Tavaszi kankalin (Primula veris)

Az előadások a következő témára: "Tavaszi kankalin (Primula veris)"— Előadás másolata:

1 Tavaszi kankalin (Primula veris)
-Egyéb nevei: (kulcsvirág) -Család: Primulaceae -Drog: Primulae folium, Primulae flos, Primulae radix et rhizoma -Hatóanyag: triterpénvázas szaponinok, fenolglikozidok (primverin, primulaverin), flavonoidok, karotinok, illóolaj, C-vitamin

2 -Morfológia: évelő, lágy szárú faj, áprilisban virágzik
-Morfológia: évelő, lágy szárú faj, áprilisban virágzik. Levelei tőrózsát alkotnak, hosszas leveleinek felülete ráncos, fonákuk szőrözött. Ernyővirágzata van, virágai bókolók, sárgák, a párta torkában narancssárga folt van. A porzóknál és termőknél heterosztília figyelhető meg. Termése toktermés. -Előfordulás: Eurázsia mérsékelt övi területein él, főként hegyvidéki erdőkben, cserjésekben. -Környezeti igény: mészkedvelő, mérsékelten száraz lomberdők növénye. -Gyűjtés: a gyöktörzset a gyökerekkel együtt virágzáskor vagy ősszel, a virágokat nyíláskor, a levelek egész évben gyűjthetők.

3 -Feldolgozás: a gyökereket kiszedés után mossák, majd szárítják, a virágok gyors szárítást igényelnek. -Farmakológiai hatás: köptető -Felhasználás: légcsőhurutban, hörghurutban a gyöktörzs főzetét alkalmazzák, asztmás, görcsös köhögés esetén is alkalmazható, főleg kombinációban. A népgyógyászatban vizelethajtóként és idegnyugtatóként is használták, a virágokat idegnyugtatónak, valamint teakeverékek színesítésére, jelölésére alkalmazzák.

4 Pettyegetett tüdőfű (Pulmonaria officinalis)
-Egyéb nevei: orvosi tüdőfű, (dongóvirág) -Család: Boraginaceae -Drog: Pulmonariae folium, ritkán Pulmonariae herba -Hatóanyag: ásványi anyagok, allantoin, nyálkaanyagok, flavonoidok (kempferol, kvercetin), pirrolizidinalkaloidok (- feltehetőleg!)

5 -Morfológia: évelő növény, levelei szórt állásúak, hosszas tojásdadok
-Morfológia: évelő növény, levelei szórt állásúak, hosszas tojásdadok. A virágzat szárcsúcsi, mirigyszőrös, a csésze t-k. ötszögletű; a virágok rózsaszínűek, majd elvirágzáskor megkékülnek. Termése négy makkocska. -Előfordulás: közép-európai flóraelem, az Északi-khg-ben és a Dunántúlon gyakori. -Környezeti igény: mezofil, félárnyéktűrő, üde lomberdőkben. -Gyűjtés: a virágzó hajtásokat áprilisban, a nyári leveleket május- júniusban gyűjtik.

6 -Feldolgozás: a levéllemezről a levélnyelet eltávolítjuk, majd jól szellőző, árnyékos helyen szárítjuk. -Farmakológiai hatás: köptető, köhögéscsillapító. -Felhasználás: régen tüdőbajban (tuberkulózisban) használták. A tapasztalati gyógyászatban légcsőhurutban, ritkábban tüdőasztmában használják önmagában, vagy teakeverékek alkotórészeként. Kovasavtartalma köhögési ingert vált ki.

7 Orvosi szappanfű (Saponaria officinalis)
-Egyéb nevei: szappanfű, habzófű, (tajtékzó szappanfű, császárszakál, tajtékgyökér) -Család: Caryophyllaceae -Drog: Saponariae rubrae herba, Saponariae rubrae radix -Hatóanyag: szaporubrin, szaponin, kevés zsírsav, kvillájasav, cukor, más szénhidrátok, nyomokban zsírt is tartalmaz.

