A mentális és viselkedési zavarok epidemiológiája

Az előadások a következő témára: "A mentális és viselkedési zavarok epidemiológiája"— Előadás másolata:

1 A mentális és viselkedési zavarok epidemiológiája

2 Mentális betegségek terhe
A világon 450 millió mentális beteg 4 ember közül egy mentális prob-lémával küszködik A munkaképességcsökkenés leggya-koribb mentális oka a major depresszió A depresszió a negyedik a tíz leg-nagyobb társadalmi terhet jelentő betegségek között

3 Társadalmi teher A pszichiátriai gondozók kb gondozottat tartanak nyilván Elmezavarok miatt évente új rokkant Évente 1500 haláleset Családi és társadalmi problémák

4 Mentális betegek kórházi ellátása

5 Mentális betegségek diagnózisa
A családorvosi rendelőben megfordult betegek 43%-nál fordult elő kedélybetegség (depresszió ), vagy szorongásos zavar A megjelentek 15%-nál állt fenn kezelést igénylő állapot A betegek 60%-a nem számolt be orvosának pszichés zavarairól A mentális betegek nagy részét nem ismerik fel, jelentős részük nem ré-szesül adekvát terápiában.

6 Mentális betegségek incidenciája és prevalenciája

7 Mentális betegségek felmérése
Hungarostudy 1983, 1988, 1994, 2006 OLEF 2000, 2003

8 Depresszióvizsgálat Beck-depresszióskála
A depressziós tünetegyüttes összetevői: szociális visszahúzódás, döntésképtelenség, alvászavar, fáradékonyság, túlzott aggódás testi tünetek miatt, munkaképtelenség, pesszimizmus, örömképesség hiánya, önvádlás 0-9 pontszám nem depressziós enyhe depresszió közepesen súlyos depresszió 25 felett súlyos depresszió A kérdőív validálása : szenzitivitás 98% specificitás 82%

9 Depressziós tünetegyüttes a magyar népesség körében
Közepes, vagy súlyos depresszió Súlyos depresszió 1988 7,5% 2,9% 1994 13,5% 7,1% Közepesen súlyos, vagy súlyos=klinikailag diagnosztizálható

10 Depressziós tünetegyüttes a magyar népesség körében
A depresszió gyakorisága magasabb a segéd-munkások, nyugdíjasok, és munkanélküliek körében Az iskolai végzettség és a depresszió gyakorisága fordítottan arányos Az észak-keleti megyékben (Szabolcs-Sz-B, Borsod-Abaúj-Z, Nógrád ) gyakoribb a depresszió előfordulása, mint a dunántúli megyékben

11 Depresszió Kockázati tényezők Családi halmozódás
Gyermekkorban elszenvedett veszteségek (szülő halála ) Munkanélküliség, szegénység, alacsony társadalmi helyzet

12 Értelmi fogyatékosság I. ( mentális retardáció )
Értelmi fogyatékosnak tartjuk azokat a betegeket, akiknek általános értelmi képessége az adott népesség átlagától már az első életévektől kezdve jelentősen elmarad, ezért önálló életvezetésük akadályozott, vagy lehetetlen A diagnózis az IQ segítségével határozható meg (átlag között van normál esetben) Enyhe fogyatékos debilitás közepesen fogyatékos imbecilitás súlyosan fogyatékos enyhén idióta igen súlyos fogyatékos 20 alatt súlyos idióta Enyhe fogyatékos tanítható, oktatható,életviteli következetlenség közepesen fogyatékos - részben képezhetőek,egyszerű folyamatokat végezhetnek, önálló életvitelre képtelenek súlyos fogyatékos - képezhetetlenek, teljes (intézeti ) ellátásra szorulnak Egyik leggyakoribb forma a Down-kór

13 Értelmi fogyatékosság II. ( mentális retardáció )
Prevalencia: enyhe fogyatékos 2-3 % súlyos fogyatékos 3-4 % Magyarországon évente 5-6 ezer értelmi fogya-tékos gyermek születik, intézeti ellátásra szorul Magyarországon összesen ezer fogya- tékos, ezer súlyos fogyatékos Fiú/leány arány 1:1

14 Értelmi fogyatékosság III. ( mentális retardáció )
Kockázati tényezők : Öröklődés (monogénes, poligénes ), elsősorban anyagcsere-betegségek ( pl. phenylketonuria, galactosaemia stb ) Az anya életkora ( 35 év felett nő a kromoszóma rendellenességek száma ) Fizikai, kémiai, biológiai tényezők a terhesség alatt (ionizáló sugárzás, alkohol, rubeola ) A terhes hiányos táplálkozása (pl.alacsony fehérje és jódbevitel ) Születési traumák Születést követő ólomexpozició, meningococcus fertőzés, vírusos agyvelőgyulladás

15 Értelmi fogyatékosság IV. ( mentális retardáció )
Elsődleges megelőzés : genetikai tanácsadás, csáládtervezési tanácsadás, helyes táplálkozás, fertőzések megelőzése Másodlagos megelőzés : terhesség alatti vizsgálatok (UH, alfa phoetoprotein), szükség esetén terhességmegszakítás Újszülöttek szűrővizsgálata anyagcsere-betegségekre Harmadlagos megelőzés : korai felismerés, gyógypedagógiai képzés, gondozás, intézeti ellátás

