Előadást letölteni
Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon
KiadtaFruzsina Barnané Megváltozta több, mint 10 éve
1
Növényrendszertan 3. előadás Dr. Király Gergely 2017. április 4.
2
Bazidiumosgombák altörzse
a hifavégeken kialakuló bazidiumokon 4 bazidiospóra képződik
3
a bazidiospórákból először az elsődleges hifák hajtanak ki; ezek korai egyesüléséből sejtmagpáros (dikariotikus), harántfalakkal tagolt hifák keletkeznek, melyekből évről-évre termőtest fejlődik
4
Bazídiumos gomba életmenete (s: spóra; h: elsődleges (haploid) hifa; di: sejtmagpáros (dikariotikus) hifa; b: bazídium)
5
hemiangiocarp termőtest
változatos termőtestképződés gymnocarp termőtest hemiangiocarp termőtest
6
angiocarp termőtest a bazidiumok himéniumot alkotnak. ivartalanul micéliumfragmentálódással, szkleróciumokkal, konídiumokkal szaporodhatnak néhány faj rizomorfát fejleszthet fajuk ismert, melyből hazánkban kb ismert
7
Teliospórás gombák osztálya (Teliomycetes)
nincs termőtestük micélium rendszerint intercellulárisan terjed és hausztóriumokat bocsát a gazdanövény sejtjeibe (pl. rozsdagombák)
8
Termőréteges gombák osztálya (Hymenomycetes)
termőtest és termőréteg szerveződik Tagolt bazídiumú gombák alosztálya (Phragmobasidiomycetidae) bazídiumuk válaszfallal keresztben vagy hosszában osztott (fragmobazídium) A. Auricularia; B. Tremella; C. Dacryomyces
9
Tagolatlan bazídiumú gombák (Holobasidiomycetidae) (Homobasidiomycetidae)
a bazídium tagolatlan a bazídiumok alkotta termőréteg (himenium) a termőtest belsejében vagy felületén, termőrétegtartókon (himenofórum) szerveződik
10
Gerebengomba-alkatúak rendje (Hydnales)
tüskeszerű himénium tanult faj: Hydnum repandum Hydnum repandum
11
Tapló-alkatúak rendje (Polyporales)
húsos vagy fás termőtest himénium a termőtest alján, többnyire csöves tanult fajok pl.: Trametes versicolor, Fomes fomentarius
12
Rókagomba-alkatúak rendje (Cantharellales)
termőtestük tölcséres mikorrhizás fajok tanult faj pl.: Cantharellus cibarius
13
Kalapos gombák felrendje (Agaricanae)
termőtest: tönk + kalap a termőrétegtartó: csöves vagy lemezes
14
Tinórúgomba-alkatúak rendje (Boletales)
csöves termőrétegtartó Tanult faj pl.: Boletus edulis
15
Csiperke-alkatúak rendje (Agaricales)
lemezes termőrétegtartó többféle élőhelyen jelennek meg, túlnyomó részben szaprobionták tanult faj pl.: Agaricus arvensis
16
Galambgomba-alkatúak (Russulales)
lemezes termőrétegtartó mikorrhizás erdei fajok tanult faj pl.: Russula cyanoxantha
17
Pöfeteggombák osztálya (Gasteromycetes )
zárt termőtest külső burok + húsos belső réteg lehet tönk + süveg, gömbös termőtest, vagy csillagszerűen szétnyíló tanult faj pl.: Scleroderma vulgare
18
Konídiumos gombák altörzse
soksejtű fajok, csak ivartalan szaporítósejtjük ismert aszkuszos vagy bazídiumos alakjuk (még) nem ismert, ezért biztos rendszertani helyük nem állapítható meg fajt sorolnak ide
19
Gombák jelentősége korhadékbontás szimbionta fajok (mikorrhiza)
parazita fajok gazdasági hasznosítás (étkezési célra, sör-, bor-, sajt-, kenyérgyártás, tejtermékek készítése) élelmiszereket, faanyagot, ipari termékeket tehetnek tönkre antibiotikumokat tartalmazhatnak (pl. Gibberella fujikuroi gibberellin)
20
Zuzmók törzse (Lychenes)
Moszat + gomba együttélése révén jönnek létre (szimbionták) Telepes felépítésű fajok Alakjukat és védelmüket a gomba-rész adja meg A moszat-rész: kék- vagy zöldmoszat A gomba-rész: főleg tömlősgombák
21
A zuzmók felépítése
22
Ellenálló, hosszú életű szervezetek, előfordulásuk az aljzattól és a klimatikus viszonyoktól függ
Konkurenciaszegény élőhelyeken fordulnak elő Életterük: epifita (fán élő fajok), ill. talaj- vagy sziklalakó fajok 18 ezer fajukból hazánkban 700 faj él
23
Szaporodásuk: A moszatok önállóan is megélnek, a gombafajok viszont elvesztették már önállóságukat Moszat-rész: ivartalanul, osztódással vagy zoospórákkal Gombák: termőtestet is fejleszthetnek A zuzmótelep vegetatív szaporodási lehetőségei: teleptöredékkel, szorediumokkal, izidiumokkal, piknidiumokkal
24
Csoportosításuk (a telep megjelenése alapján):
Kéregtelepű zuzmók
25
Leveles zuzmók
26
Bokros zuzmók (podécium: a telep fölé emelkedő teleprész)
27
Jelentőségük: pionír szervezetek (szukcessziós lépcső) bioindikáció
takarmány, táplálék
28
Mohák törzse – Bryophyta
Szárazföldi növények Nincsenek valódi gyökereik (rhizoidok), száruk és leveleik Differenciálódás (asszimiláló és raktározó sejtek) Sejtfaluk hemicellulóz (könnyű vízátjárhatóság) Leveleik egy sejtsor vastagságúak Változó vízháztartású (poikilohidratúrás) növények Gyakori a vegetatív (ivartalan) szaporodás (feldarabolódás, sarjmorzsák, sarjsejtek) Mintegy 25 ezer fajukból 600 él hazánkban
29
Életciklus: Nemzedékváltakozás (gametofiton + sporofiton) Meiospóra (haploid) (1) Protonéma (2, 3) Mohanövényke (4) Ivarszervek: Archegónium (7) Antheridium (5) Ostoros hímivarsejtek (6) Zigóta (7) Sporogónium (nyél + tok) (8, 9)
30
Hph: haploid életszakasz; Dph: diploid életszakasz;
A gametofiton nemzedék jelentősebb (ellentétben az edényes növényekkel) Hph: haploid életszakasz; Dph: diploid életszakasz; R: redukciós osztódás
31
Májmohák osztálya (Hepaticae, Hepaticopsida)
sejtjeikben olajtesteket raktároznak, spóraszóró fonalak vannak telepes májmohák: testük lapos, telepszerű, villásan elágazó
32
leveles májmohák: a lombosmohákra emlékeztetnek, a levélkéknek nincs középere, háti és hasi oldaluk van, egysejtű rhizoidok
33
Lombosmohák osztálya (Bryopsida, Musci)
mindig levelesek spóraszóró fonalaik nincsenek a levélkének van középere a levélkék háti és hasi oldala egyforma többsejtű rhizoidok
34
Tőzegmohák alosztálya (Sphagnidae)
elágazó szár, korlátlan növekedés, rhizoidok nincsenek víztartó sejtek (hialin sejtek) – sápadt zöld szín lápos helyek élőlényei, 20 hazai faj Sphagnum spp.
36
Valódi lombosmohák alosztálya (Bryidae)
élénkebb zöld növények ivarszervek és sporangiumok elhelyezkedése alapján: csúcson termők – oldalt termők
37
a sporogónium részei: 1-talp, 2-nyél, 3-tok (fedő + fogak + süveg)
38
A mohák élőhelyük alapján:
epifiták talaj- vagy sziklalakók vízi mohák Ökológiai jelentőségük: pionír fajok, kedvezőtlen élőhelyek meghódítása víztárolás kiszáradást jól viselik táplálék talaj- és klímajelzők
39
Harasztok törzse – Pteridophyta
Valódi szövetekkel rendelkeznek (szár, gyökér, levél – „edényes virágtalanok”) Nemzedékváltakozás A növény teste a sporofiton fázist képviseli Spórák kialakulása: sporagiumokban (spóratartók) Spóratípusok: izospóra, homoiospóra, heterospóra Szárazföldi fajok (kevés vízi faj) Nálunk kb. 60 faj él (világszerte 12 ezer)
40
Harasztok életciklusa
3 Spóra (haploid) (1) Előtelep (prothallium, haploid) (2) Kialakuló ivarszervek: Archegónium (3) Antheridium (4) Zigóta (5) Zöld harasztnövény kialakulása (diploid) (6), rajta sporangium (7) 2 4 1 7 5 6
41
a moháknál a növény testét a gametofiton (haploid) életfázis képviseli
42
spóratípusok: - izospóra (hasonló nagyságú és egyenlő értékű) egylaki előtelep - homoiospóra (hasonló nagyságú, de különböző értékű) kétlaki előtelep - heterospóra (eltérő nagyságú, de különböző értékű) 1. mikrospóra mikroprothallium + antheridium 2. makrospóra makroprothallium + archegónium
43
Korpafüvek osztálya – Lycopsida
Villásan elágazó szár, pikkelyszerű levelek, sporofillum-füzérek Izospórák (ritkán heterospórák) „Földtörténeti kövületek”
44
Korpafűfélék családja – Lycopodiaceae
Rendszerezésük: a sporangiumok elhelyezkedése ill. a levelek felépítése szerint Lycopodium, Diphasium Hazai fajai védettek (7 faj)
45
Zsurlók osztálya – Sphenopsida Zsurlófélék családja – Equisetaceae
Rizómás fajok Hengeres, bordás szár, SiO2 tartalmú epidermisz sejtek Oldalágak és levelek örvösen állnak (a levelek hüvelyszerűen összeforrtak) Sporangiumok: tömött „füzérkében” Homoiospórák Sterilis (vegetatív) és fertilis (sporofillum füzért viselő) hajtások 8 hazai faj
46
Zsurlók életciklusa Spóra (haploid) (1, 2)
Előtelep (prothallium, haploid) (3, 4) Kialakuló ivarszervek: Archegónium (3) Antheridium (4) Zigóta (5) Zöld harasztnövény kialakulása (diploid) (6), rajta sporangium (7) Zsurlók életciklusa
48
meddő- és termőhajtásuk vagy egy száron, vagy külön szárakon jön létre
B Mezei zsurló (A) külön száron, és erdei zsurló (B) azonos száron fejlődő meddő- illetve termőhajtása
49
Páfrányok osztálya – Pteropsida
Izospórák (heterospórák: vízipáfrányok) Sporangiumok: szóruszokban
50
Gímpáfrány (A) és erdei pajzsika (B) szóruszai
a szóruszok alakja, elhelyezkedése jellemző a nemzetségekre A B Gímpáfrány (A) és erdei pajzsika (B) szóruszai
51
Szóruszok: levelek fonákán
Különböző levéltípusok: sporofillum, sporo-trofofillum, trofofillum) Matteuccia Dryopteris
52
Sporangium taréj (annulusz) mentén nyílik
53
Kígyónyelvpáfrányok alosztálya (Ophioglossidae)
Sporangium fala többrétegű Levél meddő- és termő levélkaréjra tagolódik Ophioglossum (A), Botrychium (B) A B
54
Valódi páfrányok alosztálya (Polypodiidae)
Sporangium fala egyrétegű Zöld előtelep Fejlett, gyakran erősen tagolt, összetett levéllemez A szóruszokat fátyolka (indúzium) borítja Izospórák Pteridium, Dryopteris, Athyrium, Polypodium, Asplenium
55
Polypodium Pteridium
56
Vízipáfrányok alosztálya (Hydropteridae)
Heterospórásak (mikro- és makrosporangium), sporokarpiumok Vízi, mocsári növények Salvinia
Hasonló előadás
© 2024 SlidePlayer.hu Inc.
All rights reserved.