Sopron Dorog Sarród Mobil SO2 Átlag érték ug/m3 3,3 10,4 5,7 7,0 7,4 9,7 6,8 3,7 6,3 Határérték (125) 3% 8% 5% 6% Maximum ug/m3 5,3 15 11,2 9,8 12,2 14,9 9,2 11,1 9,6 Időpont 15:00 13:00 6:00 16:00 14:00 19:00 8:00 NO2 26 20 32 44 34 22 30 7 58 Határérték (85) 31% 24% 38% 52% 40% 26% 35% 68% 86 45 97 76 110 57 12 93 9:00 7:00 18:00 CO 4263 1055 829 826 800 754 706 InVld Határérték (5000) 85% 21% 17% 16% 15% 14% #ÉRTÉK! O3 87 106 96 72 103 98 111 109 Határérték (120) 73% 88% 80% 60% 86% 82% 93% 91% PM10 36 35 28 37 50 11 Határérték (50) 72% 70% 56% 74% 90% 100% 22% Hőmérséklet 14,1 17,0 16,5 16,3 16,1 14,0 14,3 15,4 -35,7 Minimum 12,4 10,7 8,0 9,5 -58,8 Maximum 22,4 23,8 22,1 22,6 24,6 20,4 22,7 21,9 19,6 Napi jelentés

61 A légszennyezőanyagok kibocsátásai Magyarországon (emisszió)

62 A légszennyezőanyagok kibocsátásai Magyarországon (emisszió)

63 Budapesti légszennyezettség mutatók (2003)

64

65

66 Légköri ólom-ülepedés, g km-2 év-1

67 NO2 eloszlása a világon

68 Rendkívüli légszennyezettség helyzet
A légszennyezettség tartósan és nagy területen eléri, vagy meghaladja a tájékoztatási vagy a riasztási küszöbértéket Füstködriadó terv (szmogriadó terv) lakosság tájékoztatása pontforrások működésének korlátozása, felfüggesztése mozgó légszennyező források működésének korlátozása

69 Levegőszennyezettség monitoring
Ált. szempontok: Levegő szabad áramlás Por – szabad felület 1,5-3 m magasságban Belváros Ipari terület Külső lakóterület

70 Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat telepítése
Telepítés a szennyező forrás körül koncentrikus körök (3 min.) és a négy fő égtáj metszéspontjában. Időtartam, gyakoriság: Határértékek függvénye – 24 órás, 8 órás, 60 perces Napi érték esetén 24 órás folyamatos mérés Havi érték esetén 8 db 24 órás minta kell Évi szennyezettség esetén kéthetente, vis 26 alaklommal 24 órás minta szükséges

71

72 Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat telepítése
Hibás Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség

73 Országos Légszennyezettség Mérőhálózat telepítés
Jó

74

75

76

77