8 -Morfológia: tarackos tövű évelő növény, felálló hajtásai finoman szőrözöttek. Levelei sötétzöldek, átellenesek, a lemez elliptikus vagy hosszúkás-lándzsás. Fehér vagy halvány rózsaszín virágai dús virágú álernyőkben helyezkednek el. A virágok kétivarúak. Termése toktermés. -Előfordulás: eurázsiai növényfaj, hazánkban az egész országban megtalálható. -Környezeti igény: kedveli a nyirkos, humuszos homoktalajokat és a mély fekvésű réti talajokat. -Gyűjtés: a növény hajtásait virágzáskor, a gyökereket augusztus-szeptemberben gyűjtik.

9 -Feldolgozás: a gyökereket megtisztítják a föld feletti részektől, mossák, hasítják, darabolják, majd szárítják. -Farmakológiai hatás: nyálkaoldó, köptető -Felhasználás: köptetőként használják, kisebb hatóanyag- tartalma miatt inkább idősebb betegek részére ajánlott. Gyökérkivonata bőrbetegségek és reumás fájdalmak ellen külsőleg használatos. Vizes kivonata erősen habzik, ezért mosószerek, fogkrémek, szappanok gyártásánál is jelentősége van.

10 Házi kövirózsa (Sempervivum tectorum) Védett!
-Egyéb nevei: fülfű, kövirózsa, (fali kövirózsa) -Család: Crassulaceae -Drog: Sempervivi tectori herba -Hatóanyag: szedoheptulóz, izocitromsav, citromsav, almasav, malonsav, aszparaginsav, fenolkarbonsav, kávé- és klorogénsav, flavonoid, cserzőanyag, C-vitamin, nyálka.

11 -Morfológia: örökzöld, pozsgás, tarackos, évelő növény
-Morfológia: örökzöld, pozsgás, tarackos, évelő növény. Levelei laposak, húsosak, a levélcsúcs vörösbarna, a tőlevelek levélrózsát alkotnak, a szára sűrűn mirigyes. Virágzata a levélrózsa közepéből fejlődik, legtöbbször álernyőben áll. Virágzás után a levélrózsa elhal. -Előfordulás: Európa, Közép-Skandinávia, a Kaukázus és Perzsia napos szikláin él, nálunk a Villányi-hg. Sziklagyepeiben él. -Környezeti igény: fényigényes, szárazságtűrő, szukkulens faj, inkább mészkedvelő. -Gyűjtés: természetes populációi nem gyűjthetők.

12 -Feldolgozás: rendszerint frissen használják vagy begyűjtés, tisztítás után préslevet készítenek belőle. -Farmakológiai hatás: gyulladáscsökkentő, antioxidáns. -Felhasználás: a népi gyógyászatban egyike a leggyakrabban használt növényeknek, leveleit kisebb sérülések, gyulladások kezelésére; présnedvét égésekre, vágásokra, rovarcsípésre, száj-, arc- és középfülüregi gyulladások enyhítésére használják. A levél forrázatát teaként torokgyulladásra, hörghurutra, afta gyógyítására ajánlják.

13 Magas aranyvessző (Solidago gigantea)
-Egyéb nevei: kései aranyvessző (régóta használt drog, Solidago- „solidare”-megerősítést, gyógyítást jelent.) -Család: Asteraceae -Drog: Solidaginis herba (magas és kanadai aranyvessző drogja) -Hatóanyag: triterpén szaponinok, illóolaj, cseranyagok (katechinszármazékok), keserűanyagok, inulin. - A hivatalos gyógyászat növénye inkább a Solidago virga-aurea

14 -Morfológia: évelő, tarackos növény
-Morfológia: évelő, tarackos növény. Levelei szórt állásúak, lándzsásak, szára alsó részén kopasz. Virágzata fészekvirágzat, amely ívesen hajló fürtöt alkot, a virágok színe sárga. Termése apró, érdes szőrű bóbitás kaszat. -Előfordulás: adventív, inváziós észak-amerikai faj. -Környezeti igény: vízigényes, közepesen tápanyagigényes, közömbös pH-jú talajokat kedvel. -Gyűjtés: a herbához a virágzás kezdetén a hajtások felső, legfeljebb 40 cm-es részét gyűjtik.

