Cölöpalapozás I. rész.

Az előadások a következő témára: "Cölöpalapozás I. rész."— Előadás másolata:

1 Cölöpalapozás I. rész

2 Cölöpalapozási alapismeretek

3 A cölöpök definiciója teherátadás a mélyebben levő talajrétegekre
a cölöptalpon és a cölöppaláston függőleges méretére általában H5∙D jellemző a teherbíró réteg mélysége és a befogás szükséges hossza szabja meg építés általában valamilyen "célszerszámmal" felülről, a járósíktól lefelé

4 A cölöpök funkciója, rendeltetése
új építmény alapozása mélyen teherbíró réteg esetén aláüregelődési veszély esetén magas talajvíz esetén a víztelenítés elkerülésére süllyedésérzékeny épület alá régi épület megerősítése épületkárosodás vagy tehernövelés esetén koncepció: teheráthárítás a mélyebb rétegekre síkalap alá, mellé vagy azt átfúrva földtámasztó szerkezet munkatérhatárolásra lejtőstabilizálásra talajjavítás céljából tömörítés talajcsere

5 Új épület pilléreinek alapozása cölöpökkel

6

7 Kombinált cölöp-lemez alapozás

8 Alapmegerősítő cölöpök

9 Földmegtámasztó cölöpfalak

10 Mélyvibrációval készülő talajjavító cölöp

11 Cölöptípusok mechanikai igénybevétel szerint
Rh Rt Rt Epf Rs Rs Epa Rb nyomott húzott keresztirányban terhelt

12

13 A cölöp- ellenállási összetevők mobilizálódása, arányuk változása

14 Cölöpözési technológiák
Talajhelyettesítéses talajkiemelés üregkitöltés talajlazulás  teherbíráscsökkenés lehajtáskor sem zaj, sem rezgés Talajkiszorításos cölöptest v. alul zárt cső lehajtása talajtömörítés  teherbírásnövekedés lehajtáskor zaj, rezgés

15

16 A cölöpanyag hasznosulása
20 cölöpözési projekt Nápoly mellett vulkáni eredetű talajokban

17 Cölöposztályozás az átmérő szerint
Mikrocölöpök D=8-24 (30) cm főleg alap- megerősítésre speciális technológiákkal „Normál” méretű D=30-80 cm szokványos terhű, érzékeny épületek mindkét technológiával Nagyátmérőjű D> 80 cm nagy terhelésű, érzékeny épületek talajhelyettesítéses technológiával

18 A cölöpök anyaga vasbeton - leggyakoribb
- készítése: helyben (az üregben) bedolgozva előregyártva (egészben v. darabokban) acél, öntött vas - idehaza ritka, bár terjedőben van - keresztmetszete: cső (egyben vagy elemekből) hengerelt profil (H-, I-szelvény) fa - régen gyakori volt, mára szinte eltűnt tájvédelmi okokból vízi építményeknél, - impregnálva szemcsés anyagok - inkább talajjavításra - kő, kavics, salak, meszes v. cementes talaj

19 Cölöpalapozások tervezése

20 A tervezés rendje, követelményei

21 Nyomott cölöpök tervezésének rendje
a kiindulási adatok rögzítése, értékelése építmény, helyszín, talaj-talajvíz, körülmények cölöpválasztás típus, átmérő, hossz vagy darabszám közelítő méretezés a becsült teher és teherbírás összevetése a cölöpalap konstrukciójának kialakítása elrendezés, kivitelezés, felszerkezeti kapcsolat részletes statikai ellenőrzés a követelmények teljesülésének igazolása a kivitel tervek elkészítése típus, méret, vasalás, elrendezés, darabszám, készítési sorrend, lehajtáskor várható akadályok a kivitel műszaki felügyeletének előírása cölöpözési jkv, integritásvizsgálat, próbaterhelés

22 A cölöptervezés meghatározó elemei
Típus- és méret választás Kiosztás - tengelytávolság Egyedi cölöp tervezése talajtörésre Közelítő ellenőrzések a további követelményekre

