Obesitas A WHO külön betegségként kezeli

Az előadások a következő témára: "Obesitas A WHO külön betegségként kezeli"— Előadás másolata:

1 Obesitas A WHO külön betegségként kezeli
az átlagértéktől való eltérés alapján – 20%-os eltéréstől abszolút értékben Definíció Az elhízás anyagcsere-folyamatok genetikai, központi idegrendszeri, endokrin és környezeti hatásokra létrejövő zavara, amely az energiaháztartás egyensúlyának módosulását okozza. Ez a folyamat a táplálékfelvétel növekedésében és/vagy az energia leadás csökkenésében nyilvánul meg, majd fokozott zsírraktározódáshoz vezet. A súlytartó fázisban a kövérség megtartása már kisebb energia bevitellel is lehetséges. Ebben a szakaszban is további szabályozási zavarok, társuló betegségek alakulhatnak ki. Az elhízás tehát krónikus és recidiváló betegség, amely tartós kezelést igényel testsúlycsökkentés, majd súlytartás céljából. BMI növekedése, testzsír% növekedése hyperplasiás típus: zsírsejtek száma és átmérője is megnő (gyermekkori), végtagokra is kiterjed hypertrophiás: zsírsejtek száma normális, átmérőjük eltér (felnőttkori), a törzsre lokalizálódik

2 Túlsúly mérése 􀂄􀂄 Abszolút testtömeg 􀂄􀂄 BMI
􀂄􀂄testzsír arány: Bőrredő mérés (kaliper) 􀂄􀂄 impedancia 􀂄􀂄 DEXA, MRI

3 Obesitas Az elhízás növeli az idő előtti halálozás kockázatát
+ 5kg 8%-kal fokozza a év közötti férfiak mortalitását kg 28%, +22.5 kg 56%, +40.5 kg 116% BMI 25-30: túlsúly (borderline obesitas) > 30: obesitas > 35: súlyos obesitas (klinikai obesitas)

4 Az Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet egy 2004-es tanulmánya szerint az elhízás Magyarországon 1,5 millió embert érint, további 2,7 millió minősül túlsúlyosnak. A jelenség az egész fejlett világon általános: egy 2005-ös tanulmány rámutat, hogy az Egyesült Államok lakosságának 65%-a túlsúlyos. Különösen ijesztő a növekedés üteme: a tanulmány szerint ugyanez az arány 1960-ban még mindössze 25% volt!

5 Az elhízás okai túlzott energiabevitel: legfontosabb kockázati tényező elégtelen fizikai aktivitás: az energiabevitel és a fizikai aktivitás egyensúlya pszichés tényezők. mentális betegségek (depresszió, pánik betegség) , bánat, stressz gyógyszerek mellékhatása (pl. a pajzsmirigy működést gátló gyógyszerek, szteroidok) ciklikus súlyvesztés-súlygyarapodás (jojó diéta) gazdasági-szociális tényezők genetikai okok: több, az anyagcserét, étvágyat befolyásoló genetikai polimorfizmus egyéb: neuroendokrin okok (hypothalamicus, hypothyreosis, polycystás ovarium szindróma, pseudohypoparathyreosis, hypogonadismus, növekedési hormonhiány, insulinoma), mozgáskorlátozottság (izomdystrophiák, myelodysplasia), mentális retardáció

6 Érintett szervrendszerek
A zsírszövet sejtjeinek nagysága és száma megnövekedett. A zsírsejtekben szabad zsírsavak raktározódnak triglicerid formájában, majd igény esetén mobilizálódnak. A hasüregen belül levő zsírszövet (cseplesz, bélfodor) gyorsabban, a bőr alatt levő zsír lassabban mobilizálja zsírsavait. Kardiovaszkuláris rendszer: a szívizom, valamint az artériás és a vénás rendszer sokszervi károsodást mutat elhízásban: hipertónia; • ischaemiás szívbetegség; • myocardialis infarktus; • balszívfél-elégtelenség; • cor pulmonale

7 Érintett szervrendszerek
3. Emésztőrendszer: a máj, a hasnyálmirigy, a nyelőcső, a gyomor, a vékony- és vastagbél, valamint a rectum elváltozásai fordulnak elő. nem alkoholos eredetű steatosis hepatis; • epekövesség; • rekeszizom sérv; • oesophagealis reflux 4. Anyagcsere betegségek: • 2. típusú cukorbetegség; • atherogen dyslipidaemia; 5. Mozgásszervi betegségek: • térdízületi arthrosis; • coxarthrosis; • gerincbetegségek; • pes planus; • gyakoribb csonttörés.

8 Érintett szervrendszerek
6. Daganatos betegségek: • női emlőkarcinóma; • méhnyakrák; • petefészek-karcinóma; • prosztatarák; • colorectalis karcinóma. 7. Gastrointestinalis betegségek: •. 8. Respiratorikus betegségek: • krónikus alveoláris hypoventillatio; • alvási apnoe; • bronchialis asztma. 9. Központi idegrendszeri betegségek: • depresszió; • szélütés; • testsémazavarok.

