A teljes átalakulás fogalma és kasztok szerinti szakaszai

Az előadások a következő témára: "A teljes átalakulás fogalma és kasztok szerinti szakaszai"— Előadás másolata:

1 A teljes átalakulás fogalma és kasztok szerinti szakaszai
6. Ismertesse a méhek kifejlődését, kasztjaikat, kor szerinti munkamegosztásukat! A teljes átalakulás fogalma és kasztok szerinti szakaszai

2 FOGALOM A teljes átalakulás alatt azt értjük, hogy a lerakott petéből előbb álca (lárva) lesz,az álcából báb, a bábból fejlődik ki a méh,

3 Kasztok szerinti szakaszai:
Pete: 1,3 – 1,7 mm hosszú kissé ívelt fehér színű, A sejt fenékhez képest ferdén helyezkedik el A petében indul meg a sejtek osztódása, A 35 C◦ fészekben a pete érése 3 nap, Egy sejtben egy pete van,

4

5

6 Kasztok szerinti szakaszai:
Álca: Nincs lába, (nem hernyó) nem üritkezik, Kezdetben bőven kap táplálékot (méz + mirigyváladék) Súlya gyorsan gyarapszik 5 nap alatt 1500 x fejlődik ( 3 / 45 q) Az idő múlásával az álca a sejtet teljesen kitölti, teste gyűrűs lesz, bélcsatornája kinyílik, üritkezik,

7

8 Az álca állapot 6. napján befejezi a táplálkozást, és a méhek a sejtet lefedik
A here – munkás álca sejtfedele, szine Álca által szőtt bábing viaszréteg borítja Bélsarat a bábing elhatárolja Több nemzedék - kisebb élettér Bélsár – kórokozók táptalaja – lépek selejtezése Fedetlen álca állapot anya 5, munkás és here 6, Álca állapotú fiasítás – nyílt fias

9

10 Báb: Az álca valamennyi szervének és szövetének a teljes felbomlása – teljes átalakulás – méh kifejlődése, Nyugalmi időszak következik, anya 8, munkás 12, here 15 nap Fedett fiasítás,

11

12 Méhanya fejlődése: Kb 8 x 20 x 40 mm sejt 3/5/8 nap Úszik a pempőben Munkás méh fejlődése: Kb 5,4 x 12,5 mm sejt 3/6/12 nap Az álca pempővel, majd méz, virágpor Sejt befedése után megszövi gubóját,

13 Here fejlődése: Kb 7 x 17 mm sejt 3/6/15 nap Lefedés után pupos Varroa kedvelt szaporodási helye

14 A mézelő méh kasztjai, az egyes kasztok jellemzői

15 A termelés idején a méhcsaládban háromféle méh egyedet találunk
A méhanya: Feladata : a szaporítás (pete rakás) teljesítményétől függ a család népessége Meghatározza: a család gyűjtő szorgalmát, ragasztó és építő hajlamát, telelés elviselését, A here: Feladata: Új anya megtermékenyítése, örökletes tulajdonságok továbbvitele, A munkásméhek: Feladata: .- Nektár, propolisz, virágporgyűjtés, vízhordás, építés, fiasítás nevelés,

16 Méhanya Mérete: 1,5 x nagyobb a dolgozótól
16 nap a teljes átalakulás folyamata (3/5/8) Fejlődése – különleges sejt – anyabölcső, (raj, váltóbölcső) Munkás sejtből – álcakor 3. napjáig lehet anya (silány) Álca különleges táplálék – nagyobb petefészek fejlődik, Kikelés – méz táplálék – később méhek mirigyváladéka Fullánkja van – méregmirigye nem fejlett,(szúrása nem fáj, nem szakad ki) Néhány nap múlva ivaréretté válik – kirepülés, 10-30 m között van a méhanya maximális repülési magassága Nászrepülés – párzás – több herével is pete / nap Szűznemzés – here Ferromon – a család összetartása

17

18 Here Sejtben fejlődik (3/6/15)
Néhány 100 tól 4 – 5 ezer az egyedszám / család Csak anyanevelés idején van rájuk szükség, 14 – 15 nap múlva válik kelés után ivaréretté 10-30 m között van a here maximális repülési magassága Mézzel és virágporral táplálkozik Nem gyűjtenek Tavasztól – őszig van a családba Augusztustól nincs here pete Here űzés Idegen herét anyátlan, öreganya családja befogadja

