Nemzetközi kapcsolatok története

Az előadások a következő témára: "Nemzetközi kapcsolatok története"— Előadás másolata:

1 Nemzetközi kapcsolatok története 1945-1990
Nemzetközi kapcsolatok története Fischer Ferenc: A kétpólusú világ A klasszikus hidegháború korszaka ( ): Az első berlini válság, a NATO létrejötte, a koreai háború, az NSZK remilitarizálása és a Schuman-terv

2 Az első berlini válság és berlini légihíd, 1948-1949
A német kérdésben beállt amerikai fordulat: londoni konferenciák február-március Gazdasági talpra állítás: A nyugat-német zónák bevonása a Marshall-tervbe – önfinanszírozás Szovjet válasz: március Kivonulás az Szövetséges Ellenőrző Tanács munkájából Megszűnik Németország nagyhatalmi kontrollja = megvalósíthatatlan cél No. gazdasági egységként való közös kormányzása (eltérő gazdasági érdekek, gazdaságpolitikák).

3 No. gazdasági egysége 1947-ben csak formálisan létezett.
1948. márciusában a Szövetséges Ellenőrző Tanács befejezi munkáját. Nyugat-Berlin? – „kapitalista sziget” Német valutareform június 20. A hidegháborús korszak első nagy keleti-nyugati krízise Szovjet válasz: egész Berlinre a maga valutareformját akarta rákényszeríteni Sztálin meg akarta akadályozni Nyugat-Németország talpra állítását és nyugati integrációját. - Nyugat-Berlin blokádjával megpróbálta feltartóztatni ezt a folyamatot.

4 Berlin státusa Berlin külön megszállási területet jelentett. – egységesen kellett irányítani = négyhatalmi „kommendatúra” – a városnak négyhatalmi státusa volt. Nyugat-Berlinben 2 millió fő élt – a napi ellátás a keleti zónától függött. Szovjet blokád – cél: a nyugat adja fel berlini pozícióit.

5 Nyugati válasz a blokádra

6 Három légifolyosón (1944-es, 1945 márciusi megállapodások) – költséges ellátás
32 km széles légifolyosók, csak 3300 m magasság alatti repüléssel. Gyors amerikai reakció a blokádra – Lucius Clay tábornok (volt tapasztalat: Kínában Csang Kai-sek támogatása légihíddal) Az oroszoknak nem kellett atomtámadástól félni Élelem + energiaellátás A város napi fogyasztása lisztből 646 tonna, zsírból 64 tonna, hús és halból 109 tonna, szárított burgonyából 180 tonna, cukorból 180 tonna volt. A teljes ellátmány 4500 tonna. (3 percenként szálltak le a repülőgépek.) Gatow, Tempelhof, Tegel

7 1948 december: Sztálin belátta a blokád sikertelenségét
A nyugati blokk érzelmi, katonai (1949 április 4. NATO), védelmi, gazdasági, pénzügyi összekovácsolódása A légihíd egyedülálló volt az emberiség eddigi történelmében: az angolszász nagyhatalmak olyan mértékben mozgósították saját gazdasági és katonai erőforrásaikat egy legyőzött ország megsegítésére, amelyre sem előtte, sem utána nem akadt példa. Első alkalommal álltak szembe katonailag a volt szövetségesek

8 1949 május 12. újra megnyitották a Nyugat-Berlinbe vezető szárazföldi és vízi utakat.
Nyugat-Berlin státusa további vitakérdés maradt.

9 Az NSZK és az NDK létrejötte, 1949.
A berlini blokád után: a Nyugat győzelme, a SZU presztízsvesztesége A kettős valuta miatt felgyorsult Németország kettészakadása. 1949-ben megalakul az NSZK (első kancellár: Konrad Adenauer CDU), majd szovjet válaszlépéssel októberében az NDK. Az NSZK modellje az USA föderalizmus, az NDK modellje a sztálini szocializmus (Német Szocialista Egységpárt)

10 Az Észak-atlanti Szerződés, a NATO létrejötte, 1949. április 4.
Előzmények Szovjet expanzió Nyugat-Berlin blokádja 1949. április 4. – NATO – a „feltartóztatás politikájának” intézményesülése (= N. Spykman geopolitikai nézeteinek gyakorlati megvalósítása) Egységes amerikai atomgarancia, nukleáris védőpajzs

11

12

13 NATO Szerződés „… megőrzik a szabadságot, népeiknek a demokrácia, az egyéni szabadság és a jog uralma elvein alapuló közös örökséget és civilizációját… 2. cikk… megerősítik szabad intézményeiket … arra fognak törekedni, hogy nemzetközi gazdasági politikájukban kiküszöböljenek minden ellentétet és bátorítani fogják a bármelyikük és valamennyiük közötti gazdasági együttműködést… 5. cikk … a Felek megegyeznek abban, hogy egyikük vagy többjük ellen, Európában vagy Észak-Amerikában intézett fegyveres támadást valamennyiük ellen irányuló támadásnak tekintenek…”

