A középkor és a kora újkor bor-jogtörténete I.

Az előadások a következő témára: "A középkor és a kora újkor bor-jogtörténete I."— Előadás másolata:

1 A középkor és a kora újkor bor-jogtörténete I.
Az előadást dr. Szilágyi János Ede disszertációja alapján készítette: Dr. Olajos István

2 A bor szabályozás a középkorban Haszonvételek, borkereskedelem
Adófajták: Földesúri-hegyvám, tized, kilenced Királyi- csöböradó, borharmincad Korcsmáltatás joga Borkereskedelem Városi kiváltság- megtermelt borával szabadon kereskedhet Szőlőt telepítő jobbágy mentesül a földesúri terhek alól

3 A bor szabályozás a középkorban A szőlőbirtok jogi helyzete
Szőlőbirtok speciális helyzete Nem része a jobbágyteleknek, de adózik utána a jobbágy Nem része az „ősi „ jellegű birtoknak, szabadon adható, vehető, de a jobbágy kibecsültethtő belőle Tripartitum es kúriai döntés- a jobbágy tulajdonul bírja 1720-III.Károly- a tokaji borvidéken allodiális, dézsmaköteles és szabad szőlők A szőlőtermesztés módjáról – hegyszabályok 1278 A szőlő nem mentesül a kötelező örökváltság intézményével

4 A bor szabályozás a középkorban A borvidékek, hegyközségek kialakulása
A hegyközségek rendtartása lehet: Földesúri, mezővárosi, szőlőbirtokosok önkormányzata által kiadott (hegybíró, csőszök választása, bíráskodási fórum is- a rendtartás vármegyei jóváhagyása után a nemesi birtokosra is kiterjed) Lehet borvidéki, vagy csak egy falura kiterjedő hatályú A rendtartásban szabályozott kérdések: a munkák elvégzésének ideje/rendje, az utak és vízelvezetők karbantartásának , az ezekkel kapcsolatos terhek viselésének szabályai a szőlők őrzésének rendje, a hegyőrök kötelezettségei, a szőlőhegyen betartandó magatartásokat. Lehet: bérmunkások költségei, adásvétel rendje

5 A bor szabályozás a középkorban A minőség védelme
1553.évi VII. tvc korcsmáltatás – a falu bírójának előkóstalássi joga- ha nem jó- és rákényszeríti a földesúr- szabadon elköltözhet 1723.évi CXVIII.tvc Aki jó minőségű bort- meghamisít, vagy hitvány szőlővel helyettesít – az összes borát elkobozzák

6 A kiegyezés utáni Magyarország Adózási szabályok, filoxéra elleni védekezés
Bor fogyasztási adó, italmérési jövedék Filoxéra Szőlőgyökér tetű 1870-első megjelenése, a tetű 1875-ben azonostott 1880-Országos Filoxéra Bizottság O. Kísérleti Állomás Amerikai alanyszőlők, beoltott hagyományos fajták A szőlőterületek 40%-kal csökkennek- a termelés áttevődik a hegyvidéki területekről a homoktalajú alföldi területekre. A kötött talajú területeken 90%-os a pusztulás

7 A kiegyezés utáni Magyarország A szőlőbirtok kialakulása, a speciális megváltás
1868- a bordézsmát eltörölték- a megváltási árat azonban közadók módjára kellett megfizetni 22 év alatt 1894 a még hátralékos birtokosoknak eltörlik a filoxéravész miatt a tartozását. Új telepítési konstrukció+ adókedvezmény oltványok jutányos áron történő biztosítása, kedvezményes kölcsönlehetőség. amennyiben a kipusztult szőlőterületet az újratelepítésre alkalmatlan volt, akkor azt tulajdonosa más, hasonló adottságú területen azonos feltételek mellett telepíthette újra (5. §). A direkttermő ültetvények létrehozását, valamint a filoxérára immunins homoki területeken fekvő alföldi borvidékeken történő telepítést a törvény nem támogatta.

8 A kiegyzés utáni Mo TRIANON hatása
4 M hl bor elvesztette a piacát az ültetvények 2/3-a (kb. 200 000 ha) az új országhatáron belül maradt A szőlőterület 70%-át alkotó apróparcellákon nem voltak képesek piacképes borokat előállítani, 1925 után a borok eladhatatlanságának köszönhetően nem volt pénz beruházásokra. A direkttermő fajták növekvő mennyisége Ismét előállt az állami beavatkozás szükségessége: csökkentés Az ország 8 milliós lakosságából félmillióan közvetlenül, félmillióan pedig közvetetten voltak érdekeltek a bortermelésben.

9 A kiegyezés utáni Magyarország A szerkezetátalakítás 1923,1936,1938
1923.évi XCII.tc.- tilos direkt termők telepítése, tilos szőlővel beültetni más mezőgazdasági termelésre is alkalmas földterületeket, engedély nélkül csak házi szükségletre (max m2) lehet szőlőt telepíteni. 1938. évi XXXI. 3 évre megtiltott mindenfajta szőlőtelepítést, elrendelte a direkt termő szőlők kiirtását, állami kártalanítás mellett, 3 éves végrehajtási idővel a húszas években a csemegeszőlők termesztésének a térhódítása, a gyümölcsként eladott szőlő a borral ellentétben igen nyereséges volt.