A juhok takarmányozása

Az előadások a következő témára: "A juhok takarmányozása"— Előadás másolata:

1 A juhok takarmányozása

2 Juhok emésztési sajátosságai
Emésztés- és anyagcsere sajátosságai az életkor és táplálkozás függvényében változnak. Juhok takarmányozás-élettani sajátossága: szervezet által termelt enzimek bendő mikroba enzimek. A 2-3 hetes bárány együregű gyomrú állatra jellemző emésztési sajátosságokkal, majd fokozatosan kialakuló több üregű gyomor emésztési sajátosságokkal bír./ tej és vegyes táplálkozás/. Fiatal báránynál tej/tejpótló útja: Száj  nyelőcsővályú  oltó.

3 A bárány előgyomrainak fejlődése a növekedés folyamán
Életkor Előgyomrok Oltó térfogata az összes gyomortérfogat százalékában Születés 45 55 4 hét 68 32 8 hét 80 20 12 hét 79 21 16 hét 81 19 34-38 hét Wonner – Flatt, 1965.

4 A fiatal bárány bendő és recés gyomra kicsi.
Az előgyomrok addig növekszenek, míg térfogatuk az összes gyomor térfogatának 81%-át elérik /14-16 hetes kor/. Bendőpapillák fejlődése összefügg a bendő növekedésével – illózsírsavak, szilárd takarmányok szerepe. Előgyomrok legfontosabb fejlődési jellemzői: mikróflóra és fauna kialakulása, nyersrost-emésztés megindulása, illózsírsavak termelődése.

5 Fiatal bárány oltógyomrában termelődő enzimek:
- rennin : fehérje bontás (2-5 hetes korig) - tripszin: ( 2 hetes kortól) - pepszin : fehérje bontás (3-5 hetes kor) - laktáz : tejcukor bontás (2 hetes korig) - maltáz : tejcukor bontás (3-4 hetes kor) - amiláz : keményítő bontás (6-7 hetes kortól aktivizálódik) - lipáz : tejzsírbontás (életkor előrehaladtával aktivizálódik)

6 Nitrogén körforgás

7 Kérődzők többrétegű összetett gyomra

8 Bendő Leveles gyomor

9 Bendő Recés Leveles Oltó

10 Juhok táplálóanyag-szükségletei
életfenntartó, gyapjútermelő , szaporodási növekedési, testtömeg gyarapodási, tejtermelési

11 Életfenntartás táplálóanyag szükséglete
Az életfenntartás energiaszükséglete az alapvető élettevékenységek – légzőmozgás, emésztés, szívműködés, mozgás – energia veszteségét pótolja. Az állat teljes nyugalmi állapotában mért éhezési energia lebontást, vagyis a minimális anyagcsere lebontást alapanyagcserének nevezzük. Életfenntartó szükséglet: Szárazanyag szükséglet: 2,0-4,0 kg 100 kg testtömegre /bendő befogadó képessége/.

12 Energiaszükséglet: nettó energiában (NE) számítják, a takarmányok energia értékét, és az állatok szükségletét MJ-ban adják meg. kifejlett tenyészjuh minden szükséglete NEm-ben számított. Anyajuh: magzatépítés, tejtermelés. Kosok: tenyészidényben lévő élettefenntartás feletti többlet. Bárányok, növendék juhok: energia ellátást NEm mellett NEg-ben számított.

13 Életfenntartóenergia-igényt befolyásolja:
Bővített életfönntartó szükséglet: a korábbi számértékek és gyapjú termelésének igénye. Legelésre fordított energia többlet (10%-al nő az energiaszükséglet 5km/nap távnál). Életfenntartóenergia-igényt befolyásolja: testtömeg, külső hőmérséklet. Fehérjeszükséglet: nyers fehérjében megadott érték, ebben a mértékegységben adják meg a juh takarmányok nitrogéntartalmú anyagainak mennyiségét is.

14 Az anyajuhok nettó-enrgia és nyersfehérje szükséglete életfenntartáshoz
NEmMJ/nap Az anyajukh testtömege kg Életfenntartás szükséglete NEmMJ/nap Nyersfehérje szükséglet g/nap 40 5,58 80 50 6,59 89 60 7,56 97 70 8,49 107 9,39 116

15 Gyapjútermelés táplálóanyag szükséglete
Bővített életfenntartás szükségleti értékben szerepel. Gyapjú folyamatosan nő, de nem azonos intenzitással - follikulusok /fejődésük méhen belül megkezdődik a vemhesség 3. hónapja után, és ellés utáni 90. napig tart./ Gyapjú fehérje jellegű termék - nagy fehérjetartalmú takarmányok.