14 A szovjet-kínai hatalmi tömb, a „vörös magterület” létrejötte, 1949-1950
„vörös fordulat”: a SZU atomhatalommá válása (1949. augusztus 21.) + a Kínai Népköztársaság 1949 október 7-i kikiáltása 1950-ben a szocialista világban élt az emberiség több mint egyharmada (1950. február 14. szovjet-kínai barátsági szerződés – feltétel a mandzsúriai szovjet jelenlét) – szocialista világrendszer fogalma Az USA nem ismerte el diplomáciailag a kommunista Pekinget. Helyette a Kuomintang Tajvan szigetére evakuált Csang Kai-sek rendszerét tekintette Kína törvényes ENSZ-képviselőjének 1971-ig. ( között 6 md $ segély a polgárháborúnak) A „két Kína” problematikája – ENSZ BT tagság?

15 Kína túl nagy volt hogy csatlós legyen, de egyenrangú félnek sem tekinthette Sztálin.
A szovjet-kínai kapcsolatok nem voltak felhőtlenek, de Sztálinnak jókor jött a kommunista Kína megalakulása – hatalmi játszma keleten A hosszú ideig Kínához tartozó Korea felszabadítása a kínai forradalom szerves folytatásának tűnt. (a koreai status quo megváltoztatásában a SZU is érdekelt volt)

16 A koreai háború,

17 Ázsiai erőkoncentráció: szovjet atompotenciál + szovjet-kínai tengely = a koreai fsz. demarkációs vonalának kiigazítása (38. szélességi foknál) 1948-ban a szovjet-amerikai csapatok elhagyták a félszigetet Határincidensek 1950 június 25. Észak-Korea (Kim Ir Szen) „villámháborúja” A SZU leplezni akarta részvételét.

18 Az ENSZ-haderő belép a háborúba (SZU nem alkalmazhatta vétójogát)
Jelentős amerikai fölény a tömegpusztító fegyverek tekintetében. - Sztálin óvatossága A konfliktust meg kellett tartani a hagyományos fegyverek szintjén. „kínai önkéntesek” Állóháború Az USA 50 md $-t költött a háborúra Háborús konjunktúra: gazdasági „boom”

19 Berlini krízis, koreai háború – a felek önmérsékletet tanúsítottak (a világháború elkerülése közös érdek) A hidegháború fő jellegzetessége: a konfrontációknak a kritikus, világháborús szint alatt tartása, a krízisek „menedzselése” Japán részvétele a koreai háborúban az USA oldalán – gazdasági talpra állás – 1951 szeptember 8. amerikai-japán biztonsági szerződés) 1951. szeptember 1. – ANZUS-paktum (Australia, New Zeeland, US) 1956. október – Japán ENSZ tagsága

20 Nukleáris versengés A hidrogénbomba-kutatások meggyorsítása – USA: 1952 november 1. első H-bomba robbantás (10 megatonna) Az angolok első A-bomba robbantása: 1952 október 2. (3. atomhatalom) 1953 augusztus 12.: a SZU első H-bombája 1954. március 1.: USA legnagyobb termonukleáris bombája (15 megatonna) – emberáldozatok Az as évekre – nukleáris paritás

21 Az NSZK remilitarizálása és a Schuman-terv
A koreai háború alatt nyugat-európai félelem erősödése Szükségszerű a NATO katonai megerősítése Az USÁ-ban nagy repülőgép-anyahajóépítési program A SEATO, CENTO megszervezésének folyamata Bilaterális katonai egyezmények (1953 Spanyolország, Fülöp-szigetek) Görögország, Törökország felvétele a NATO-ba 1951-ben COCOM-listák – gazdasági háború A feltartóztatási stratégia helyett – „visszafordítás” politikája, a „tömeges megtorlás” doktrínája

22 „Európa védelmét a lehető legkeletebbre kell megszerveznünk, olyan védelem pedig nem lehetséges a nyugatnémetek részvétele nélkül.” Az NSZK teljes szuverenitása visszaállításának „villámprogramja” – november petersbergi egyezmény: leállítják a jóvátétel szedését 1951: felállították a bonni külügyminisztériumot A francia Schuman-terv keretében létrejön a Montánunió (a francia-német kibékülés első állomása) Amerika támogatta az integrációt – biztonsági garanciát nyújtott a NATO-nak. 1951. július 9.: a három nyugati győztes hatalom bejelenti, hogy megszűntnek tekinti a hadiállapotot Németországgal 1952 május: bonni szerződések helyreállították az NSZK szuverenitását - felállították az Európai Védelmi Közösséget (EVK).

23 SZU válaszlépések: 1952 március 12
SZU válaszlépések: 1952 március 12. német békeszerződés-tervezet (semleges Németország megteremtése) „Hallstein-doktrína” = „egyedüli képviselet elve) Ellenségképek rögzülése Sztálin halála március 5. – utódlási harc – G. M. Malenkov, L. P. Berija, Nyikita Sz. Hruscsov