Az éretlenek (Les Sous-doués) rendezte: Claude Zidi.

Az előadások a következő témára: "Az éretlenek (Les Sous-doués) rendezte: Claude Zidi."— Előadás másolata:

1 Az éretlenek (Les Sous-doués) rendezte: Claude Zidi

2 A modern európai nemzeti közoktatási rendszerek létrejötte 18. század Mindeddig csak néhány társadalmi réteg fiútanulóit oktatták Az iskoláztatás az elit utánpótlását szolgálta A francia forradalom idején az egyháztól a nevelést átvállalta az állam megerősödik az egyén feletti társadalmi kontroll egyre erősebb a nevelés által kialakított belső kontroll a külső kontroll intézményei is kialakulnak Cél: a lojális alattvaló műveltségének meghatározása

3 Három sajátos európai változat Angolszász iskolarendszer széttagolt (iskolák helyileg önállóak, magánszemélyek, egyletek és önkormányzatok működtetik) állami beavatkozás lehetetlen módszertani megújítók: Andrew Bell és Joseph Lancester Bell-Lancester módszer (=monitor módszer) segédtanítók felhasználása Európa-szerte átveszik az eljárást elitoktatás: bentlakásos magániskolák (zárt kollégiumok) állami középiskolák bevezetése: 1902

4 Francia oktatásügyi modernizáció centralizált az állam irányít (a nemzeti nevelés elvei szerint) katolikus egyház oktatási monopóliuma megtörik 1808: az országot 17 tankerületre (académie) osztják – székhelye: egy-egy egyetemi város az általános műveltség biztosítása kizárólag a középiskolák feladata az egyetemeken praktikus ismereteket oktatnak a fakultások professzorai az érettségi vizsgák vizsgabiztosai 1881: általános, világi, ingyenes, kötelező oktatás

5 Német iskoláztatás hátráltatta a területi széttagoltság alapja: I Frigyes Vilmos porosz uralkodó 1717-es oktatási rendelete 1763: porosz népiskolai rendelet (6-13 évesek oktatási kötelezettsége) középfokú iskolák reformja: 18. század vége központosított tanirányítás 1788: gimnázium záróvizsgája: érettségi középiskolai tanárok egyetemi képzése - megszűnik az ars-fakultás - helyette a filológiai szakok (és szeminárium) jön létre - a bölcsészkar a gimnáziumi tanárképzés helye lesz gimnázium feladata: magas szintű műveltség megszerzése

6 a 19. század végére mindenhol elkülönül Európában a nemzeti közoktatási rendszerek alap- és középszintje e duális rendszer eltérő nevelési-oktatási célokat fogalmaz meg saját módszertani megoldásokat tartalmaznak tömegiskola (általában 6 év) a kultúrtechnikák (irás, olvasás, matematizálás) elsajátítása és a nemzeti érzés fejlesztése (vallás, történelem) mindenki számára kötelező nem tesz lehetővé széleskörű továbbtanulást polgári rétegek felsőbb iskolái (a népesség 5-10 %-a) „művelődés és tulajdon” átörökítésére szolgálnak, kiváltságot jelentenek pl. a sorkatonai szolgálat rövidebb (1 éves) egyetemi felvételit tesz lehetővé 20. század elejével a nők számára is nyitott lesz iskolaszervezési formák megszilárdulása (évfolyamosztály, életkorra figyelő tanterv, tanári előadás, magyarázat, bemutatás, tanári irányítás, felelés, másolás, utánzás, memoriter, az uj ismeretek gyakorlása, ismétlés, teljesítmény szintmérése, értékelés)

7 Wilhelm von Humboldt (1767 – 1835) Egyetemi reformjának háttere a neohumanista művelstégeszmény elveti a rendi, felekezeti egyetemet de elveti a (francia) pragmatikus modellt is helyette: klasszika-filológia + nyelvfilozófia + filozófia (Fichte!) Az egyetem feladata: tudományos kutatás (ebbe az állam ne avatkozzon be) fejlesztés OKTATÁS (hivatalnoki elitképzés) az egyetemi képzés alapja a filozófiai fakultás lesz A pedagógiai: a filozófia része még (ebből volt kihasadni)