16 Schizophrenia ( tudathasadásos elmezavar ) I.
Az érzékelés zavara (hallucináció, illuzió ), kóros gondolati tartalmak (üldöztetés, paranoid,vagy féltékenységi téves eszmék ), a gondolkodás kóros formáinak (asszociáció fellazulása, összefüggéstelen beszéd )együttes jelenléte A munkateljesítmény,a szociális kapcsolatok hanyatlása A pszichotikus időszakot remisszió követi Az idő előtti halálozás kétszer gyakoribb A éves populációban az incidencia 0,2 ezrelék

17 Schizophrenia ( tudathasadásos elmezavar ) II.
Kockázati tényezők Családi halmozódás Influenza járványok a terhesség utolsó kétharmadában Szülési sérülések Gyermekkori lelki zavarok

18 Alzheimer-kór

19 Alzheimer-kór II. Alois Alzheimer ( ) német pszichiáter  az első esetet ismertette november 3.-án Tübingenben.

20 Alzheimer-kór III. Az agy kórszövettani vizsgálatánál két fő eltérést lehetett kimutatni: az idegszövetben speciális megjelenésű amyloid plakkokat, illetve sok idegsejten belül a neurofibrillák bizonyos fajta összecsapzódá-sát  (neurofibrilláris degeneratio). Ez a két eltérés együtt csak ebben a betegségben fordul elő.

21 Alzheimer-kór IV. Klinikai tünetek
multiplex cognitiv deficit észlelhető jelentős emlékezetzavar van, egy (vagy több) tünet az alábbiakból: (a) nyelvi kifejezés zavara, például aphasia (b) motoros ügyesség zavara (apraxia) (c) szimbólumfelismerési zavar (agnosia) (d) executiv működés zavara, például a cselekvés                      előretervezése,döntéshozatal, megosztott figyelem képessége alterált; ezek olyan mértékűek, hogy jelentősen megzavarják a szociális működést;  Első tünet többnyire a fokozódó és szociális zavart is okozó mértékű emlékezethanyatlás

22 Alzheimer kór V. Kezdeti tünetek
Váratlan inger tartósan eltereli a figyelmét; Eltett tárgyait nem találja; (rövid) listákat kell készítsen, hogy ne felejtsen el dolgokat; Ismételten telefonál ismerősöknek, korábbiról megfeledkezve; Megbeszélt találkozókra nem megy el; Tájékozódási bizonytalanság, vagy zavar jelentkezik Időszakos szótalálási nehézség (nagymérvű meglassulás, elakadás, nem teljesen odaillő kifejezés használata stb.); Hangképzés időszakos zavara Elhanyagolja öltözködését; Összetettebb manuális feladatokat kerüli; Ügyetlenség korábban jól elvégzett háztartási munkákban; Autóvezetésben zavar jelentkezik

23 Alzheimer kór VI. Súlyos tünetek
Időbeni orientáció pontatlan, vagy súlyosan hiányos; Mindennapi teendőkben (vásárlás, háztartás ellátása) alapvető zavar, vagy képtelenség jelentkezik, már listákat sem tud használni; Arcról ismerősöket nehezen, vagy nem ismer fel; Közelmúlt eseményeit, vagy megbeszélteket gyorsan elfelejti Gyakori szótévesztések a mindennapi beszélgetés során; egyre gyakrabban ismételget; Beszélgetés közben sokszor elveszíti a fonalat; Beszédmegértési zavar is jelen lehet Öltözködéshez egyre több segítség kell, felöltözés sorrendisége hibás; Tisztálkodásnál és WC használatnál rendszeres felügyelet szükséges; Pénzügyi akcióra képtelenné válik; Autóvezetési képesség megszűnik

24 Alzheimer kór VII. Előfordulási gyakoriság, társadalmi jelentőség
Amerikai és európai epidemiológiai felmérések szerint 65 éves kor felett a népesség 10 %-a demens. A dementia oka %-ban Alzheimer-kór, 20-30%-ban agyi érbetegség. Egyéb okok sorában az ún. reverzibilis dementiák jelentősége kiemelkedő

25 Alzheimer-kór VIII.  A legfontosabb kockázati tényező az életkor: 65 éves korban az Alzheimer-kór előfordulása 0,5-0,7 %, majd 5 évente ez megkétszereződik és 85 éves kor felett már 20% feletti. a genetikai háttér fontos; inkább azonban kockázatfokozó, semmint konkrét betegségokozó tényezőként. A családi halmozódású formák 5% körüliek, több kromoszóma is érintett, a kép tehát eleve polimorf. A lipoid-anyagcserében fontos apolipoprotein-E fontos kockázati faktor: a 3 lehetséges allél közül az ε4-allél jelentős mértékben predisponál a betegség megjelenésére, egyes adatok szerint lefolyására is hatással bír. Számos az élet során elszenvedett ártalom - például az oxidatív stressz - szerepe is jelentős. Az utóbbi években ugyanakkor protectiv tényezőket is megismerhettünk: ilyen a magasabb iskolai végzettség és bizonyos korábbi gyógyszerek szedése (gyulladásgátlók, ösztrogén hormonok stb.). az érbetegség kockázati tényezői csekélyebb mértékben bár, de valamelyest az Alzheimer-kór rizikóját is növelik.