Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Kémiai technológia I. Kénsav, foszforsav, műtrágyák

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Kémiai technológia I. Kénsav, foszforsav, műtrágyák"— Előadás másolata:

1 Kémiai technológia I. Kénsav, foszforsav, műtrágyák
5. előadás

2 A kénsav A kénsavat már az arab alkimisták a X. században ismerték és a XV. században vitriololaj néven Európában is elterjedt. Ólomkamrás gyártási technológiája már a XVIII. században ismert volt. A természetben ritka, egyes hőforrásokban és néhány puhatestű, leginkább csigák nyálmirigyének váladékában található meg.

3 A kénsavgyártás nyersanyagai
A fém-szulfidok közül a piritnek van a legnagyobb jelentősége, a bányászott pirit 42-47% ként tartalmaz. Kísérő szennyeződések: Cu, Zn, As, Pb, Co, Mg, Ca, Bi… Elemi kén: természetes kénelőfordulásból vagy kén-hidrogén tartalmú gázokból és ipari hulladékokból A bányászott szén 1-2%, a nyers kőolaj kb. 3% ként tartalmaz. A kitermelésre érdemes kéntartalék becsült mennyisége: Piritben: 1.5x109t,      Kőolajban  109t,       Terméskén 1.5x108t Az elemi kén legnagyobb lelőhelyei az USA-ban, Szicíliában, Japánban, Chile-ben és Lengyelországban vannak.

4 Bányászati módszerek Az elemi ként bányászati módszerekkel hozzák a felszínre. A kibányászott kőzetekből kiolvasztással vagy desztillálással nyerik a kenet. A bányászatban a legelterjedtebb a Frasch-eljárás, amelynek lényege az, hogy lefúrnak a kénréteg aljáig, három koncentrikus csőböl álló csőrendszeren át, nyomás alatt °C-os vizet és forró levegőt préselnek a kénrétegbe, a kén megolvad és az olvadékot a forró levegő a felszínre hozza.

5 Mesterségesen előállított kén
A mesterségesen előállított kén kiindulási anyagai lehetnek: kén- hidrogén tartalmú földgázok, továbbá olyan ipari gázok, melyek különböző szénfeldolgozási eljárások fő- vagy melléktermékei, vagy kéntartalmú kőolajok feldolgozásának termékei. A kén-hidrogén kivonására az egyik módszer az etanol-aminos eljárás:   A mosofolyadék di- vagy trietanol amin vizes oldata. Kén-hirogénből kenet az ún. Claus-eljárással állítanak elő. Az eljárás lényege a kén-hidrogént sztöchiometrikus levegővel égetve elemi ként nyerhetünk. 2H2S + 2O2 = SO2 + S + 2H2O        ∆H=-53 kcal/mol Katalizátor: Bauxit

6 Claus-eljárás folyamatvázlata
A bruttó reakciót két lépcsőben játszatják le. Először a kén-hidrogén egy részét elégetik, és a felszabaduló hőt hasznosítják A maradék kén-hidrogént és a keletkezett kén-dioxidot Claus kemencében aktivált bauxit katalizátoron ragáltatják.       2H2S + SO H2O + 3S  (∆H=-35.7kcal/3kén) A végső kitermelés 97%-os. Az elemi kén felhasználása: kénsavgyártás, szén-diszulfid előállítása, műanyagipar – kaucsuk vulkanizálása, növényvédőszeripar, szinezékek

7 Kén-dioxid előállítása
Nyersanyag: kén, vagy kéntartalmú ásványok (pirit) Kén-dioxid kénből Reakció: S + O SO2    ∆H= kcal/mol Ha kénsavgyártás céljából égetik a kenet, akkor nagy levegőfelesleggel dolgoznak, mert a további oxidációhoz amúgy is szükség van oxigénre.

8 Kén-dioxid piritből A bányászott pirit 42-47% ként tartalmaz Reakciók:
2FeS O2 = Fe2O3 + 4SO2 ∆H= kcal/mol SO2 3FeS2 + 8O2 = Fe3O4 + 6SO2 ∆H= kcal/mol SO2 Berendezés: fluid pörkölés (a piritet lebegtetve égetik ki, így a szemcsék egyenletesebben melegíthetők, kisebb az összetapadás veszélye, jobb hatásfok érhető el) Pörkgáz tisztítása: a kemencékből ° hőmérsékletű gáz lép ki, amely szennyezett különböző lebegő részecskékkel, továbbá a szennyezett piritből származó gőzökkel - elektromos porleváasztó Jelölések 1: levegő befúvatás 2: piritzagy folyamatos adagolása 3: pörk elvezetés 4: esetleges vízbefecskendezés 5: pörkgáz elvezetés 6: fűtés (induláskor)

