Szociálpszichológia Attitűd Dr

Az előadások a következő témára: "Szociálpszichológia Attitűd Dr"— Előadás másolata:

1 Szociálpszichológia Attitűd Dr
Szociálpszichológia Attitűd Dr. Pais Ella Regina tanszékvezető, pszichológus PTE Pollack Mihály Műszaki és Informatikai Kar

2 Attitűd „A XIX. század legfontosabb felfedezése:
Ha megváltoztatod a beállítottságodat, meg fognak változni az életkörülményeid is.” William James

3 Mit látsz?

4 Mit látsz?

5 Mit látsz?

6 Mit látsz?

7 Attitűd fogalma: Viselkedési beállítódás, érzelmileg erősen szinezett elvárás és vélemény, amely bizonyos élményeket vár el és készenlétet jelent valamilyen viselkedésre alak, szobor, festmény, színész Angol: vélemény, nézet Német: einstellung – beállítódás haltung – magatartás bewusseinlange – tudathelyzet Orosz: usztanovka – tudat integráló működés Magyar: feladatra történő beállítódás készenlét /Hunyady Gy. 1960/

8

9

10 Az attitűd szerkezete Érvényes, objektív ismeretek, nézetek,
amelyek értékekhez kapcsolódnak TUDÁS 2. Jó – rossz, szép – csúnya, igen – nem … ÉRZELMI elemek 3. Társas összefüggésben érvényes VISELKEDÉS

11 Pszichológiai elméletek és attitűdök
Pszichoanalízis tudattalan vágy, szenvedély, gyűlölet melynek nem tudjuk az okát Pl.: „Elejétől kezdve azt kívánta, hogy Franko győzzön, de ez nem valami makacs ésszerű megfontolás volt, hanem szívós, mély érzelem … Ez a meggyőződés a semmiből született.” tudattalan Behaviorizmus: tanulás útján alakul, melynél kulcs a jutalmazás, büntetés Gestalt, alaklélektan: a világ ingereinek egységes szerkezetbe rendezése a harmónia megteremtésének céljából.

12 Az attitüd funkciói A társadalmi környezetben való alkalmazkodás
Pszichológiai önvédelem attitűd feladása, önértékelés leszállítása megingás bűnbak keresés nacionalizáció kivetítés Értékkifejezés Tudásfunkció viselkedés szabályozása, sémák kialakítása Instrumentális hasznossági okokból fenntartott előnyszerzés, jutalom reménye Szociális ingadozás

13 Befolyásolás Pszichológiai cél …azt akarom, hogy ő is azt akarja amit én! attitűdváltás

14

15

16

17 Attitűd és disszonancia /Festinger/
Disszonancia választáskor lép fel. Valami ellen valami mellett, de nem lehet biztos a DÖNTÉSBEN Vonzó, nem vonzó alternatívák közül lehet választani Vonzó alternatíváknál DISSZONANCIA fokozódás feszültség nő minél vonzóbb az elvetett alternatíva minél nagyobb a lehetőségek halmaza minél különbözőbbek az elvetett alternatívák minél frissebb a választás minél nagyobb a tét

18 Nem vonzó alternatíváknál
DISSZONANCIA fokozódás minél rosszabb a választott alternatíva minél kevesebb a választási lehetőség minél jobban hasonlítanak az elvetett alternatívák minél későbbi a választás DEPRESSZIÓ minél nagyobb a tét

19 Disszonancia felszámolása
saját választási szabadság lebecsülése, kényszerre, szükségszerűségre hivatkozás nem választott alternatíva felértékelése, negatív következmények lebecsülése új konszonáns elemek hozzáadása disszonáns elemek átalakítása disszonáns elemek elfojtása

20 Attitűd mérés Polaritás skála /Osgood/ ellentétek mérlegelése
tanító rideg hűvös vibráló idegen zavaros távol zárkózott vonzó komfortos meleg nyugodt baráti tiszta közeli nyitott

21 Likert skála – ítéletek súlyozása
nagyon helyteleníti helyteleníti határozatlan helyesli nagyon helyesli

22 Csoportfeladat Az attitűd élveboncolása
I. Az elemzésre kiválasztott attitűd: 1. Honnan származik ez az attitűd? (A vezetéstől, a csoport-normákból, az egyéntől, a családtól stb.) 2. Milyen mély, mennyire erős? (A, B, C, D szint) 3. Mekkora esélye van a megváltozásnak? II. Az egyéni válaszok leírása után a kiscsoport vitassa meg a véleményeket és alakítson ki közös álláspontot. 1. Honnan származik? 2. Milyen erős? 3. Mennyire változtatható?...% III. Válasszon a csoport egy szóvivőt, aki beszámol az eredményekről!