ÁLLAMHÁZTARTÁSI ISMERETEK I. (Általános rész)

Az előadások a következő témára: "ÁLLAMHÁZTARTÁSI ISMERETEK I. (Általános rész)"— Előadás másolata:

1 ÁLLAMHÁZTARTÁSI ISMERETEK I. (Általános rész)
2005

2 AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS KÖZGAZDASÁGI SZEREPE ÉS JELENTŐSÉGE
1. modul AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS KÖZGAZDASÁGI SZEREPE ÉS JELENTŐSÉGE

3 CÉLMEGHATÁROZÁS A modul célja, hogy a hallgató
megismerje az államháztartásnak a nemzet-gazdaságban betöltött helyét és szerepét, valamint megismerje az államháztartás és az azt befolyásoló főbb makrogazdasági tényezők közötti összefüggéseket. megismerje az államháztartás funkcióit, funkcióváltásait

4 Az állam a mikroökonómiában
Piaci elégtelenségek csökkentése Kötelezettségvállalás lehetősége Közjavak Externáliák Természetes monopóliumok Információs aszimmetriák Tranzakciós költségek Korlátozott racionalitás Nem biztos, hogy az állam jobban tudja Az állami beavatkozásnak vannak káros következményei (pl. holtteher veszteség)

5 AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS FUNKCIÓI
1. TRADICIONÁLIS FUNKCIÓ a jogalkotás, a jogalkalmazás (igazságszolgáltatás + közigazgatás), a honvédelem és a belső rendvédelem működtetése és finanszírozása 2. SZOCIÁLIS FUNKCIÓ a szociális, az egészségügyi, az oktatási, a foglalkoztatási, valamint a gyermek- és ifjúságvédelmi rendszerek működtetése és/vagy finanszírozása; a társadalombiztosítási rendszer működtetése 3. GAZDASÁGPOLITIKAI FUNKCIÓ a kereslet és kínálat befolyásolása, a területi egyenlőtlenségek csökkentése

6 Az állami közfeladatok fajtái
Hosszútávú, kötelező feladatok részleges kormányzati mozgástér (nem a feladatellátás, csupán a mérték tekintetében) Rövidtávú, szabadon választott speciális feladatok teljes kormányzati mozgástér (mind a feladatellátás, mind a mérték tekintetében)

7 Az állam két arca Közhatalmi (pl. rendőrség)
Magánjogi (pl. minisztérium tatarozása) Demokráciában a két arc világosan elkülönül az állam magánjogi alanyként egyenrangú a magánszektorral

8 Az állam a makroökonómiában
A gazdaságpolitika céljai Magas gazdasági növekedés Árstabilitás (az infláció költségei miatt) Teljes foglalkoztatás (nem csak a növekedés miatt!) Külső egyensúly (inkább feltétel) A gazdaságpolitika eszközei [Szabályozás (pl. hatósági árak, jogintézmények)] Költségvetési politika (pl. adók, támogatások) Monetáris politika (pl. kamatláb)

9 A költségvetési politika a makroökonómiában
Adóbevételek (Pl. fejadó, jövedelemadó, forgalmi adó) Kiadások Támogatások Közfogyasztás Elsődleges egyenleg Pénzkibocsátás  Kamarahaszna Államadósság  Kamatkiadások Jegybanki hitel (manapság jobb helyeken tilos) Piaci finanszírozás Teljes költségvetési egyenleg

10 A maastrichti kritériumok
Teljes deficit / GDP < 3% (d/Y) Államadósság / GDP < 60% (D/Y) A deficit és az adósságváltozás kapcsolata:

11

12

13 A makrogazdaság szereplői

14

15 A makró egyensúly statikus esetben
Y=BF+NX=BFP+BFG+NX=(CP+IP)+(CG+IG)+(NXP+NXG)==C+I+NX Y=RJ+NT=RJP+RJG+NT=(CP+SP)+(CG+SG)+(NTP+NTG)=C+S+NT RJ-BF=S-I=(SP-IP)+ (SG-IG)= (NXP-NTP)+ (NXG-NTG)= =NX-NT Nettó finanszírozási kapacitások: Belföldi magánszektor + Állami szektor + Külföld=0  Túlköltekezni csak egymás rovására lehet

