Az optimális szennyezés elérése állami beavatkozás révén – norma

Az előadások a következő témára: "Az optimális szennyezés elérése állami beavatkozás révén – norma"— Előadás másolata:

1 Az optimális szennyezés elérése állami beavatkozás révén – norma
Dr. Szigeti Cecília

2 A szennyezés társadalmi optimuma
Cél: társadalmi tiszta haszon (A+B+C)-(B+C+D)= A-D maximalizálása Q gazdasági aktivitás haszon, költség M Qmax MEC Q* A B C D Társadalmi optimum

3 Környezetpolitikai eszközök
direkt vagy közvetlen szabályozóeszközök, közgazdasági vagy piaci eszközök, egyéb eszközök: a meggyőzés eszközei (pl. önkéntes megállapodások). Kerekes-Szlávik

4 Forrás: Bela et al. Közvetlen szabályozás Közvetett szabályozás
Közvetlen szabályozás Közvetett szabályozás Önkéntes megállapodások Piaci önkéntes magatartás Célok kijelölése jogszabály, hatóság vállalat és a hatóság közösen a vállalat maga Vállalati mozgástér nincs van Ellenőrzés hatósági a piaci szereplők ( pl. tanúsító cégek, iparági szövetségek ) Milyen problémák esetén alkalmazható? Súlyos probléma vagy, ha a be nem avatkozás nagy kockázattal jár A probléma nem annyira súlyos, a bizonytalanság kockázata kicsi Példák norma, bírság adók, forgalmazható szennyezési jogok környezetvédelmi célok ISO 14000, EMAS; környezeti címkézés Forrás: Bela et al.

5 Szennyezési mátrix Szennyezés mennyiségét az állam szabja meg
Szennyezés mennyiségét az állam szabja meg Szennyezés mennyiségét a piac szabja meg Szennyezés árát az állam szabja meg Közvetlen szabályozó eszközök (norma, emissziókiegyenlítési rendszer, együttes szennyezéskibocsátás) Pigou (kibocsátási adó, letét-visszafizetés, elhárítási támogatás) Szennyezés árát a piac szabja meg Szennyezési jogok piaca (buborékpolitika, emissziós bankügylet) Coase (tulajdonjogok meghatározása, jogi felelősség) Forrás: Kocsis

6 Direkt szabályozás Előnyei Hátrányai a normák mértékének megállapításával kapcsolatos nehézségek; a szabályok, normák nemzetközi összehangolásának hiánya esetlegesen versenyhátrányt okozhat; nem ösztönöz az előírásokat meghaladó szennyezés csökkentésre, környezetkímélő eljárások bevezetésére – nincs érdek, motiváció az utasítások, tilalmak egyértelműek, a reagálás előre látható, és a nagyon veszélyes emissziók esetén nincs alternatíva; az előírások bevezetésével gyors eredmény várható; az előírások betartása elvileg ellenőrizhető.

7 Normák Emissziós (szennyezés) Immissziós (Szennyezettség)
általában valamilyen időegységre vetített mennyiség, például tonna/év vagy a kibocsátott füstgáz vagy szennyvíz egységére vonatkozik, például milligramm/köbméter.

8 BOI Egy adott szennyvíz mintában megtalálható szerves anyagok biológiai lebontásához szükséges oxigén mennyisége Átlagos szennyvíz: BOI5 = 225 mg/l

9 KOI A kémiai oxigénigény a vízben levő valamennyi szennyező anyag teljes kémiai oxidációjához szükséges oxigén mennyiség, tehát minden esetben nagyobb ugyanazon minta KOI értéke, mint BOI értéke. Az átlagos kommunális szennyvíz KOI értéke például 450 mg/l. Forrás: Moser- Pálmai

10 Normák alkalmazásának jellemzői
Tipikusan norma megállapítására kerül sor akkor, ha a hatóságnak humán egészségügyi szempontokat kell érvényesítenie. Például a légzőszervi betegségek megelőzése érdekében a járművek kén-dioxid kibocsátása nem haladhatja meg az előírt normát, a mérgezések megakadályozása miatt a tüzelőberendezések szénmonoxid kibocsátása nem lehet magasabb az normával engedélyezett mennyiségnél.