15 -Feldolgozás: a begyűjtött herbát szabadban vagy padláson, árnyékban szárítják. (Érzékeny egyéneknél súlyos pollenallergiát okozhat). -Farmakológiai hatás: vizelethajtó (diuretikus), gyulladásgátló, fájdalomcsillapító, immunrendszer aktiváló, a herpeszvírus ellen is eredményesen alkalmazható, egyes szaponinok antimikotikus hatásúak. Antioxidáns, összehúzó és a húgyutakra gyakorolt nyugtató hatású.

16 -Felhasználás: Gyógytermékekben (teakeverékek, kivonatok, stb
-Felhasználás: Gyógytermékekben (teakeverékek, kivonatok, stb.) a húgyutak átöblítésére alkalmazzák hólyag- és vesegyulladás, vesekő ellen. Használják még magas vérnyomás, prosztata-megnagyobbodás, krónikus ekcémák, skrofulózis (nyaki nyirokcsomók gümőkórja) esetén. A népi gyógyászatban belsőleg köszvény, reuma ellen, vértisztítóként; külsőleg száj- és garatüreg gyulladásnál, rosszul gyógyuló sebek borogatására használják.

17 Fekete nadálytő (Symphytum officinale)
-Egyéb nevei: (forrasztófű, nadálylapu, madárgyökér) -Család: Boraginaceae -Drog: Symphyti rhizoma et radix -Hatóanyag: allantoin, cserzőanyag, nyálkaanyag, triterpenoidok, fitoszterinek, dehidrokávésav, rozmaringsav, aszparagin, pirrolizidin-alkaloidok

18 -Morfológia: évelő növény, gyöktörzse többfejű; hajtása elágazó, belül üreges. A tőlevelek hosszú nyelűek, tojásdadok, a szárlevelek hosszúkásak, a száron lefutók. A növény merev serteszőrökkel és apró horgas szőrökkel borított. Kunkor-virágzatában a párták liláspiros, rózsaszín színűek. Termése négy, résztermésre esik szét. -Előfordulás: eurázsiai flóraelem, magaskórós, ártéri társulásokban gyakori. -Környezeti igény: nedvességigényes, fényigényes -Gyűjtés: a gyökeret októbertől áprilisig lehet gyűjteni.

19 -Feldolgozás: a drogot gyors szárítással érik el, ekkor fehér marad a gyökér közepe.
-Farmakológiai hatás: a szöveti regenerációt segíti, hámosító, gyulladáscsökkentő, adstringens. -Felhasználás: nehezen gyógyuló sebek (lábszárfekély), törések, izületi gyulladások, reumatikus fájdalmak, sportsérülések gyógyulását segíti elő. Kozmetikai készítmények, ránctalanító, összehúzó, hámosító krémek alkotórésze, leveleit egyes országokban zöldségként fogyasztják. Belsőleges használata ellenjavallt, pirrolizidin alkaloidjai miatt (nagy mennyiségben májkárosító, rákkeltő lehet).

20 Pongyola pitypang (Taraxacum officinale)
-Egyéb nevei: gyermekláncfű, pitypang, kákics -Család: Asteraceae -Drog: Taraxaci radix, Taraxaci folium, Taraxaci herba cum radix -Hatóanyag: triterpén (taraxaszterol), keserűanyaga a laktukapikrin, C-vitamin, A- és B-vitamin, gyökerében szaponin, az egész növény magas káliumtartalmú.

21 -Morfológia: évelő, tőrózsás növény, a gyökeret megtörve fehér tejnedv szivárog. Levelei tőállóak, levélrózsát alkotnak, a levéllemez kacúros. Fészekvirágzata tőkocsányon helyezkedik el, nyelves virágokból áll, színük sárga, áprilisban virágzik. Termése bóbitás kaszattermés. -Előfordulás: eurázsiai flóraelem, hazánkban szinte mindenhol elterjedt. -Környezeti igény: fényigényes, mezofil, nincs különösebb talajigénye. -Gyűjtés: a gyökeret ősszel vagy tavasszal, a levelét és a teljes növényt tavasztól szeptemberig gyűjtsük.