16 Gyapjú minőséget befolyásolja a takarmányozás:
Hűtlen gyapjú - energiahiányos takarmányozás, átmeneti takarmányozási hiány. Éhgyapjú - energiahiányos takarmányozás, tartós takarmányozási hiány. Drótgyapjú – fehérjehiányos takarmányozás, gyapjúszál elveszti rugalmasságát. A takarmány energiatartalma a gyapjú szélességi méreteit, fehérjetartalma a gyapjú hosszanti méreteit befolyásolja. Egyéb takarmány összetevők közül a karotin, kén, nátrium, cink és réz jelentősebb mértékben befolyásolják a gyapjú mennyiségét és minőségét.

17 Szaporodás táplálóanyag szükséglete
Szaporaság (ivarérés, ovuláció, zigóta méhen belüli megtapadása, vehemépítés) és takarmányozás közötti szoros az összefüggés. Szaporodásbiológiai folyamatokat (ivarérés, tenyészérettség) és reprodukciós képességet a takarmányozás befolyásolja. Jerke ivarzása: jobban befolyásolható takarmányozással. Anya ivarzása: javuló kondíció befolyásolja.

18 Anyák és kosok kondíciójának javítása
Anyák termékenyítése előtt 4-6 héttel több táplálóanyag biztosítása (testtömeg nő, kondíció javul, ovulációs ráta nő). Többlet táplálóanyag: tömegtakarmányok, ,3-0,4 kg abrak. legelőhasználat. Tenyészkosok: megfelelő kondíció a termékenyítési időszakra /többlet táplálóanyag igény/ .

19 Anyák tápanyagszükségleti
1. szakasz: - a vemhesség 1-3 hónapja, - nem szükséges többlet takarmányozás. 2. szakasz: - a vemhesség 4. hónapja, többlet táplálóanyag ellátás szükséges. - energia,-és nyersfehérje szükséglet kis mértékben haladja meg az életfenntartót. 3. szakasz: - vemhesség utolsó hónapjában nagyobb mértékű többlet takarmányozás. - energia,-és nyersfehérje szükséglet jelentősen növekszik. Ellés után: többlet táplálóanyag mennyiség (bárány nevelés, tej-, gyapjútermelés, újravemhesülés).

20 Az anyajuhok napi nettó-energia és nyersfehérje szükséglete
Testtömeg kg A vemhesség utolsó 6 hetében Báránynevelés idején 1 magzattal 2 magzattal 1 bárány 2 bárány NEmMJ Nyers-feh. g 40 8,64 136 11,15 158 7,53 10,04 196 50 9,90 13,18 177 8,90 11,87 218 60 11,34 15,12 195 10,20 13,60 239 70 12,73 16,97 205 11,46 15,27 260 80 14,07 18,76 220 12,66 16,88 270

21 Növekedés táplálóanyag szükséglete
Születés után a bárány növekedés erőteljes, jól értékesíti a tej és takarmányok táplálóanyagait  megfelelő mennyiségű energia és fehérje biztosítása /nagyobb táplálóanyag-szint/. Születés után elsődlegesen húsképzésre hasznosul a takarmány /elsősorban fehérje felhasználás/. A fiatal bárány jól értékesíti a takarmányok táplálóanyagait  nagy a tömegegyarapodás. Bárányok táplálóanyag szükséglete: életfenntartási + tömeggyarapodási nettó energia.

22 Életkor előrehaladtával nő a zsírképződés, mérséklődik a tömeggyarapodás, csökken a táplálóanyagok értékesülése. Megfelelő tömeggyarapodáshoz, növekedéshez a takarmányok energia, fehérje és nyersrost- tartalmára figyelni kell. Bárány születéstől 3 hetes korig tejjel táplálkozik, majd fokozatosan nő a növényi takarmányok /abrak, széna/ felvétele, ami nyersrostot biztosít. Bárányok és növendékek takarmányadagjában % nyersrost koncentráció szükséges /jó minőségű széna/.

23 Tejtermelés táplálóanyag szükséglete
Anyajuh előkészítés ált. egy vehem építésére történik. Tejtermelés: ikret ellett anyáknál ellés után 2. héten a tejtermelés eléri a max., egyet ellő anyáknál ellés utáni 2-3 hétig nő a tejtermelés. Ikret szoptató anyák 20 %-al több energia és nyersfehérje ellátást igényelnek. 60-70 napig maximális a tejtermelés, ha megkapják a megfelelő táplálóanyag mennyiséget az anyajuhok.