11 Nincsen norma bírság nélkül

12 Legnagyobb megengedett vízterhelés, mg/l, BOI5
A szennyezési norma olyan közvetlen jogi szabályozó eszköz, amely megállapítja egy adott szennyező anyag legnagyobb kibocsátható mennyiségét és a mennyiség túllépése esetén fizetendő büntetést. Legnagyobb megengedett vízterhelés, mg/l, BOI5 1. Balaton és vízgyűjtője közvetlen befogadói 15 2. Egyéb védett területek befogadói 30 3. Időszakos vízfolyás befogadó 25 4. Általános védettségi kategória befogadói 50 Bírság: 525 Ft/kg

13 Példa Papírgyárunk a 25 mg/l-es BOI határértéket egy éven keresztül lépi túl, a mért BOI 40 mg/l, az egy év alatt kibocsátott szennyvíz mennyisége pedig 800 millió liter. A BOI-norma szerint kibocsátható maximális szennyezés : 25 mg/l * 800 millió l = 20 ezer kg évente. A papírgyár által elkövetett norma túllépés egy év alatt összesen: 15 mg/liter * 800 millió liter = 12 ezer kg. A fizetendő bírság összege: kg * 525 Ft/kg = 6 millió 300 ezer Ft.

14 szennyezés kibocsátás
papír gyártás haszon, költség M Qmax MEC Q* ? 525 szennyezés kibocsátás qmax q* optimális norma szub-optimális norma 32 optimális bírság szint szuboptimális bírság szint 20 q0 ezer kg/év ezer Ft  bírság

15 Normák hatástalansága
A szennyező számára optimális szennyezési szinten a bírság egyenlő a határprofittal. Ezért a szennyező által választott szennyezési szint csak akkor lehet társadalmilag optimális, ha a norma túllépéséért fizetendő bírság egyenlő a szennyezésből származó externális határköltség társadalmi optimumban vett értékével.

16 Bírságok makrogazdasági szerepe
2) A települési önkormányzati környezetvédelmi alap bevételei: a) a települési önkormányzat által jogerősen kiszabott környezetvédelmi bírság teljes összege, b) az illetékes környezetvédelmi hatóság által a települési önkormányzat területén jogerősen kiszabott környezetvédelmi bírságok összegének harminc százaléka. Forrás: Környezetvédelmi tv. 58. §

17 Bírságokból származó központosított bevételek
Légszennyezési bírság 489,8 Szennyvíz bírságok 203,9 Veszélyes hulladék bírság 41,7 Zaj- és rezgésvédelmi bírság 7,4 Természetvédelmi bírság 15,1 Költségvetési tv XVI. fejezete alapján Millió Ft-ban

18 „Zöld kommandó” A március 1-én indított „akciósorozat keretében a területi környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi főfelügyelőségek 1545 ellenőrzést végeztek. A kivetett bírságok összege meghaladta a 200 millió Ft-ot. 16 esetben büntetőeljárás kezdeményezésére került sor.

19

20

21 Jelenlegi helyzet 2010-ben forint összegben vetett ki bírságot az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség és a tíz regionális felügyelőség Már van olyan, hazai fejlesztésű szoftver, amellyel bármelyik kkv maga ellenőrizheti, hogy megfelel-e a környezetvédelmi jogszabályoknak, és mikor, mely területen van adatszolgáltatási határidő.

22 Példa M=8-q. Norma=2. Bírság=3.
Mekkora lesz az eredeti szennyezés és a szabályozás bevezetése utáni szennyezés szintje? Mennyi büntetést fog fizetni a szennyező? Mekkora lenne a büntetés megfelelő szintje? Ábrázolja a megoldást.

23 bírság

24 Eredeti szennyezés: 8 szabályozás bevezetése utáni szennyezés szintje:5 Mennyi büntetést fog fizetni a szennyező? 9 Mekkora lenne a büntetés megfelelő szintje? 6

25 Köszönöm a figyelmet!