22 -Feldolgozás: a gyökereket azonnal tisztítják, majd kettévágják és szárítják; a leveleket tiszta, szellős, árnyékos helyen szárítják. -Farmakológiai hatás: epehajtó (keserűanyagok), vizelethajtó. -Felhasználás: teája epehólyag-és májbántalmak esetén gyógyító hatású, vizelethajtó. A népi gyógyászatban emésztést serkentő, vértisztító, gyomorjavító hatása ismert. Reumatikus fájdalmak és idült ízületi gyulladások esetén is javasolják. Fiatal, friss leveleiből salátát készítenek; állatoknál levelét tejképződés fokozására adják.

23 Keskenylevelű kakukkfű (Thymus serpyllum)
-Egyéb nevei: Mezei kakukkfű, északi kakukkfű, vadkakukkfű, (balzsamfű, vadcsombor) -Család: Lamiaceae -Drog: Serpylli herba, Aetheroleum serpylli -Hatóanyag: illóolaj (karvakol, timol, pinén, stb.), cserzőanyag, flavon, almasavas sók.

24 -Morfológia: évelő félcserje, gyökere fásodó és/vagy rizómás, szára földre terülő, négyélű. Levelei keresztben átellenesek, változó alakúak. Virágzata álörvökből összetett füzérvirágzat, bíbor rózsaszínű. Termése maradó csészében négy apró makkocska. -Előfordulás: Európában általánosan elterjedt gyűjtőfaj, hazánkban homokpusztákon, száraz kaszálókon, stb. fordul elő. -Környezeti igény: fényigényes, szárazságtűrő. -Gyűjtés: a föld feletti, el nem fásodott, virágos, leveles hajtásokat májustól szeptemberig, napos időben gyűjtik.

25 -Feldolgozás: árnyékos helyen kiterítve, szabad levegőn vagy műszárítóban szárítják.
-Farmakológiai hatás: köhögéscsillapító, köptető, légúti fertőtlenítő, enyhe görcsoldó. -Felhasználás: légúti hurutos betegségek kezelésére összeállított teakeverékek alkotórésze, köhögés elleni gyógyszer-alapanyag. A népi gyógyászatban vérszegénység, álmatlanság, légzőszervi megbetegedések ellen ajánlott, forrázatát reumafürdőkben alkalmazzák. Kedvelt fűszer, illóolaját a kozmetikai ipar is hasznosítja.

26 Nagy csalán (Urtica dioica)
-Egyéb nevei: csalán, (csalány, csollán) -Család: Urticaceae -Drog: Urticae folium, Urticae herba, Urticae radix, ritkán Urticae fructus -Hatóanyag: klorofill, karotinoidok, vitaminok (B, C, K, U), triterpének, szterolok, glukokinin, flavonoidok, aminok, ásványi anyagok, a gyökérben: kumarin, cseranyagok, lignán

27 -Morfológia: évelő, lágyszárú, kétlaki faj; tarackja hosszú, kúszó
-Morfológia: évelő, lágyszárú, kétlaki faj; tarackja hosszú, kúszó. Szára négyélű, levelei keresztben átellenesek, szélük fűrészes. A szár és a levelek serte- és csalánszőrökkel borítottak. A porzós és termős virágzat laza álfüzér, a virágtakaró zöld lepellevelekből áll. Termése egymagvú makkocska. -Előfordulás: géncentruma Eurázsia, hazánkban kozmopolita flóraelem. -Környezeti igény: nitrogénjelző, nedvességigényes, tápanyagigényes. -Gyűjtés: a leveleket és a herbát tavasztól őszig lehet gyűjteni, a gyökereket ősszel vagy tavasszal ássák ki.

28 -Feldolgozás: a levelek és a herba szárítása tiszta, szellős helyen, gyakori forgatás mellett vagy műszárítóban történhet. -Farmakológiai hatás: levele vitamin- és ásványianyag-forrás, enyhén antibiotikus, gyökere csökkenti a vér koleszterinszintjét és a prosztatatúltengés okozta panaszokat. -Felhasználás: vizelethajtó, vértisztító teák része; reuma, köszvény kezelésére használják, főzeléknek fogyasztható. Biotermesztésben kivonatát gombás betegségek és rovarok elleni védekezésnél használják. A gyökérdrogot a dülmirigy gyulladásaiban és jóindulatú hámdaganataiban, túltengésében jó eredménnyel alkalmazzák.

