Ökológiai alapfogalmak

Az előadások a következő témára: "Ökológiai alapfogalmak"— Előadás másolata:

1 Ökológiai alapfogalmak
Ökológiai krízis Ökológiai alapfogalmak

2 Éves átlaghőmérséklet változása (°C) 1975-2004 (Forrás:VAHAVA-OMSZ)

3 Éves csapadékösszeg változása (%) 1951-2004 (Forrás:VAHAVA-OMSZ)

4 Összesen: 1 413 311 100 Víztározó megnevezése 1000 km3 %
óceánok és tengerek 1 380  ,61 sarki és hegyvidéki   ,08 jég és hó felszín alatti vizek   ,29 édesvizű tavak ,009 sósvizű tavak ,008 talajnedvesség ,005 folyóvizek , ,00009 vízpára az ,0009 atmoszférában Összesen:  413 

5 Néhány környezeti probléma
Minamata-ügy (Japán, 1950; HgSO4 kibocsátása a tengeriüledékbe → bakt. bontás → tápláléklánc → idegrendszeri elváltozások, szül. rendellenességek Itai-itai betegség (Japán, bányavízzel öntözés → Cd a rizsben → csonttörékenység) • Rajna higanyszennyezése (tűz egy svájci vegyipari válalatnál, 80-as évek, 30 t mezőgazd vegyszer és higanytartalmú vegyület) Tiszai ciánszennyezés (nagybányánál az eü-i határérték 800x-a; 1240 t hal elpusztulása (vagy 500 millió ember…)

6 a rendelkezésre álló édesvíz 54%-át használja az emberiség
• 2025: várhatóan 70%-át fogja használni, de ha az egy főre jutó felhasználás mértéke a jelenlegi ütemben nő, akkor 90% is lehet! • 2,3 milliárd fő veszélyeztetett a rossz minőségű vizek miatt • 1990: 1 milliárd ember nem jutott hozzá az alapvetően szükséges napi 50 l vízhez • évente 5 millió ember hal meg vízhez kapcsolódó fertőzésekben • a gyermekhalandóság 60%-ban összefügg a vizekkel • a Föld 500 legnagyobb folyójának fele nagyon túlhasznált és szennyezett (Colorado, Nílus, Sárga-folyó, Gangesz, Amu-darja, Szír-darja: az év egy időszakában nem érik el a tengert ill. az Aral-tavat)

7 A HIDROSZFÉRÁT VESZÉLYEZTETŐ EMBERI BEAVATKOZÁSOK II.
az édesvizek állapota Az Aral-tó kiszáradása forrás: HEFOP

8

9 Magyarország felszíni vizei

10 Magyarország a „legek” országa
Az Alföldön a lefolyástalan vagy elöntésnek kitett területek aránya nagy. Vízjárását a szélsőségek jellemzik A fajlagos felszíni vízkészlet az egyik legnagyobb Európában, de túlnyomóan külföldi eredetű. Több országhoz tartozó vízgyűjtők Magyarország a „legek” országa: a Föld egyik legzártabb medencéje legmélyén helyezkedik el. Az Alföldön a lefolyástalan vagy elöntésnek kitett területek aránya nagy. Vízjárását a szélsőségek jellemzik: az árvíz, belvíz és aszály egyaránt kulcskérdés. A fajlagos felszíni vízkészlet az egyik legnagyobb Európában, de túlnyomóan külföldi eredetű. Az országon belüli lefolyás hozzájárulása ehhez messze a legkisebb a kontinensen. Az ivóvízellátás döntően a felszín alatti vizekre épül. A közműolló az egyik legnagyobb a kontinensen (és a kistelepülések helyzete lényegesen rosszabb, mint a városoké). az ország területe szinte kizárólag osztott, több országhoz tartozó vízgyűjtőkből áll. A lefolyási viszonyok döntően a környező országok területhasználati viszonyainak a függvénye. Kitettségük és a kockázat nagy, a meglévő egyezmények pedig gyengék. Az országot a települések környezetében elszennyeződött felső vízadó réteg, a sérülékeny partiszűrésű vízbázisok, a védett rétegvizek és a talajvízfogalom tisztázatlansága jellemzi. Felszíni vizeink közül a kis hígítóképességűek minősége rossz. Sekély tavaink az eutrofizálódás különböző mértékű jeleit mutatják.