16 Jelmagyarázat Y: kibocsátás BF: Belföldi felhasználás NX: Nettó export
C: Fogyasztás I : Felhalmozás RJ: Rendelkezésre álló jövedelem NT: Nettó transzfer S: Megtakarítás *P: *Privát *G: *Kormányzati

17 Az állam a statisztikában

18

19

20

21

22

23 A magyar közelmúlt főbb adatai
GDP Infláció Fizetési mérleg Az államháztartással összefüggő fogalmak: Jövedelemcentralizáció Újraelosztás Költségvetés adósságállománya Államháztartási hiány

24

25

26

27

28

29

30

31

32

33

34

35

36

37 ÖSSZEFOGLALÁS Az állami közfeladatok ellátásának modellje
A jövedelemtulajdonosok zárt köre, gazdaságpolitikai preferenciák Az államháztartást befolyásoló főbb makrogazdasági tényezők

38 ELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK 1. Jellemezze az államháztartás helyét és szerepét a nemzetgazdaságban! 2. Melyek az államháztartást befolyásoló fontosabb makrogazdasági tényezők? Röviden jellemezze az egyes tényezőket!

39 AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS RENDSZERE ÉS ALAPELVEI
2. modul AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS RENDSZERE ÉS ALAPELVEI

40 CÉLMEGHATÁROZÁS A modul célja, hogy a hallgató
elsajátítsa az államháztartás definícióját, megismerje a magyar államháztartási rendszer felépítését, megismerje az államháztartás körében érvényre jutó fontosabb alapelveket.

41 AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS FOGALMA
Az államháztartás eszköz a mindenkori kormányzat kezében, azaz FELADATMEGKÖZELÍTÉSBEN: a társadalmi-gazdasági életben való állami/helyi önkormányzati szerepvállalás gazdálkodási-pénzügyi oldala SZERVEZETI MEGKÖZELÍTÉSBEN: a közhatalmi szervek és a hozzájuk tartozó köz-intézmények gazdálkodási-pénzügyi rendszere

42 AZ ÁLLAMHÁZTARTÁSI RENDSZER FONTOSABB KÖZÖS SZABÁLYAI
I. Éves költségvetések naptári év (egy évre vagy többször egy évre) jogszabályi forma (törvény vagy önkormányzati rendelet) II. Költségvetési egyenleggel összefüggő előírások költségvetési többlet (szufficit) felhasználása - költségvetés elfogadásakor + zárszámadáskor költségvetési hiány (deficit) finanszírozása - költségvetés elfogadásakor + zárszámadáskor III. Költségvetési gazdálkodás bevételi előirányzatok teljesítésének kötelezettsége kiadási előirányzatok felhasználásának jogosultsága

43 AZ ÁLLAMHÁZTARTÁSI ALRENDSZER FELÉPÍTÉSE
Központi kormányzat Központi költségvetés Társadalombiztosítás Nyugdíjbiztosítási Alap Egészségbiztosítási Alap Elkülönített állami pénzalapok Munkaerőpiaci Alap Központi Nukleáris Pénzügyi Alap Wesselényi Miklós Ár- és Belvízvédelmi Kártalanítási Alap Kutatási és Technológiai Innovációs Alap Helyi önkormányzatok

44 AZ ÁLLAMHÁZTARTÁSI RENDSZER BELSŐ ARÁNYAI

45 AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS ALAPELVEI
az éves költségvetés elve a nyilvánosság elve az egységesség elve a teljesség elve a valódiság elve a globális fedezet elve (univerzalitás) bruttó elszámolás elve (univerzalitás) a részletezettség elve a közbeszerzési kötelezettség elve az állami támogatások korlátozásának elve

46 ÖSSZEFOGLALÁS Az államháztartás definíciója feladat-, illetve szervezeti megközelítésben Az államháztartás központi és helyi szintje Az államháztartási alrendszerek (4) egymáshoz viszonyított arányai Közös szabályok Funkciók (3), funkcióváltások Alapelvek (10)

47 ELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK 1. Melyek az államháztartás központi, illetve helyi szintjéhez tartozó alrendszerek? 2. Mi jellemzi az államháztartási rendszer belső arányait? 3. Melyek az államháztartási egyenleggel kapcsolatos jogi rendelkezések lényegi elemei? 4. Melyek az államháztartási rendszer funkciói? 5. Melyek az államháztartást meghatározó fontosabb alapelvek?