29 Orvosi macskagyökér (Valeriana officinalis)
-Egyéb nevei: mezei macskagyökér, (baldrián, magdolnafű, valerián, gyökönke) -Család: Valerianaceae -Drog: Valerianae rhizoma et radix -Hatóanyag: illóolaj (benne: monoterpén és szeszkviterpén ketonok, savak, alkoholok), valepotriátok

30 -Morfológia: évelő, lágy szárú növény
-Morfológia: évelő, lágy szárú növény. Első évben tőlevélrózsát fejleszt, szára felálló, hengeres, barázdált. Levelei páratlanul szárnyaltak, virágzata végálló, elágazó álernyő, pártája fehér vagy rózsaszínű, virágai jellegzetesen kellemes illatúak. Termése csepp alakú, egymagvú kaszat. -Előfordulás: hazánkban vadon is előfordul, azonban a drogot termesztésből nyerik. -Környezeti igény: csírázásához fény és megfelelő hőmérséklet szükséges, vízigényes, jó minőségű talajokon terem. -Gyűjtés: a gyökereket a vegetációs időszak végén szedik ki.

31 -Feldolgozás: a gyökérzetet megtisztítják, majd megmossák
-Feldolgozás: a gyökérzetet megtisztítják, majd megmossák. Ezután árnyékos, légjárta helyen kiterítve, forgatva vagy műszárítóban szárítják. -Farmakológiai hatás: a központi és a vegetatív idegrendszert nyugtatja, csökkenti a szorongást, a félelemérzetet, enyhe görcsoldó, nincs mellékhatása, hozzászokásukról eddig nincs adat. -Felhasználás: alvászavarok esetén teája citromfűvel, komlóval megszünteti a panaszokat, a galagonya és macskagyökér tinktúrát együttesen ideges szív- és gyomorpanaszok esetén javasolják. Illóolaját sokoldalúan felhasználják, kivonatai számos nyugtató gyógyszer alapanyagát képezik.

32

33 Fehér zászpa (Veratrum album) Védett!
-Egyéb nevei: (ördögrokolya, fehérhunyor, medvekocsány) -Család: Liliaceae -Drog: Veratri rhizoma et radix -Hatóanyag: proveratrin A és B alkaloidok, germerin, jervin, rubijervin, szteránvázas vegyületek, észteralkaloidok

34 -Morfológia: évelő növény; gyöktörzséből a nagyméretű levelek tőlevélrózsát alkotnak. A levelek tojásdadok, kerülékesek, a hosszában futó erek mentén redőzöttek. Virágzata összetett fürt, a lepel hat tagú, fehér, zöldesfehér. Termése tok, magjain hártyás függelék van. -Előfordulás: eurázsiai flóraelem; láprétek, turjánok, hegyvidéki tisztások növénye. -Környezeti igény: a lomberdő klíma hőháztartása és nedvessége jellemzik termőhelyét. -Gyűjtés: a földbeli részeket kiássák, a föld felettieket eltávolítják.

35 -Feldolgozás: a kiásott gyöktörzset megtisztítják, megmossák és felhasítás nélkül szárítják.
-Farmakológiai hatás: a Veratrum- alkaloidok fokozzák a sejthártya áteresztőképességét a Na-ionokkal szemben, reflexes úton csökkentik a vérnyomást, a szívverések számát. -Felhasználás: gyógyszeripari készítményeit magas vérnyomásban szenvedő betegeknél alkalmazzák. Háziszerként nem alkalmazható! A népi állatgyógyászatban külső bőrélősködők elpusztítására használták. A szénába kerülve mérgezést okozhat! 1-2 g szárított gyöktörzs már halálos (szívműködés leáll, légzésbénulás).

36 Szöszös ökörfarkkóró (Verbascum phlomoides)
-Egyéb nevei: szöszös farkkóró, (királygyertya, mezei gyertya, sárgavirág, királydárda) -Család: Scrophulariaceae -Drog: Verbasci flos, Verbasci folium -Hatóanyag: nyálkaanyagok, szaponinok, cukor, flavonoidok, karotinoidok (krocetin).