24 Megfelelő előkésztés, kondíció!
Ellés után az anyák takarmány fogyasztása az előkészítés idején felvett legtöbb takarmányhoz képest 20%-al nő. Tejjel több energiát és fehérjét adnak le, mint amennyit takarmányból fel tudnak venni. Megfelelő előkésztés, kondíció! Tejtermeléshez az előkészítéskor felhalmozott energia és fehérje egy részét használja fel. Ellés után 3-5 hétig a tejtermelés táplálóanyag szükségletét takarmányokkal nem tudja felvenni. Tejtermelés akkor jó, ha az anyajuhok testtömeg vesztesége a laktáció első két hetében nem haladja meg az 5%-ot. Juhtejtermelésnél 63 %-os az energia átalakítás és 60 %-os a fehérjehasznosítás.

25 Juhtej zsírtartalmát a takarmányozás módja jelentősen befolyásolja /nagy nyersrost tartalmú tömegtakarmányok/. Tejtermelést jó minőségű tömegtakarmányozásra kell alapozni. Tejtermelés ásványi anyag igénye l-ként: 4 g Ca, 2,5 g P, 2 g NaCl. Vitaminszükséglet - K, D, A (karotin), E vitaminok.

26 Ásványianyag-szükséglet
Mikroelem szükséglet: Fe (50 mg mg/takarmány-szárazanyag kg), Mn (60 mg/takarmány-szárazanyag kg), Zn, (15 mg/takarmány-szárazanyag kg), Cu (10 mg/takarmány-szárazanyag kg), I (0,1 mg/takarmány-szárazanyag kg), Co (0,1 mg/takarmány-szárazanyag kg), Se (0,1 mg/takarmány-szárazanyag kg), Mo (0,1 mg/takarmány-szárazanyag kg), Makroelem szükséglet: Ca (100 kg testtömegre 4,4 g), P (100 kg testtömegre 3,4 g), Na (2,0 g/takarmány- szárazanyag kg), S:N (1:10).

27 Anyajuhok takarmányozása
Táplálóanyag szükséglete energia és nyersfehérje tekintetében élőtömeggel változik a nyári és téli időszakban. Táplálóanyag- szükséglet kielégítés módja szerinti két fázis: Bővített életfenntartó szükséglet időszaka (olcsó tömegtakarmányok): üres anyák és a vemhesség első három és fél hónapja. Termelőszükséglet időszaka (tömegtakarmány + abrak): flushing idején (serkető takarmányozás) vemhesség utolsó hat hete tejtermelés

28 Üres és vemhesség kezdetén lévő anyák táplálóanyag szükséglete:
Április-október: tömegtakarmányok (legelőfű, szalma, szilázs) Aszályos időszakban (július-augusztus): legelő + kiegészítő takarmány (0,5-1 kg/nap réti széna). Télen: téli legelők (rozs, őszi árpa, repce, stb.) kg/nap jó minőségű fűszilázs vagy kukorica szilázs + 1 kg/nap széna. Termékenyítési időszak előtt 4-6 héttel: intenzívebb táplálóanyag ellátás, kondicionálás (flushing), előkészítés. Előkészítés idején: 0,2-0,4 kg/nap abrak (szemes rozs, táp, árpa, búza) + jó minőségű tömegtakarmány.

29 Termékenyítés után 2-4 hétig bőségesebb takarmányozás.
Vemhesség 1-3 hónap: nem tér el a takarmányozás az üres anyákétól. Ellésre való előkészítés a várható ellés előtt 6 héttel kezdődik.Tömegtakarmányok+0,3-0,5 kg/nap abrak-keverék (14%-os nyersfehérje tartalom). Ellés után (tejtermelés): jó minőségű legelőfű + kiegészítő takarmányozás (0,5-1,0 kg széna + 0,3-0,6 kg abrakkeverék) Melléktermékek etetése (tarló legeltetés), emellett kiegészítés szükséges.

30 Tenyészkosok takarmányozása
Fedeztetési idényen kívül: 0,6-1,0 kg abrakkeverék kg széna. Fedeztetési idényben. 1,0-1,5 kg zab + 1,5-2,0 kg széna Jó minőségű legelő.

31 Köszönöm a figyelmet!