48 AZ ÁLLAMHÁZTARTÁSI RENDSZER KÖZPONTI ALRENDSZEREI
3. modul AZ ÁLLAMHÁZTARTÁSI RENDSZER KÖZPONTI ALRENDSZEREI

49 CÉLMEGHATÁROZÁS A modul célja, hogy a hallgató
elsajátítsa a közbevételekkel, s ezen belül elsősorban a közhatalmi bevételekkel kapcsolatos alapvető ismereteket rendelkezzen az államháztartás központi szintjére, ennek egyes alrendszereire vonatkozó alapvető ismeretekkel, megismerje a központi költségvetés szerkezetét, ill. az elkészítésével kapcsolatos főbb szabályokat.

50 A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS FŐBB BEVÉTELEI ÉS KIADÁSAI
KÖZBEVÉTELEK I. KÖZHATALMI BEVÉTELEK fizetési kötelezettségek (Áht.) II. MAGÁNJOGI BEVÉTELEK privatizációs bevételek koncessziós bevételek tőkejövedelmek III. EGYÉB BEVÉTELEK külföldi segélyek adományok KÖZKIADÁSOK I. KÖZHATALMI KIADÁSOK hatósági-igazgatási feladatok II. KÖZSZOLGÁLTATÁSOK III. KÖZPONTI BERUHÁZÁSOK IV. TÁMOGATÁSOK pl. agrártámogatások, jogi személyek támogatása, lakástámogatás, fogyasztói árkiegészítés V. TRANSZFEREK más alrendszerek részére VI. EGYÉB KIADÁSOK pl. adósságszolgálat, tartalékok

51

52 A KÖZBEVÉTELEK RENDSZERE
Közbevétel fogalma: Közbevételnek minősül minden olyan pénzeszköz, amely az államháztar-tás bármely alrendszerének bevételi oldalán jelenik meg, függetlenül az adott pénzeszköz eredetétől és jogcímétől A közbevétel alapjául szolgáló jogviszony jellege közjogi jogviszony: KÖZHATALMI BEVÉTEL magánjogi jogviszony: TULAJDONOSI BEVÉTEL A közhatalmi bevételek dominanciája

53 A KÖZHATALMI BEVÉTELEK
Közhatalmi bevételek és fizetési kötelezettségek Fizetési kötelezettségek az államháztartási törvényben, külön az adótörvényekben Példálózó felsorolás (adó, illeték, vám, járulék, hozzájárulás, bírság, díj) A fizetési kötelezettség előírásának jogforrási szintje A fizetési kötelezettség bevezetésének időpontja

54 A KÖZHATALMI BEVÉTELEK CSOPORTOSÍTÁSA

55 A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS SZERKEZETE

56

57

58 A KÖLTSÉGVETÉSI CIKLUS (Központi kormányzati költségvetés)

59

60 TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI ALRENDSZER I.
KÖZÖS JELLEMZŐK: Társadalmi közös kockázatvállalás Biztosítási és szolidaritási elv Kötelező biztosítási rendszer Alapszerű gazdálkodás Bevételi oldalon: járulékok, hozzájárulások Kiadási oldalon: felhasználási kötöttség Társadalombiztosítási szolgáltatások Állami mögöttes felelősség Az alrendszer felügyelete és igazgatása állami feladat

61 TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI ALRENDSZER II.
NYUGDÍJBIZTOSÍTÁSI ALAP I. Bevételek: munkáltatói tb. járulék munkavállalói nyb. járulék egyéb II. Kiadások: nyugdíjak (öregségi, rokkantsági) hozzátartozói nyugellátások igazgatási költségek III. Szervezet: Országos Nyugdíj-biztosítási Főigazgatóság Kötelező magánnyugdíjbiztosítási rendszer [NEM RÉSZE AZ ÁLLAMHÁZTARTÁSNAK/] EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI ALAP I. Bevételek: munkáltatói tb. Járulék egészségügyi hozzájárulás (EHO) táppénzhozzájárulás munkavállalói eb. járulék egyéb II. Kiadások: pénzbeli ellátások egészségügyi szolgáltatások igazgatási költségek III. Szervezet: Országos Egészségbiztosítási Pénztár