9 Érintett szervrendszerek
10. Endokrin betegségek: • mellékvesekéreg-túlműködés; • gonadális diszfunkciók – peteérés zavara • sterilitás; • hyperinsulinaemia. 11. A vénás rendszer betegségei: • venectasia; • thrombophlebitis; • trombózis/pulmonalis embólia; • haemostaseologiai zavarok. 12. Aneszteziológiai és műtéti szövődmények 13. Bőrgyógyászati betegségek: • mikózisok; • striák.

10 A terápia négy alapvető pillére: az energiaszegény étrend, a fokozott fizikai aktivitás, a beteg pszichés vezetése vagy viselkedési terápia és a gyógyszeres kezelés. Súlyos (morbid) obesitas esetén az intragasztrikus ballon vagy a laparoszkópos gyomorszűkítő műtét is szóba jöhet.

11 A diabetes mellitus epidemiológiája
I-es típusú diabetes (régebbi nevén juvenilis vagy inzulin dependens) Az inzulintermelés elégtelen, a keringő hormonmennyiség alacsonyabb a szükségesnél. autoimmun betegségnek tartják coxsackie-vírus fertőzés, mumps, rubeola vírus emelheti a kockázatát anyatejes táplálás, D-vitamin adás védő hatású lehet II-es típusú (felnőttkori, nem inzulin dependens) Inzulinrezisztencia, relatív inzulin hiány Gesztációs: várandós nőkben kialakuló, az esetek többségében átmeneti relatív inzulinhiány (bárkésőbb átmehet II. típusba) (várandós nők kb. 5%-a) Diagnózis. Tünetek, laboratóriumi vizsgálatok (éhgyomri vércukorszint, glükózterhelést követő vércukorszint emelkedés)

12 Globális prevalencia becslés
Wild S, Roglic G, Green A, Sicree R, King H. Global prevalence of diabetes. Diabetes Care. 2004; 27(5): 2000 2030 WHO becslés

13 A diabetes mellitus epidemiológiája
II. típusú diabetes Az emberiség kb. 4-5%-a cukorbeteg (ezek fele nem tud betegségéről), a manifeszt diabetesesek 90%-a II. típusú. A II. típusú diabetes prevalenciája 45. életév után nő, a nők aránya valamivel nagyobb. Hazánkban 2%-ra becsülik a diabetesesek arányát, a rejtett esetekkel kb. 4-5%-ra tehető; a éves korosztályban a 18%-ot is elérheti egyes megyékben (HMAP)

14

15 táplálkozási kockázati tényezők
elhízás: a cukorbetegek között 40-90% az elhízottak aránya; a normál súlyú populációban 0.6% a cukorbeteg, 20-30% túlsúlynál 2%, 40-50% túlsúlynál pedig 4% Különösen az alma típusú elhízás veszélyes életkor: > 65 a gyakoriság 3x-a a éveseknek elégtelen fizikai aktivitás magas vérnyomás elhízással nem járó fokozott energiabevitel dyslipidaemia fokozott szacharóz bevitel túlzott alkoholfogyasztás Genetikai tényezők: nagyobb szerepet játszik, mint az I-es típusúban; egy bázisnyi polimorfizmusok: pl. inzulin, inzulin-receptor, szulfanil-urea receptor, glukagon-receptor, stb. stressz(?)

16 Az elhízás – cukorbetegség összefüggéseinek ördögi köre

17 Szövődmények Megelőzés
Neuropathia: fájdalom, funkciózavarok (emésztés, szívműködés zavara, hólyag-atonia) Erectlis dysfunctio Macroangipathia: kardiovaszkuláris kockázat emelkedik Microangiopathia: nepfropátia, retinopátia(10-13év) <75 év a vakság legfőbb oka Fejlett országokban a végstádiumú vesebetegség legfőbb oka láb-, lábszárfekélyek Megelőzés primer: energiafelvétel csökkentése, az éves cukorfogyasztás kg/főre csökkentése szekunder: diéta, fogyasztás, testedzés, orális antidiabetikumok tercier: cukorbetegek fogyasztása

18 Metabolikus X szindróma

19

20 A testsúly 10%-os csökkentésének hatásai
Mortalitásra 20%-os csökk. össz. 30%-os csökk. diabetes-el kapcs. halálozásokban 40%-os csökk. a rákos megbetegedésekkel kapcs. halálozásokban Vérnyomás 10 mm Hg csökk. Lipidek 15%-os koleszterin csökk. Egyéb lipidek csökk. Diabetes Jobb kontroll Kevesebb gyógyszer SIGN, 1996

21 A testsúlycsökkenésből származó előnyök
Betegség Ts csökkenés CV társbetegség kockázata Mortalitás 10 kg Teljes mortalitás > 20%  DM alapú mortalitás > 30%  Obesitas – cc mortalitás  Diabetes Éhhomi vércukor 50%  Vérnyomás Systoles vérnyomás 20 Hgmm  Diastoles vérnyomás 10 Hgmm  Lipidek Összkoleszterin 10% , Triglicerid 30%  LDL-koleszterin 15% , HDL-koleszterin 8%  Véralvadás Csökkenő aggregabilitás Javuló fibronolyticus aktivitás Ovarialis funkció <5 kg Javuló ovarialis funkció Egyéb eltérések 5-10 kg Csökkenő hát- és izületi fájdalom Javuló pulmonalis funkció, csökkenő légszomj Alvási apnoe frekvenciája csökken