19

20 Munkásméh 20 ezertől – 80 ezer a létszámuk / család
Nőnemű, fejletlen petefészek, Megtermékenyített petéből fejlődik (3/6/12) 100 mg egy „dolgozó” méh testsúlya 40 km/h a maximális repülési sebessége Fullánk – fejlett méregmirigy – fájdalmas Értágító hatással bír, daganat, puffadás, Kiszakad a fullánk – elpusztul (miért?) Munkamegosztás családon belül, 8 m a maximális repülési magassága 4-5 km az a távolság, ahonnan még haza találnak 100 m-nél messzebbről megérzik a dolgozók a méhanya illatát Nyári méh 6 hétig - téli méh 6 hónapig él,

21

22 A munkásméhek kor szerinti munkamegosztása

23 Munkásméh, dolgozó

24

25 Rendezett családban a méhek életkor szerinti munkafelosztása:
Néhány órás korában pár csepp méztől megerősödve a sejtek tisztításába kezd, mégpedig azon a lépen amelyiken született, 1-2 napos koráig Virágport eszeget.

26

27 3-5 napos korában: Kevert táplálékot készít mézből, vízből, virágporból és kevés méhpempőből. Garatmirigye még fejletlen. A 3,5 napnál idősebb álcákat eteti.

28 6-10 napos korában: 3,5 napnál fiatalabb álcákat táplálják – garatmirigyváladékkal . Mindig egyszerre több, de azonos életkorú álcát táplál. 6-13 napos méhek etetik az anyát Ha anyabölcső is van, odarakja pempőjét. Már kirepül tájékozódni, ürítkezni.

29 10-18 napos korában: Megindul viaszmirigyének termelése,
Épít, mézet fed. Később részt vesz a herék etetésében, A gyűjtők által behordott nektár érlelésében, sűrítésében, A virágpor elraktározásában. Kaptárt tisztogat, szellőztet.

30 18-22 napos korában: Főleg őrködik a kijáraton.
Egyre nagyobb körben tájol, alkalmi belső munkát végez. Fedett fiasítást takargat, melenget, hőt termel,

31 A három hétnél idősebb méh megkezdi a gyűjtést

32 22-26 napos korában: Zömében virágport gyűjt,
Majd később vegyesen nektárral. Tánccal jelzi társainak a méhlegelő helyét, a gyűjtés mennyiségét, irányát, távolságát. Vizet, propoliszt és virágport derít fel, az idősebbek által behordottakat érleli

33

34 26-36 napos korában: Leginkább nektárt gyűjt. Propoliszt és virágport csak akkor, ha testére kerül. Alkalmi munkát végez a kaptárban éjjelente, esős időben, hidegben.

35

36 36-43-44 napos korában: Vizet hord,
Propoliszt szedeget, rendezkedik szellőztet. Őrködik veszély idején, Leöli a felesleges anyákat, beszúr a bölcsőkbe, csomóba fogja az anyát veszélyben, rabolni járogat. A mézen kucorog, félti rendezgeti. A fényben jól megvan, nem úgy mint ifjabb korában.

37 A nyári méhek és az áttelelő méhek különbségei

38 Az áttelelő méhek jellemzői:
Zömében fiatal méhek, 1.) Később vesznek el a telelés után, tehát biztosítják , hogy a család új méhekkel pótolja őket. 2.) Szervezetük tartalék anyagai a sikeres telelést biztosítják. 3.) Virágporból elég tartalékot raktároznak a szervezetükbe.

39 4.) Legalkalmasabbak azok a méhek amelyek olyan későn kelnek ki amikor már nem kell fiasítást gondozniuk, etetniük, nevelniük, 5.) Az ilyen méhek teste zsírtest, glikogén és fehérje tartalékokkal rendelkezik, garatmirigyük fejlettsége megmarad, ami a tavaszi nemzedék nevelésének a záloga, 6 hónapig élnek

40 A méhcsalád népességének változása egy tenyészidőszak során

41 Létszám növekedése a nyugalmi időszak végén az első fiasításból kikelt méhek gyarapítják,
Áprilisban a népesség csökkenése tapasztalható, (áttelelő méhek elhullnak) Fejlődés töretlen mert a fiasításból bőven pótlódik az utánpótlás, Legtöbb méh május elején, közepén van, Akác virágzáskor elérheti a 60 – E Akác végére visszaesik a népesség, miért

42 Természetes elhullás A begyűjtött nektár kiszorítja, Korlátozzák lezárják az anyát Akác után növekszik a család népessége július végéig, majd ismét csökken A csökkenés augusztustól egészen a telelő létszám beálltáig tart E Serkentéssel a csökkenés megállítása, Növelni a létszámon már nagyon nehéz, Szinten tartásra kell törekedni