Az analitikus epidemiológia vizsgálat célja:

Az előadások a következő témára: "Az analitikus epidemiológia vizsgálat célja:"— Előadás másolata:

1 Az analitikus epidemiológia vizsgálat célja:
A betegség kialakulása oki tényezőjének fel-derítése Keresi azon tényezőket, amelyek jelenlétében a vizsgált betegség gyakrabban, vagy hiányá-ban ritkábban fordul elő A ható tényezők (rizikófaktorok) egészségre gyakorolt hatásának mérése

2 Rizikófaktorok Környezeti tényezők (levegő, víz, talaj, zaj, stb.)
Életmódbeli tényezők (táplálkozás, fizikai akti-vitás, dohányzás, stb.) Szociális tényezők (társadalmi-, gazdasági té-nyezők, jövedelem, foglalkozás, stb.) Genetikai tényezők.

3 A kockázat és a kitettség
Kockázat: annak a valószínűsége, hogy egy ese- mény (betegség, halálozás) bekövet- kezik egy bizonyos időperiódusban. Kitettség (expozíció): a vizsgált kockázati ténye- zőnek (rizikófaktornak) való kitettség. A kitettség és a kockázat közötti összefüggés mé-rése az incidenciamutatók alapján történik.

4 Az analitikus epidemiológiai vizsgálatok
Követéses (prospektív, kohorsz) vizsgálat Eset-controll vizsgálat Keresztmetszeti vizsgálat

5 Az analitikus epidemiológiai vizsgálatok
„Kohorsz” – a populációnak egy olyan jellemző szerint összetartozó részcsoportját jelenti, amely összetartó jellemző nem változik.

6 Kiválasztott lakosság csoport
Követéses vizsgálat Beteg Exponált csoport Nem beteg Kiválasztott lakosság csoport Beteg Nem exponált csoport Nem beteg

7 A követéses vizsgálat Kiindul: egy exponált és egy nem exponált cso- portból, miközben mindkét csoport e- gyedei mentesek a betegségtől és Vizsgálja: minden egyes egyén esetében az a- dott betegség fellépését a két csoport- ban külön-külön

8 A követéses vizsgálat meghatározói
A tanulmányozni kívánt kockázati tényező és a betegség pontos meghatározása A betegség kifejlődéséhez szükséges időtartam pontos ismerete (pl. dohányzás – szívinfarktus; dohányzás – tüdőrák) A követési idő hosszának pontos meghatározása Az exponáltság (kitettség) fokozatának figye-lembevétele (több kohorsz kialakítása) Az adatgyűjtés azonos módon és kritériumok szerint kell, hogy történjen (Framingham-study kb fő követéses vizsgálata)

9 A követéses (kohorsz) vizsgálat
Eset Igen Nem Összesen Exponált kohorsz Nem ? ? a + b a b c d c + d ? ?

10 Incidencia arányszámok
Iexp = a + b c I nem exp = c + d

11 Relatív kockázat Az exponált és a nem exponált csoport incidenci-ájának hányadosa RK = = RK – azt fejezi ki, hogy hányszor nagyobb a megbetegedés gyakorisága a vizsgált kockázati tényezőnek kitett egyének körében, mint az attól mentesek csoportjában. a I exp a + b c I nem exp c + d

12 Járulékos kockázat JK = I exp – I nem exp
Az incidenciatöbbletet mutatja, amely a kockázati tényezőnek való kitettségnek tulajdonítható.

13 Járulékos kockázati hányad
JKH = x 100 A JKH azt fejezi ki, hogy milyen arányban csökkenne az incidencia az exponáltak esetében, ha a kockázati tényező nem állna fenn körükben. I exp – I nem exp I exp

14 Populációs járulékos kockázat
PJK =I össz – I nem exp PJK azt fejezi ki, hogy milyen mértékű többletin-cidenciához vezet a kockázati tényező a populá-ció körében.

