Időszakosan változó és helyi szelek

Az előadások a következő témára: "Időszakosan változó és helyi szelek"— Előadás másolata:

1 Időszakosan változó és helyi szelek

2 Monszun Az évszakosan irányt váltó szeleket monszunnak nevezzük.
Kialakulásának oka: A tengerek és szárazföldek eltérő felmelegedése légnyomáskülönbség

3 Trópusi monszun A trópusi övezetben a passzátszél a hőmérsékleti egyenlítő évszakos eltolódását követi. Az északi félgömb nyarán a termikus egyenlítő az északi félgömbön helyezkedik el, így itt a legmagasabb a légnyomás. A DK-i passzátszél átlépi az Egyenlítőt, de a Coriolis-erő hatására irányt vált, és DNy-i monszunként folytatja útját. Az déli félgömb nyarán a termikus egyenlítő a déli félgömbön helyezkedik el, így itt a legmagasabb a légnyomás. Az ÉK-i passzátszél átlépi az Egyenlítőt, de a Coriolis-erő hatására irányt vált, és ÉNy-i monszunként folytatja útját.

4 Mérsékelt övi monszun A szárazföldek keleti oldalán jön létre.
Nyáron a tenger feletti anticiklonok nagyobb nyomású levegője áramlik a kontinensek alacsony nyomású ciklonjainak irányában (nyári monszun) Télen a jobban lehűlt szárazföldek anticiklonjai felől a melegebb óceánok fölötti ciklonok felé fújnak. (téli monszun)

5 Helyi szelek TENGERI-PARTI SZÉL
A szárazföld és a tenger eltérő felmelegedése miatt alakul ki. Nappal a tenger, éjszaka a szárazföld felől érkezik

6 Helyi szelek HEGY-VÖLGYI SZÉL
Nappal a melegebb hegyoldal felé, éjszaka pedig a hűvösebb hegyoldalról a völgy irányába fúj.

7 Főnszél Az Alpok jellegzetes, igen száraz, és évszakhoz képest meleg bukó szele. Hazánkban: bakonyi főszél

8 Egyéb helyi szelek SIROKKÓ: a Földközi-tenger mellékeinek forró, száraz helyi szele, mely a Szaharából indul ki. NEMERE: erdélyi hideg bukószél BÓRA: az Adriai-tenger bukó szele MISZTRÁL: Dél-Franciaország SZÁMUM: nagyon száraz, forró és nagy sebességű sivatagi szél

9 Sirokkó

10 Bóra

11 Számum