9 Kontakt kénsavgyártás
Formázott V2O5/SiO2 katalizátor a reaktorba történő betöltés előtt A fölös levegővel kevert kén-dioxid katalizátor jelenlétében kén-trioxiddá oxidálható, 97% feletti konverzióval Bruttó reakció: 2SO2 + O SO3 ∆H=-22.98kcal/mol Katalizátor: V2O5, °C, 1 bar Exoterm, egyensúlyi, mól-szám változással jár

10 Blokkséma pirit illetve kén nyersanyagra

11 Abszorpció A konverterből kikerülő gázban az eredetileg jelen volt kén- dioxidnak 97-98%-a kén-trioxiddá alakult. A gáz °C-on hagyja el a konvertert, amelyet egy hőcserélőn keresztülvezetve ~100°-ra hűtenek. A hűtés során a gáz nedvességtartalmától függően különböző mennyiségű óleum válik ki. A gáz ezután a 2(-3) oszlopból álló abszorber rendszerbe kerül. Utolsó tornyába 95-98% kénsavat vezetnek, amelyből itt néhány %-os óleum, majd az első toronyba kerülve 20% óleum keletkezik. A tornyok régebben kovácsolt vasból, napjainkban saválló acélból készülnek. A tornyok töltőanyaga Raschig-gyűrű, amelyből kb. 2 m magas réteg elegendő az abszorpcióhoz. Az óleumból később hígítással állítják elő a kívánt töménységű kénsavat. A kereskedelemben kapható cc. H2SO4 98.0%-os.

12 Abszorpció Óleumabszorber belseje Az abszorber rendszer
Jelölések: 1: Kontakt kemence 2,3 Abszorber tornyok 4: Hűtők 5: Hőcserélő 6: Véggáz elvezetés Szaggatott vonal: gáz útja Folytonos vonal: folyadék útja

13 Foszforsav előállítása
A vízmentes foszforsav színtelen, monoklin kristályokban kristályosodik, op. 42,4 oC A foszforsavat leginkább nagy töménységű (75 – 85% - os) vizes oldat formájában használják fel és hozzák forgalomba Előállítása: Termikus foszforsav: sárgafoszfor elégetése és a keletkezett P2O5 átalakítása vízből foszforsavvá Fluorapatit feltárása kénsavval

14 Foszforsav gyártása A fluorapatitot kénsavval tárják fel
Ca5(PO4)3F + 5 H2SO4 = 3 H3PO4 + 5 CaSO4 + HF A feltárást 60 – 80% -os kénsavval végzik A keletkező kalcium–szulfátot a fel nem tárt maradékkal együtt szűréssel kell a foszforsavtól elválasztani Foszforsav gyártása sárgafoszforból P4 + 5 O2 = 2 P2O5                          ∆H = -720 kcal 2 P2O5 + 6 H2O = 4 H3PO4             ∆H = -90 kcal A megömlesztett sárgafoszfort elporlasztva levegővel elégetik, és a keletkezett foszfor–pentoxidot a reaktor további szakaszában beporlasztott vízzel foszforsavvá alakítják.

15 Az előállítás folyamatábrája

16 Műtrágyagyártás Tápelem :
az elem hiánya esetén a növény fejlődésében zavar áll be az elem pótlásával a hiánytünetek megelőzhetőek vagy megszüntethetőek az elem hatása kimutatható az élettani folyamatokban az elem nem helyettesíthető más elemekkel (Arnon) azok az elemek, amelyek a növények növekedéséhez és zavartalan fejlődéséhez szükségesek, s funkciójukat más elem nem tudja ellátni (Mengel)

17 előforduló mennyiség alapján
Növények összetétele TÁPELEMEK hatás alapján Kedvező hatású elemek Nélkülözhetetlen elemek Na (cukorrépa) Cl (répa, retek, zeller) Si (gabonafélék, rizs) C, H, H, N, P, S K, Ca, Mg, Fe, Mn, Cu, Zn, Mo, B előforduló mennyiség alapján makroelemek mikroelemek v. nyomelemek 0,1%-nál nagyobb mennyiségben található a szárazanyagban 0,1%-nál kisebb mennyiségben található a szárazanyagban C, H, O, N, P, S, K, Ca, Mg Fe, Mn, Cu, Zn, Mo, B