15 Populációs járulékos kockázati hányad
PJKH = = x 100 PJKH azt fejezi ki, hogy milyen arányban csökkenne az incidencia a teljes populációban, ha a kockázati tényező nem állna fenn körükben. I össz – I nem exp I össz

16 Követéses epidemiológiai vizsgálat
R. Doll Anglia 34 ezer férfi orvos halálozása 20 éven át a dohányzók és nemdohányzók körében Standardizált tüdőrák mortalitás főre Cigarettázók: 140 Nem dohányzik: 10

17 I exp 140 14 I nem exp 10 I exp – I nem exp 140 – 10 140 I exp
RK = = = A dohányzóknak 14x nagyobb a kockázatuk tüdőrákban megbetegedni, mint a nemdohányzóknak JK = I exp – I nem exp = 140 – 10 = 130 A dohányzás főre vetítve 130 tüdőrákos esettel járul hozzá e betegség halálozásához! JKH = = x 100 = 93 % A dohányzók körében 93 %-al csökkenne a tüdőrák, ha nem dohányoznának. I exp 140 14 I nem exp 10 I exp – I nem exp 140 – 10 140 I exp

18 Szérumkoleszterin mmol/l
Összefüggés a szérumkoleszterin és az ISZB között (Framingham study éves férfiak) Szérumkoleszterin mmol/l ISZB (beteg) Nem beteg Összesen 6,4 felett 51 371 422 5,4 alatt 16 438 454 összesen 67 808 876

19 I exp = = 0,126 (6 év) I nem exp = = 0,0352 (6 év) RK = = 3,6 JK = 0,126 – 0,0352 = 0,09 JKH = x 100 = 72 % 51 422 16 454 0,126 0,0352 0,126 – 0,0352 0,126

20 Eset – kontroll vizsgálat
Múlt Jelen Expozíció jelen van Beteg Expozíció nincs jelen Expozíció jelen van Nem beteg Expozíció nincs jelen

21 Eset – kontroll vizsgálat
Kiindul egy eset – (beteg) és egy kontroll – (nem beteg) csoportból és Vizsgálja: minden egyes egyén esetében a kockázati tényező előfordulását a két csoport-ban külön-külön.

22 Eset – kontroll vizsgálat követelményei
A vizsgálni kívánt betegség pontos definíciója Egységes diagnosztikus kritériumok (határo-zott, valószínű, lehetséges eset) A kontrollcsoport reprezentatív kiválasztása (mentes a hasonló szervrendszeri megbetege-déstől) A megfeleltetés módszere (férfi – x éves – kertes házban lakó)

23 Eset – kontroll tanulmány
Expozíció (rizikó) Beteg Kontroll Összesen Jelen van a b a + b Nincs jelen c d c + d a + c b + d a + b + d + c

24 A betegség esélye az exponált csoportban =
A betegség esélye a nem exponált csoportban = Esélyhányados: az exponált és a nem exponált csoport betegség esélyének aránya Esélyhányados (Odds Ratio, OR)= = a b c d a b a x d c b x c d

25 A prospektív vizsgálatok előnyei és hátrányai
Előnyök Hátrányok Incidenciát és relatív kockázatot lehet számolni Több betegséget is lehet egyszerre vizsgálni A betegségasszociációkat is lehet tanulmányozni A kapott adatok megbízhatósága jó A ritkábban előforduló rizikóténye-zőket is jól lehet tanulmányozni Hosszú követési időt igényel A vizsgálatból való lemorzsolódás veszélye A fel nem derített betegségi esetek lehetősége Nagy vizsgálati esetszám szükséges Igen költséges A vizsgálat ideje alatt megváltozhat-nak a módszerek és a kritériumok

26 Az esetkontroll-vizsgálatok előnyei és hátrányai
Előnyök Hátrányok Nem költségigényes Kis esetszám alapján is elvégezhető Gyors eredményt ad Alkalmas ritkán előforduló betegségek tanulmányozá-sához is Az expoziciós tényezőkre kapott információk hiányosak A kontrollcsoport kiválasztásából adódó hibák lehetősége Nem lehet relatív kockázatot számítani

27 Keresztmetszeti vizsgálatok (cross-sectionális)
Egy időpontra vonatkozóan vizsgálja a - a kockázati tényező(k) és - a betegségek jelenlétét minden egyes egyénnél és az egyéneken keresztül a populációban. Nem ismert, hogy az expozició megelőzte-e a betegség kialakulását. A vizsgálat a pontprevalenciára ( egy adott eszmei időpontra ) vonatkozik.