Az európai integráció története

Az előadások a következő témára: "Az európai integráció története"— Előadás másolata:

1 Az európai integráció története
1. előadás

2 Európa határai – Földrajzi, politikai, kulturális határok
Állam és nemzet Európában Integrációk Nemzetközi politika elméletek (külpolitikai idealizmus, külpolitikai realizmus)

3 Földrajzi határok A földrész neve görög eredetű
Alexander von Humboldt ( ) – Eurázsia nyugati nyúlványa – 10-10,5 millió km2 Karl Ritter ( )

4 Politikai Európa - Geográfiai stabilitás – politikai változatosság: 20. sz. Európa = a szovjet határokig - Molotov-Ribbentrop paktum (1939. augusztus) – a SZU határai km-el nyugatabbra – „kvázi Európa” vasfüggöny

5 Kultúrtörténeti határok
Görög legendák Görög-római, keresztény-zsidó hagyományok Iszlám behatás: mór uralom 1490-ig Középkor: Respublica Christiana, felvilágosodás: Európa-fogalom Oroszország: Nyugatosok-szlavofilek (Danyilevszkij: az orosz civilizáció félúton van Európa és Ázsia között) Anglia (gyarmatbirodalmi kötelék)

6

7

8

9

10 Nyugat-Európa Közép-Európa Kelet-Európa/Balkán
Kereszténység, római jog Felvilágosodás, racionalizmus Európa-központúság Közép-Európa Folyamatos nyugat-keleti behatások, Kelet-Európa/Balkán ortodoxia A Római Birodalom kettészakadása (i.sz. 395), egyházszakadás (1054)

11 Bevándorlás – 20. sz. végén Az olajválság időszakától kezdve folyamatos feszültségek Öregedő Európa – bevándorlási politika (iszlám fundamentalizmus, multikulturalizmus)

12 Állam és nemzet Európában
Modern polgári nemzetállamok (1566-os németalföldi, 1789-es nagy francia forradalom) Klasszikus példa a francia fejlődés (a polgárság, a nép a modern nemzetállam irányítója) A Nagy Francia Forradalom idején egyesül állam és nemzet fogalma

13 Állam: területi uralmi képződmény
Nemzet: történelmileg kialakult emberi közösség, amelyet a nyelv, a terület, a közös származástudat, a gazdaság és a kultúra közössége jellemez. Nyelvújítás Nemzeti identitás, közös származástudat

14 A nemzeti öntudatra ébredés részeként megteremtődött a kulturális közösség, a nemzeti piac, gazdasági közösség Európa keleti felében magas fokú etnikai keveredés – a határok meghúzása nehéz Szociális biztonság és jólét

15 A nemzetté válás akadályai
Kisebbségi jogok Természetes asszimiláció – kényszer asszimiláció

16 Integrációk Integráció fogalma Jellemzői
A társadalom szerveződésének folyamata a társadalmi problémák megoldására (létfenntartás, védelem) összefogás, együttműködés, a szociológia alapkategóriája Az integráció azt a társadalmi folyamatot fejezi ki, amikor integritással rendelkező egységekből nagyobb egységek jönnek létre. Jellemzői Önként Nemzeti-nemzetek feletti Hatékony együttműködés, önállóság Egységesülés Hosszú történelmi folyamat: gazdasági-politikai Több szinten végbemenő folyamat Fajtái (szabadkereskedelmi övezet, vámunió, közös piac, gazdasági unió, politikai unió)

17 A regionális gazdasági társulások formái, vonásai
Preferenciális vámövezet: övezeten belül a résztvevők egymásnak vám- és/vagy egyéb kereskedelempolitikai kedvezményeket nyújtanak. Integráció alapja lehet. Szabadkereskedelmi övezet: A részt vevő országok az áruk és szolgáltatások egymás közötti kereskedelmében megszüntetik a vámokat, a mennyiségi korlátozásokat és egyéb nem vámjellegű korlátozásokat. Harmadik országgal szemben önálló vám- és kereskedelempolitika. Nem terjed ki a mg-i termékek kereskedelmére (EFTA, CEFTA) Vámunió: szabadkereskedelmi övezet + harmadik országgal szemben egységesen lépnek fel, közös vám- és kereskedelempolitika. Mezőgazdaságra is kiterjed. Közös piac: olyan vámunió, ahol lehetővé teszik a termelési tényezők (tőke és munkaerő) régión belüli szabad áramlását. Egységes piac: teljes mértékben leépítik a még megmaradt rejtettebb, esetleg nem kereskedelempolitikai láthatatlan korlátokat is – fizikai, technikai, fiskális akadályok. Gazdasági unió: egységes piac +tagországok gazdaságpolitikájának koordinálása, harmonizációja, összehangolása, monetáris unió, Politikai unió: kiegészül a tagországok politikai szféráinak koordinálásával és harmonizálásával.

18 A nemzetközi kapcsolatok rendszere
Filozófiai realizmus: Az emberek alapvetően rosszak – anarchia (Hobbes) Kell egy hatalom, ami rendet tesz – hegemón (felülről lefelé) Külpolitikai realizmus: Machiavelli Zéró összegű játék Kormányköziség ENSZ – BT (Kína, USA, Oroszo. Nagy-Brittania, Franciao.) Filozófiai idealizmus: Az emberek jók - Rousseau A társadalomra jellemző az együttműködés – vezető választás Rend, világbéke Külpolitikai idealizmus: Pozitív összegű játék Kant: globális rend, örökbéke Föderalista állam Népszövetség