11 Magyarország vízháztartása
Az ország folyóinak vízminőségét a külföldről belépő vizek állapota nagymértékben befolyásolja. A vízminőséget általában a II.-III. osztály jellemzi. A nagy folyók minősége a nagy hígulás következtében elfogadható. Állóvizeink és tározóink többsége esetében az eutrofizáció okoz problémákat. Az ország folyóinak vízminőségét a külföldről belépő vizek állapota nagymértékben befolyásolja. A vízminőséget általában a javuló trend és az ötosztályos minősítési rendszerben (ahol I. a legjobb és V. a leggyengébb minőségi kategória) általánosságban a II.-III. osztály jellemzi. A Tisza vízrendszere valamivel rosszabb állapotban van, mint a Dunáé. A nagy folyók minősége a nagy hígulás következtében elfogadható. V. osztályú minőség kizárólag olyan kisebb vízfolyásokon jelentkezik, amelyek nagyobb városok tisztítatlan, vagy csak részben tisztított szennyvizeinek befogadói. Állóvizeink és tározóink többsége esetében (Balaton, Velencei-tó, Fertő-tó, Tatai-tó, Tisza-tó) az eutrofizáció okoz problémákat.

12 Magyarország vízháztartása
A felszín alatti vizek minőségét a pontszerű és diffúz terhelések, továbbá a káros hatású, természetes eredetű elemek jelenléte határozza meg. A talajvizek elszennyeződése alapvetően a települések környezetére, és az elnitrátosodott hegyperemű völgyekre vonatkozik. A parti szűrésű vízbázisok és karsztvizek állapota általában jó, de ez utóbbi készletek igen sérülékenyek. A Duna - hasonlóan az európai nagy folyókhoz - szintén erősen algásodik, de a gondok kevésbé súlyosan jelentkeznek, mint tavak esetében. A felszín alatti vizek minőségét a pontszerű és diffúz terhelések, továbbá a káros hatású, természetes eredetű elemek jelenléte (például arzén) határozza meg. A leggyakoribb gondot a vas, mangán, nitrát, ammónia, oldott szerves anyag okozza, elsősorban az Alföldön. A talajvizek elszennyeződése alapvetően a települések környezetére, a korábbi mocsarak nagy sótartalmú területeire és az elnitrátosodott hegyperemű völgyekre vonatkozik. A parti szűrésű vízbázisok és karsztvizek állapota általában jó, de ez utóbbi készletek igen sérülékenyek.

13 Magyarország vízháztartása
58 km km3 = 52 km km3 AZ ORSZÁGBÓL KILÉPŐ VIZFOLYÁSOK VÍZHOZAMA 120 km3/év A BELÉPŐ VÍZFOLYÁSOK VÍZHOZAMA km3/év PÁROLGÁS 52 km3/év CSAPADÉK 58 km3/év

14

15 Magyarország állóvizei
Magyarországon 1200 természetes és mesterséges tó van. Balaton 600 km², Velencei-tó 25 km², Fertő tó 309 km² (ebből 198 km² Ausztriában); Halastavak: 78 km² Összterületük: 900 km2, az ország területének <1 %-a. Tározók, bányagödrök: 15 km² Folyók holtágai: 46 km² Egyéb természetes tavak: 45 km²

16

17 HAT VÍZMŰ NITRÁTTARTALMÁNAK ÁTLAGAI ÉS MAXIMUMAI (BAZ megye)
METHAEMOGLOBINAEMIA ALAKULÁSA (BAZ megye) HEFOP HEFOP

18 Forrás: Juhász L.

19

20

21

22

23

24

25 Talajpusztulási formák csoportosítása
fizikai erózió, defláció, tömörödés, szerkezetromlás porosodás kémiai szikesedés, savanyodás, tápanyag kimosódás talajszennyezés -

26 A talajdegradációs folyamatok arányai a Földön és Magyarországon
Az ember által okozott talajromlás helyzetét bemutató világatlasz (OLDEMAN et al., 1990). Talajvédelem Magyarországon. FVM

27

28

29

30 Forrrás: Michael Melford, http://www. geographic. hu/napkepe. php

31 Széleróziótól veszélyetetett területek

32

33

34

35