18 Műtrágyák Legfontosabb tápelemek: N, P, K
Csoportosítás összetétel szerint: Egyszerű (egy hatóanyag): N, P, K Összetett: Kevert Komplex: NP, NPK, NPK + mikroelem Halmazállapot szeint: Szilárd Folyékony (oldat) Összetétel megadása a hatóanyag alapján: N: tömegtört, P: P2O5 tömegtört, K: K2O tömegtört Keverteknél: a N-t veszik alapul

19 Szerves és műtrágya felhasználás, 1931-2000 * szántó+kert+szőlő+gyümölcs
Évek Szerves trágya, millió t Műtrágya felhasználás ezer t/év N P2O K2O Összesen Mg. művelt területre* kg/ha/év 22,4 1 7 9 2 21,2 33 17 83 15 20,6 143 100 56 299 57 22,2 293 170 150 613 109 14,8 479 326 400 1205 218 14,3 556 401 511 1468 250 15,4 604 394 495 1493 282 13,2 559 280 374 1213 230 6,0 172 25 26 223 44 4,8 235 40 42 317 63

20 Műtrágyák Szerep: Talajerőutánpótlás: Tápanyagutánpótlás biztosítása
pH szabályozása Talajszerkezet optimalizálása Talajerőutánpótlás: Természetes Mesterséges: kémiai út – szervetlen technológia: N, P, K, (Ca, Mg, + nyomelemek) Liebig féle minimumtörvény (XIX) A termés nagyságát a növények igényéhez képest minimumban lévő tápelem határozza meg.

21 Tápelemek/ N N-talajban 0,02-0,4%

22 Tápelemek/ N N hiány N felesleg
- levelek fakó világossárga színűek (csökkent kloroplasztiszképződés) - sötétzöld üde növényzet (fokozott kloroplasztiszképződés)

23 Tápelemek/ P

24 Tápelemek/ P P-talajban 0,02-0,1% !!! Szervetlen 50 % Szerves 50%

25 Tápelemek/ K

26 Tápelemek/ K K-talajban 0,2-3,3%

27 Tápelemek/ K K hiány - cukrok, aminosavak felhalmozódása –kórokozokra fogékonyabb - száraz időben hervadási tünetek - idősebb levelek végein klorofillhiányos állapot- hervadás K felesleg -hatása nem ismert!!

28 Nitrogénműtrágyák Ammónia: felhasználása: 85-90% műtrágyagyártás , vagy közvetlen trágyázás Hatás sebessége alapján: Gyors hatásúak: nátrium-nitrát, kalcium-nitrát, kálium-nitrát, ammónium-nitrát (péti só) Lassabban hatók: ammónium-szulfát, karbamid, cseppfolyós ammónia, ammónia-oldat, kalcium-ciánamid (mész-nitrogén)

29 Ammónium-nitrát gyártása
35,8% N-tartalmú vegyület Vízben jól oldódik Erősen higroszkópos Tárolása robbanásveszélyes A kristályos tiszta termék robbanószer Mészkőporral vagy dolomittal keverve mész-ammonsalétrom (MAS) ill. pétisó néven forgalmazzák Gyártásának lépései: Salétromsav közömbösítése ammóniával Az ammónium-nitrát oldat bepárlása ammónium-nitrát olvadékká Az ammónium nitrát olvadékból szilárd termék előállítása

30 Ammónium-nitrát gyártása
Salétromsav közömbösítése ammóniával Az ammóniát gáz, a salétromsavat 50-60%-os oldat formájában alkalmazzák. A reakció erősen exoterm NH3(g) + HNO3(g) = NH4NO3(sz) ∆H= -145,7 kJ/mol A semlegesítést Rasching-gyűrűkkel töltött toronyban végzik

31 Ammónium-nitrát gyártása
Az ammónium-nitrát oldat bepárlása ammónium-nitrát olvadékká A toronyból távozó oldatot utósemlegesítik Bepárlás: 170°C-nál kisebb hőfokon vákuumbepárlókban Az ammónium nitrát olvadékból szilárd termék előállítása A szilárd ammónium-nitrátot kristályosítással és hűtéssel állíthatjuk elő. Mész-ammon-salétrom gyártásakor a kb. 95%-os °C-os olvadékot mészkőporral keverik Szórótorony: a torony tetején porlasztó- röpítő berendezés (szórócentrifuga): az olvadékot cseppekre bontja, melyet az alulról érkező levegő hűt és szárít . A granulált szilárd anyagot a torony aljáról kaparószerkezettel távolítják el.

32 Ammónium-nitrát gyártása


Letölteni ppt "Kémiai technológia I. Kénsav, foszforsav, műtrágyák"

Hasonló előadás


Google Hirdetések