Magyarország éghajlata

Az előadások a következő témára: "Magyarország éghajlata"— Előadás másolata:

1 Magyarország éghajlata

2 Éghajlat alakító tényezők:
Földrajzi helyzet: Földrajzi szélesség: 45⁰48′ (Beremend), 48⁰35′ (Nagymilic), 16⁰05 ′ (Felsőszölnök),22 ⁰58′ (Garbolc) Viszonylagos földrajzi helyzet Sajátos, helyi földrajzi viszonyok: Tengerszintfeletti magasság Domborzat Talajfelszín minősége növényborítottság Emberi létesítmények

3 Éghajlatunk másik fő meghatározója a domborzat
Éghajlatunk másik fő meghatározója a domborzat. Mivel az ország a Kárpát-medence alján fekszik – felszínének több mint a fele 200 m tengerszint feletti magasságnál alacsonyabb síkság, illetve alacsony terület, a 400 m feletti területek aránya pedig kevesebb, mint 2 százalék – elsősorban a Kárpátok hatását kell kiemelni. Éghajlatunk másik fő meghatározója a domborzat. Mivel az ország a Kárpát-medence alján fekszik – felszínének több mint a fele 200 m tengerszint feletti magasságnál alacsonyabb síkság, illetve alacsony terület, a 400 m feletti területek aránya pedig kevesebb, mint 2 százalék – elsősorban a Kárpátok hatását kell kiemelni. Hazánk a tengerektől való távolság tekintetében is középhelyet foglal el az Atlanti-óceán és az eurázsiai kontinens belseje között. A nyári félévben a hozzánk érkező légtömegek 60-70%-ában a tengeri eredetűek, télen inkább a szárazföldi származásúak vannak hangsúlyban.

4

5 Földrajzi szélesség A napsugárzással mennyi hőenergia jut a területre és ez milyen időbeli és térbeli eloszlásban jut az illető területre. Napsugárzásból kapott összes hőmennyiség vízszintes felületre eső évi átlaga: A napsugarak beesési szöge hazánkban a téli 18-21° és a nyári 65-68° között változik. A napsütéses órák száma a nyugati határszélen évi 1700 óra, míg a Duna-Tisza-köze déli részén 2100 óra évente.

6 Athén Budapest Oslo Földrajzi szélesség 37⁰58′ 47⁰30′ 59⁰55′ Delelési napállás VI. 22.-én 75⁰32′ 65⁰56′ 53⁰35′ XII. 22.-én 28⁰32′ 19⁰02′ 6⁰35′ Nappal hossza 15 16 19 9 8 6 Különbség 13 Déli intenzitás, vízszintes felületen a budapesti %-ában VII. 22.-én 106 100 88 147 35 Júliusi középhőm. 27⁰ 22⁰ 17⁰ Januári középhőm. 9⁰ -1⁰ -5⁰ Évi középhőm. 18⁰ 11⁰ 6⁰

7 A globálsugárzás (MJ/m2) átlagos évi összege Magyarországon (2000-2009)

8

9 A felhőborítottság átlagos havi értékei Magyarországon az 1971-2000 közötti időszak alapján
A globálsugárzás átlagos havi értékei Magyarországon az közötti időszak alapján A felhőborítottság átlagos havi értékei Magyarországon az közötti időszak alapján

10

11

12

13 Az évi átlagos napfénytartam (óra) Magyarországon az 1971-2000 közötti időszak alapján

14 A napfénytartam átlagos havi értékei Magyarországon az  1971-2000 közötti időszak alapján

15 A levegő hőmérsékletének nagytérségű eloszlását befolyásoló legfontosabb tényezők a földrajzi elhelyezkedés, a tengerszint feletti magasság, valamint a tengertávolság.

16

17 Bár a domborzat hatása a hőmérsékletre nyilvánvaló, télen gyakran fordul elő inverzió, amikor a hőmérséklet a magassággal nem csökken, hanem növekszik.  Az es időszak átlagában január első hetei a leghidegebbek az év során, de egy adott évben bármely téli hónap lehet a leghidegebb. A januári középhőmérséklet, és általában a tél középhőmérséklete évről évre változékonyan alakul. A nyár időjárása kiegyenlítettebb,

18

19

20 Évi átlagos középhőmérséklet Magyarországon az 1971-2000 közötti időszak alapján

21 Országos átlagos havi középhőmérsékletek alsó-, felsőkvartilise és szélsőértékei az közötti időszak homogenizált, interpolált adatai alapján Országos átlagos havi középhőmérséklet Magyarországon az közötti időszak homogenizált, interpolált adatai alapján

22 Évi középhőmérsékletek Magyarországon az közötti időszakban (homogenizált, interpolált adatok)

23 Az átlaghőmérséklet térbeli eloszlása egyértelmű DNy-ÉK-i csökkenést mutat, ami a Földközi-tenger melegítő és a szibériai anticiklon hűtő hatásának köszönhető

24 Magyarországon a napi hőingás évi változása igen jellegzetes, legkisebb (4-6 °C) a legrövidebb nappalú és legborultabb decemberben, míg a hosszú nappalú és csekélyebb felhőzetű nyári hónapokban a minimális ingásnak több mint a kétszeresét (11-13 °C) tapasztalhatjuk.

25 Magyarországon az évi átlagos csapadék 500-750 mm, de tájaink között jelentős eltérések vannak

26 Átlagos éves csapadékösszeg az 1971-2000 közötti időszak alapján

27 Az éves csapadékösszeg területi eloszlásában kettős hatás tükröződik, egyrészt a domborzat másrészt pedig a Földközi-tenger hatása érvényesül, de befolyásoló tényező az Atlanti-óceán is. 100 m-es magasságnövekedés nagyjából 35 mm-nyi évi csapadékhozam növekedést eredményez, A legtöbb csapadék a május-július közötti időszakban hullik, a legkevesebb pedig január és március között. Az ősz folyamán az erősebb ciklonaktivitás miatt az ország jelentős részén kialakul egy másodlagos csapadékmaximum is - ez a Dunántúl déli felén különösen jellemző. Bizonytalanságára jellemző, hogy legcsapadékosabb éveinkben háromszor annyi eshet, mint a legszárazabb éveink során, és minden hónapban előfordulhat teljes csapadékhiány. Az éves csapadékösszeg az elmúlt évszázadban változékonysága mellett is csökkenő tendenciát mutatott, a csökkenés 109 év alatt közel 10%.

28 Országos éves csapadékösszegek az 1901-2009 közötti időszakban
Magyarország átlagos havi csapadékösszegei az  közötti időszak homogenizált, interpolált adatai alapján Országos éves csapadékösszegek az közötti időszakban

29

30

31

32 Hazánkban az átlagos szélsebesség 2-4 m/s
Hazánkban az átlagos szélsebesség 2-4 m/s. A lokális (helyi) szelek közül a főn jellegű Bakonyi - vagy Vázsonyi-szél érdemel említést,

33 Magyarország uralkodó szélsebességei 25 m magasságban

34 Magyarország uralkodó szélsebességei 50 m magasságban

35

36

37 Magyarország éghajlati körzetei (Péczeli György munkája alapján)
az ariditási index és a vegetációs időszak figyelembevételével – 16 éghajlati körzetet melyekből hazánk területén 12 figyelhető meg.

38 Az ábrák forrása: Péczeli Gy. (1981) Éghajlattan - Tankönyvkiadó OMSZ: