MEZOZOIKUM 251 – 65,5 Ma Alpi hegységképződés kezdetei: mezozoikum

Az előadások a következő témára: "MEZOZOIKUM 251 – 65,5 Ma Alpi hegységképződés kezdetei: mezozoikum"— Előadás másolata:

1 MEZOZOIKUM 251 – 65,5 Ma Alpi hegységképződés kezdetei: mezozoikum
Hegységek felemelkedése: kainozoikum (ma is tart) A hüllők uralma Kréta Jura Triász

2 TRIÁSZ 251 – 199,6 Ma

3 GERMÁN TRIÁSZ – (szárazföldi-beltengeri), teljes üledékciklus
Hármas osztatúság: GERMÁN TRIÁSZ – (szárazföldi-beltengeri), teljes üledékciklus KEUPER - szárazföldi lagunáris MUSCHELKALK (kagylósmészkő) – sekélytengeri BUNTSANDSTEIN – tarkahomokkő ALPI TRIÁSZ – uralkodóan nyílttengeri vastag mészkő/dolomit (Dachsteini Mészkő Formáció, Fődolomit Formáció)

4 Növényvilág: mészvázas zöldmoszatok
Diploporás dolomit Aggteleki wettersteini mészkő Cikászok

5 Állatvilág: dinoszauruszok felvirágzása, emlősök kialakulása
Ammoniteszek és kagylók fellendülése A Megalodus kagyló maradványai (Tata)

6 Placochelys placodonta (bakonyi kavicsfogú álteknős)
Laczkó Dezső (1889), Veszprém Jellemzők: állkapcsán és szájpadlásán lapos, kavicsszerű örlő- fogak vannak; az elülső fogak helyén szaru- anyagú csőr képződhetett csak a TRIÁSZból ismertek (a veszprémi lelet a késő-triászból való)

7

8 Tethys óceán: északi kontinensek és Gondwana elválasztása
JURA 199,6 – 145,5 Ma Elnevezés: Jura-hg. Tethys óceán: északi kontinensek és Gondwana elválasztása

9 Jura Hegységszerkezeti szempontból nyugodt Tengeri időszak Pangea szétesése folytatódik Tethys kiszélesedik (Gondwana – É-i kontinensek), a mai szárazföldek nagy része tenger alatt Elkezd kinyílni az Atlanti-óceán Sok szárazföldi híd: kozmopolita dinoszauruszok Meleg, kiegyenlített éghajlat, nincs jégsapka

10 Jura növényvilág Magvaspáfrányok Nyitvatermők ( cikászok, bennettiteszek, ginkgok, Coniferopsidák)

11 Dinoszauruszok virágkora
Stegosaurus Repülőhüllők A gerecsei őskrokodil

12 Komlosaurus carbonensis
Lábnyomok a Mecsekből, 1980-as évek 200 Ma, Jura eleje Csontok nem kerültek elő

13 Madarak megjelenése

14 Solnhofen

15 Holzmaden Ammonitesz, ha, Plesiosaurus és Ichthyosaurus leletek

16 Tengeri élővilág Ammoniteszek

17 KRÉTA 145,5 – 65,5 Ma Elnevezés: írókréta Tethys szűkül
Atlanti-óceán kinyílik É-Am. és Európa szétválik A Tethys övben elkezdődik az Alpi hegységképződés

18 Mészpikkelyesek (sárgásmoszatok)
Írókréta A fehér írókréta anyagának 70 %-a kokkolit 1 cm3 írókréta: 800 millió kokkolit Mészpikkelyesek (sárgásmoszatok)

19 Növényvilág: kréta végi lehűlés - zárvatermők térhódítása
Mezophytikum/Kainophytikum határa a krétán belül Állatvilág: Pangea szétdarabolódása provincialitás nő korallok (Cyclolites – Sümeg) csigák, kagylók – zátonyalkotók (Rudisták) normál + heteromorf ammoniteszek, belemniteszek gyakoribbá válnak a tengeri sünök csontoshalak fellendülése méhlepényes és erszényes emlősök elkülönülése

20 Cyclolites Hippurites
Berriasella Scaphites Belemnites rosztrum

21 KRÉTA Jobbra: nagy ammonitesz (Placenticeras, 50 cm-es vázátmérő), balra belemniteszek

22

23 Meteorit becsapódás

24 A KRÉTA VÉGI KIHALÁS – katasztrófa
a szárazföldön és a sekélytengerekben Szelektív kihalás, több tényező együttes hatása: klímaromlás - a tenger élelemláncának megbomlása meteoritbecsapódás Növényzet: nincs nagy változás Meteoritbecsapódás