62

63 AZ ELKÜLÖNÍTETT ÁLLAMI PÉNZALAPOK ALRENDSZERE
Fogalma: az állam egyes feladatait részben államháztartáson kívüli forrásokból finanszírozó olyan alap, amely működésének jellege az államháztartáson belül elkülönített finanszírozást tesz szükségessé. Törvényi létesítési feltételek: kizárólagos országgyűlési hatáskör, az alap rendeltetése, bevételi források, teljesíthető kiadások, felelős miniszter Bevételi oldalon: járulékok, hozzájárulások, gazdálkodó szervi befizetések Kiadási oldalon: felhasználási kötöttség Jelenleg működő alapok: Munkaerőpiaci Alap, Központi Nukleáris Pénzügyi Alap

64

65

66

67 ÖSSZEFOGLALÁS Közbevételek, közhatalmi bevételek
Fizetési kötelezettségek, ezek alkotmányos alapja A központi költségvetés bevételei és kiadásai A központi költségvetés szerkezeti felépítése A költségvetési ciklus Társadalombiztosítási pénzügyi alapok Elkülönített állami pénzalapok

68 ELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK I. 1. Határolja el a közhatalmi bevételeket a közbevételek rendszerében! 2. Melyek a közhatalmi bevételek/fizetési kötelezettségek szabályozásának alkotmányi hiányosságai? 3. Milyen elemekből épül fel a központi kormányzati költségvetés szerkezete? Mondjon példákat az egyes szerkezeti elemekre!

69 ELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK II. 4. Jellemezze a központi kormányzati költségvetési ciklus egyes szakaszait! 5. Melyek a társadalombiztosítási alrendszer mindkét ágát meghatározó közös jellemzők? 6. Hasonlítsa össze a társadalombiztosítás két pénzügyi alapját! 7. Melyek az elkülönített állami pénzalap létrehozásának törvényi előfeltételei?

70 AZ ÁLLAMHÁZTARTÁSI RENDSZER HELYI ALRENDSZERE
4. modul AZ ÁLLAMHÁZTARTÁSI RENDSZER HELYI ALRENDSZERE

71 CÉLMEGHATÁROZÁS A modul célja, hogy a köztisztviselő
képes legyen értelmezni a helyi önkormányzati gazdasági-pénzügyi autonómia tartalmát, ennek alkotmányi és európai meghatározottságát, megismerje az önkormányzati vagyon összetételét ismerje meg a helyi önkormányzati alrendszer bevételi forrásszerkezetét, megismerje a helyi önkormányzati költségvetés tartalmára, elkészítésére és végrehajtására vonatkozó fontosabb előírásokat.

72 A HELYI ÖNKORMÁNYZATI ALRENDSZER ALKOTMÁNYOS ALAPJA
Relatív gazdasági-pénzügyi önállóság (Alkotmány IX. fejezete) az önkormányzati tulajdon és tulajdonosi jogok a bevételekkel való önálló gazdálkodás a közfeladat-ellátás pénzügyi fedezetének megalapozása a helyi adóztatási jog (csak a települési önkormányzatok!) a vállalkozási szabadság

73 A HELYI ÖNKORMÁNYZATOK VAGYONA
VAGYONELEMEK: ingatlanok, ingók, vagyoni értékű jogok I. Önkormányzati törzsvagyon (amely közvetlenül kötelező önkormányzati feladat ellátását vagy közhatalom gyakorlását szolgálja) forgalomképtelen vagyontárgyak (pl. közutak, közterek) korlátozottan forgalomképtelen vagyontárgyak (pl. középületek, közművek) II. Forgalomképes önkormányzati vagyon

