Plágium program.

Az előadások a következő témára: "Plágium program."— Előadás másolata:

1 Plágium program

2 Plágium szó jelentése Plágiumnak vagy plagizálásnak nevezik azt a cselekedetet, ha valaki egy másik ember (az eredeti szerző) munkáját saját publikált munkájában hivatkozás, forrás megjelölés és/vagy szerzői engedély nélkül felhasználja, azt sajátjaként tünteti fel, és ezzel az eredeti szerző jogait sérti. A plágium fogalmát különböző értelemben használják. Egyesek szerint a plágium nem jár feltétlenül szerzői jog megsértésével (pl. diplomamunkában hivatkozás nélküli idézés olyan műből, aminek a védelmi ideje lejárt, tehát közkincs), és a szerzői jog megsértése sem feltétlenül plágium (pl. jogvédett műből az idézést meghaladó mértékű felhasználás forrásmegjelöléssel).

3 Plágium program Egyre több hazai egyetemen használják a tanárok az online plágiumkereső programot, melynek segítségével kiszűrhető a diplomamunkákba forrásmegjelölés nélkül átemelt - más szerzőktől ellopott - szövegek egy része. A rendszer azonban még nem tökéletes: az idegen nyelvről lefordított szövegeket például nem tudja beazonosítani.

4 A feltöltött dokumentum szöveges részét feldaraboljuk kisebb – pár szavas – egységekre, melyeket a rendszer rögzít. Később, amikor egy újabb dokumentumot töltenek fel, megnézzük, hogy vannak-e olyan részek, amelyek egybevágnak más, korábban már adatbázisba került szövegek kisebb egységeivel. Lényegtelen, hogy szövegeken belül hol található az egyezés, mert a rendszer hasonlóságot keres, nem pedig szó szerinti egybeesést. Nem tudja megkülönböztetni a dőlt betűs szövegrészeket és az idézeteket: hogy az író megjelölte-e az eredeti forrást. Éppen ezért nem kizárt a véletlenszerű egybeesés, ám ha két szövegben több oldal egyezik, kicsi az esélye annak, hogy mindez a véletlen műve.

5 A plágiumkereső akkor működik hatékonyan, ha minél több dokumentum kerül az adatbázisba. Mivel a legtöbb felsőoktatási intézmény nem használja következetesen - minden szakdolgozatnál -, gyakran nem derül ki, hogy egyes diplomamunka-írók plagizálnak. Problémát jelent továbbá az idegen nyelvről lefordított szövegek kiszűrése, mert erre a rendszer pillanatnyilag nem képes. A fordítások ellenőrzése külföldön sem működik. Mindenki számára ingyenesen hozzáférhető -, a fejlesztés elengedhetetlen: egyes könyvkiadók ugyanis már jelezték, hogy hasznos lenne, ha a tankönyvekből a szakdolgozatírók által „kikopizott”, forrásmegjelölés nélküli tartalmat ki lehetne szűrni.

6 Lebukás Február elején pattant ki a német védelmi miniszter, Karl- Theodor zu Guttenberg plágiumügye, miután egy svájci professzor kíváncsiságból - online plágiumkereső programmal - megnézte, Guttenberg vajon mely szerzőktől idézett 2007-ben beadott, 475 oldalas doktori disszertációjában. Miután kiderült, hogy a vizsgált szövegben több rész is szóról szóra megegyezett a Neue Zürcher Zeitung című svájci napilap egyik, 2003-as számában megjelent írás passzusaival - Guttenberg úgy emelt át részeket, hogy azokat nem tüntette fel sem a lábjegyzetben, sem a forrásművek között - plágium gyanúja miatt vizsgálat indult az ügyben.

7 Az ezzel foglalkozó szakmai bizottság menet közben megállapította, hogy az addig ellenőrzött sor közül vagyis a vizsgált szöveg egyötöde - forrásmegjelölés nélküli átvétel volt sor „komplett plágiumnak”,1437 sor pedig „rejtett plágiumnak” minősült. A német védelmi miniszter eleinte tagadott, ám később elismerte, hogy „súlyos szakmai hibákat követett el”, és a bayreuthi egyetem - saját kérésére - megfosztotta őt doktori címétől. Guttenberg nem sokkal később le is mondott posztjáról. Az ügy pikantériája, hogy disszertációja kitűnő lett és summa cum laude minősítést kapott.

8 Plágium program teszt

9

10

11