25 Kainozoikum Paleogén + Neogén (Harmadidőszak) 65,5-2 Ma
Kvarter (Negyedidőszak) 2 Ma -- Neogén: Pliocén Miocén

26 Paleogén és neogén Szárazföldek és tengerek mai elrendeződése Zárvatermők és emlősök birtokba veszik a szárazföldeket Kréta végi kihalás – megüresedett ökológiai niche-ek Rudisták korallok Paleocén 65.5 – 55,8 Ma: emlősök evolúciója: a fő rendek elkülönülnek Magyarországon nincs meg a paleocén

27 Oposszumok maradványai a bolíviai paleocénből
Chriacus Phenacodus (juh nagyságú növényevő)

28 Eocén 55,8 – 33, 9 Ma Amerika eltávolodik Európától Tengerek: Nummulites Csigák: 2x gyakoribbak, mint a mezozoos közösségekben Mohaállatok (bryozoás márga – Budai-hg.)

29 Oligocén 33,9 – 23 Ma Általános éghajlatromlás Antarktiszon kezd kialakul a jégsapka Lombhullató erdők térhódítása (pl. Quercus) Az egykori Tethysről levált a Paratethys (Alpi előtértől a Kaspi-medencéig) Kagylók, csigák, Hipparion (3 ujjú ősló)

30 Miocén Ma

31 Miocén Ma Felmelegedés Lombhullatók + örökzöldek Pázsitfüvek - füvespuszták térhódítása Paratethys Tufaszórások, vulkanizmus (Visegrádi-hg, Börzsöny, Mátra stb.) Lajtamészkő, Barnakőszénképződés Alp-Kárpáti rendszer kiemelkedése – elszigetelődés a K-i Paratethystől Pannon beltenger

32 MIOCÉN Turritella Cápafogak Hinia Cantharus

33 PLIOCÉN 5 – 2 Ma év Equus

34 Pliocén 5 – 2 Ma A Paratethys elszigetelt medencesorra bomlik kiédesedés (már a miocénben megindul) Bazaltvulkanizmus (pl. Balaton-felvidék) A Magyar Medence lecsapolódik a pliocén végére

35 Pleisztocén 2 Ma – év

36 Mastodon és gyapjas orrszarvú
Ursus spelaeus 6 m hosszú

37 Smilodon 3 Ma – 10 000 év Smilodon maradvány Rancho la Brea-ból
Smilodon maradvány Rancho la Brea-ból

38 Megatherium 2,000, ,000 évvel ezelőttig élt

39 Mamut 4-5 Ma – 3600 évvel ezelőttig
A berezovkai mamut

40 Ír óriásszarvas évvel ezelőtt jelent meg, éve halt ki

41 Emberiség bölcsője: Afrika
Nagy Hasadékvölgy Füves puszták le kellett jönni a fáról Australopithecus, 3 – 4 Ma cm3 2 lábon jár A. afarensis - növényevő Australopithecus anamensis – húsevő - ez lehetett az ősünk Lucy

42

43 Homo habilis „ügyes ember” Kialakulás: Afrika, 2 -3 Ma, 680 cm3 Vállalkozókedv, ismeretek átadása, eszközkészítés, utánzás Menedék készítése

44 Homo ergaster („munkás ember”)
Testfelépítés: alkalmas a vándorlásra Közösségi élet, egymás segítése Agy: cm3

45 Homo erectus „felegyenesedett ember”
(Jávai előember, Homo heidelbergensis, Sinanthropus (Pekingi előember)) Tűz használata, kőszerszámok készítése Jó vadász , első szervezett társadalom

46 Vértesszöllős — Samu Homo erectus éves 1300 cm3

47 Homo sapiens neanderthalensis
éve kezdi belakni Európát, 1450 cm3, barlangban lakik, békében együtt él a természettel Halottak eltemetése, kultikus tárgyak

48 Bükk, Hór-völgy, Subalyuk-barlang

49 Homo sapiens sapiens 50 000 évvel ezelőtt jelenik meg
Kifinomult eszközkészítés (furulya), barlangi rajzok Szeleta barlang: kőeszközök – év: Szeleta kultúra