37 -Morfológia: kétéves, dudvás szárú faj, első évben tőlevélrózsát fejleszt. Ötszögletű szárát a második évben fejleszti, melyen szórt állású, fedőszőrökkel borított levelek fejlődnek. Végálló füzérvirágzata a szár felső részén fejlődik, a párta fénylő sárga színű. Termése kétrekeszű, sokmagvú tok. -Előfordulás: kozmopolita faj, hazánkban ritkás tölgyesekben, legelőkön, száraz gyomtársulások-ban fordul elő, pionír. -Környezeti igény: szárazság és hidegtűrő, fényigényes -Gyűjtés: virágait júliustól szeptemberig gyűjtik.

38 -Feldolgozás: a leveleket azonnal szárítani kell árnyékos helyen vagy műszárítóban, a virágokat tűző napon vagy műszárítóban szárítják. -Farmakológiai hatás: köptető, hurutoldó, köhögés csillapító. -Felhasználás: köptető teakeverékek alapanyaga, csökkenti a köhögési ingert, nyálkaoldó, izzasztó hatású, meghűlés esetén alkalmazták. Napjainkban a vegyiparban szőke hajat ápoló samponokat készítenek belőle.

39 Kis meténg (Vinca minor)
-Egyéb nevei: örökzöld meténg, télizöld meténg, kis télizöld, (aprómeténg, vinka, börvény) -Család: Apocynaceae -Drog: Vincae minoris herba -Hatóanyag: indolvázas alkaloidok (vinkamin, izovinkamin, vincin)

40 -Morfológia: évelő, örökzöld, kúszó szárú félcserje
-Morfológia: évelő, örökzöld, kúszó szárú félcserje. Levelei bőrneműek, fényesek, keresztben átellenes állásúak. Virágai ibolyáskékek, a felálló hajtásokon levélhónaljiak. Termése kettős tüszőtermés. -Előfordulás: mérsékelt égövi félszáraz, gyertyános tölgyesek, ligetek árnyékkedvelő növénye. -Környezeti igény: mezofil, árnyéktűrő -Gyűjtés: augusztus második felétől szeptemberig gyűjtik hajtásait, mert ekkor tartalmazza a legtöbb hatóanyagot.

41 -Feldolgozás: a gyűjtött, kis mennyiségű herba természetes úton is szárítható.
-Farmakológiai hatás: vérnyomáscsökkentő, agyértágító, vizelethajtó. -Felhasználás: Alkaloidjaiból vérnyomáscsökkentő és agyértágító hatású gyógyszereket készítenek (pl. Devincan). A vinkamin az originális magyar gyógyszerek közé sorolt Cavinton alapanyaga. A népi gyógyászatban leveles hajtását vértisztító, vizelethajtó teakeverékekben, valamint sebek gyógyítására használták.

42 Illatos ibolya (Viola odorata)
-Egyéb nevei: márciusi ibolya, ibolya, (mezei viola, kék viola, gyöngevirág) -Család: Violaceae -Drog: Violae odoratae rhizoma et radix, Violae odoratae folium, Violae odoratae flos -Hatóanyag: triterpénvázas szaponinok, szalicilsav, flavonoidok.

43 -Morfológia: évelő növény, minden levele tőálló, a virágok tőkocsányon fejlődnek. A pálhalevelek széles tojásdadok, rojtosak. A levelek szíves vállúak, csúcsuk t-k. lekerekített. A szirom ibolyaszínűek, ritkán fehérek. A virágok sarkantyúsak, illatosak. Toktermése pelyhes. -Előfordulás: európai flóraelem, középhegységeinkben és a Dunántúlon gyakori lomberdőkben. -Környezeti igény: mezofil, enyhén meszes talajt kedvel. -Gyűjtés: a gyökeres gyöktörzset kora tavasszal vagy késő ősszel, a leveleket virágzás alatt, a virágokat a virágzás kezdetén gyűjtik.

44 -Feldolgozás: a gyöktörzset gyűjtéskor megmossák, majd szellős helyen vagy fűthető helyiségben szárítják. A leveleket és a virágokat árnyékban szárítsuk. -Farmakológiai hatás: köptető -Felhasználás: légcső- és hörghurutban, különösen idült, elhúzódó folyamatokban használják. A népi gyógyászatban a leveleket és virágokat nyugtatóként is alkalmazzák. Az illatszer-, ill. kozmetikai iparban az ibolyaillatú termékeket szintetikus anyagokból készítik.