74 EURÓPAI HELYI ÖNKORMÁNYZATI KARTA (9. cikk)
a megfelelő pénzügyi forráshoz való jogosultság felelősségi körrel való arányosság [PRIVILEGIZÁLT] feladat-ellátási költségekkel való lépéstartás a helyi adó- és díjbevételek előnyben részesítése [PRIVILEGIZÁLT] az önkormányzatok közötti pénzügyi egyenlőtlenségek csökkentése a pénzeszközök relatíve szabad felhasználása törvényekben meghatározott keretek között [PRIVILEGIZÁLT] esetenként felhasználási kötöttség („pántlikázás”) a pénz- és tőkepiachoz való hozzáférés (beruházási célra) a forrásszerkezet meghatározása során az önkormányzatok véleményének kikérése

75 A HELYI ÖNKORMÁNYZATI ALRENDSZER BEVÉTELEI I.
I. Központi támogatások Normatív állami költségvetési hozzájárulás (normativitás + szabad felhasználás) Kiegészítő támogatások (normatív vagy pályázati alapon + felhasználási kötöttség) pl. céltámogatások, címzett támoga-tások, központosított előirányzatok, feladatmutatóhoz kötődő normatív hozzájárulások, működésképtelen önkormányzatok támogatása

76 A HELYI ÖNKORMÁNYZATI ALRENDSZER BEVÉTELEI II.
II. Átengedett bevételek Személyi jövedelemadó (közvetlen részesedésű SZJA, normatív részesedésű SZJA, pozitív diszkrimináció alapján elosztott SZJA) Gépjárműadó Illetékek Egyéb átengedett bevételek

77 A HELYI ÖNKORMÁNYZATI ALRENDSZER BEVÉTELEI III.
III. Saját jogú bevételek Helyi adók (építményadó, telekadó, kommunális adók, idegenforgalmi adók, helyi iparűzési adó) Díjbevételek (pl. közterülethasználati díj, intézményi térítési díjak) Tőkejövedelmek (osztalék, kamat, árfolyamnyereség) Privatizációs bevételek Kölcsönfelvétel (pénzintézeti, kötvénykibocsátás) Egyéb bevételek (pl. bírság)

78 A HELYI ÖNKORMÁNYZATI ALRENDSZER BEVÉTELEI IV.
IV. Egyéb bevételek Országos Egészségbiztosítási Pénztártól kapott egészségbiztosítási támogatás átvett pénzeszközök adományok, segélyek

79 A HELYI ÖNKORMÁNYZATI KÖLTSÉGVETÉS I.
A költségvetési elfogadása: kizárólagos képviselőtestületi (közgyűlési) hatáskör A költségvetési formája: önkormányzati rendelet (helyi jogszabály!) Helyi kisebbségi önkormányzati költségvetések (helyi kisebbsági önkormányzati költségvetési határozat)

80 A HELYI ÖNKORMÁNYZATI KÖLTSÉGVETÉS II.
Helyi önkormányzati költségvetési ciklus A/ A költségvetés előkészítése költségvetési tervezés költségvetési koncepció költségvetési egyeztetések B/ A költségvetési döntés a költségvetés tartalmi elemei C/ A költségvetés végrehajtása helyi önkormányzati költségvetési szervek D/ A költségvetés végrehajtásának ellenőrzése zárszámadási rendelet elfogadása (költségvetési beszámoló)

81 A Helyi Önkormányzatok mérlege

82 ÖSSZEFOGLALÁS Relatív gazdasági-pénzügyi autonómia, alkotmányos alapok
Önkormányzati vagyon összetétele Európai Helyi Önkormányzati Charta Önkormányzati forrásszerkezet (bevételek) A helyi önkormányzati költségvetés fontosabb közös szabályai Helyi kisebbségi önkormányzati költségvetés

83 ELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK 1. Hogyan rendelkezik a Magyar Köztársaság Alkotmánya a helyi önkormányzatok gazdasági-pénzügyi autonómiájáról? 2. Mutassa be a helyi önkormányzati vagyon összetételét! 3. Melyek a helyi önkormányzatok forrásszerkezetének fontosabb összetevői? 4. Ismertesse a helyi önkormányzati költségvetési ciklus főbb jellemzőit!

84