23 Cölöpválasztás szempontjai
a helyszíni talaj- és talajvízviszonyok, beleértve a talajban előforduló ismert vagy lehetséges akadályokat is; a cölöpözéskor keletkező feszültségek; a készítendő cölöp épségének megőrzésére és ellenőrzésére szolgáló lehetőségek; a cölöpözési módszer és sorrend hatása a már elkészült cölöpökre, a szomszédos tartószerkezetekre és közművezetékekre; a cölöpözéskor megbízhatóan betartható tűréshatárok; a talajban előforduló vegyi anyagok káros hatásai; a különböző talajvizek összekapcsolódásának lehetősége; a cölöpök kezelése és szállítása; a cölöpözés hatásai a környező építményekre. a cölöpök távolsága a cölöpcsoportban; a cölöpözéssel a szomszédos szerkezetekben okozott elmozdulások vagy rezgések; az alkalmazandó verőberendezés vagy vibrátor típusa; a cölöpökben a verés által keltett dinamikus feszültségek; fúróiszappal készülő fúrt cölöpök esetében a folyadéknyomás szinten tartásának szükségessége, megakadályozandó a furat falának beomlását és a furat talpának hidraulikus talajtörését; a cölöptalp és – egyes esetekben, különösen bentonit alkalmazásakor – a palást megtisztítása a fellazult törmelék eltávolítása végett; a furatfal betonozás közbeni helyi beomlása, mely földzárványt okozhat a cölöpszárban; talaj vagy talajvíz behatolása a helyben betonozott cölöptestbe és az átáramló víz lehetséges zavaró hatásai a még nedves betonban; a cölöpöt körülvevő telítetlen homokrétegeknek a beton vizét elszívó hatása; a talajban előforduló vegyi anyagok kötésgátló hatása; a talajkiszorító cölöpök talajtömörítő hatása; a talajnak a cölöpfúrás által okozott megzavarása.

24 A cölöpözés tervezéséhez szükséges speciális információk
Épületmaradványok, feltöltések Kövesedett talajok Agresszív talajok és talajvíz Lágy réteg egy jó réteg alatt Érzékeny szomszédos épületek Környezeti korlátozások Légvezetékek

25 Cölöpök statikai követelményei
valamennyi egyedi cölöp teherbírásának nagyobbnak kell lennie a rájutó tehernél az egyedi cölöp süllyedése nem lehet nagyobb a megengedettnél a cölöpcsoportra jutó eredő erőt el kell bírnia a cölöpcsoportnak a cölöpcsoport süllyedése is megengedhető legyen

26 A cölöpcsoport talajtörési ellenállása
a cölöpcsoportot egyetlen „nagy” cölöpként vizsgálva megállapítható ellenállás a cölöpöket befoglaló palás- és talpfelületeken működő a fajlagos palást- és talpellenállást az egyedi cölöpökéhez arányosítva lehet felvenni a cölöpcsúcs síkjában feltételezhető helyettesítő síkalap talajtörési ellenállása alaprajzi méretet a köpenysúrlódás miatti feszültség-szétterjedéssel számolva a cölöpöket befoglaló kontúrvonalakból kiadódónál valamelyest nagyobbra lehet venni az egyedi cölöpök nyomási ellenállásának összege lebegő cölöpök esetében esetleg bizonyos (szerény mértékű) csökkentéssel

27 Az egyedi cölöpök süllyedése
a csúcs alatti 2.D talajzóna kompressziójából számítható, de a legtöbb esetben minimális (elhanyagolható), mert a lebegő cölöpök esetében a domináns köpenysúrlódás 0,02∙D ≈ mm elmozdulással már mobilizálódik az álló cölöpök csúcsa jó teherbírású, alig összenyomódó talajra támaszkodik próbaterhelési tapasztalatok szerint az üzemi terhelésnek megfelelő erőnél 5-15 mm

28 Cölöpcsoport süllyedésének becslése

29

30 Negatív köpenysúrlódás
Okai: felszíni teher, verés okozta pórusvíznyomás-többlet, fiatal feltöltések összenyomódása önsúly hatására, feltöltés roskadása, talajvízszint csökkenése, szerves talajok másodlagos összenyomódása Jellemzői: 5-10 mm süllyedés is elegendő a mobilizálódáshoz, neutrális szint függ a biztonságtól, a teherbírási összetevők arányától és mobilizáló mozgásuknak a felszínsüllyedéshez viszonyított arányától, süllyedési, nem teherbírási probléma, mert elegendően nagy mozgás után már nem lehet negatív köpenysúrlódás, a hasznos, esetleges terhek nem okoznak gondot, cölöpcsoportban a helyzet kedvezőbb Védekezési lehetőségek: előterhelés a konszolidáció kivárásával (s/t<1cm/hó), cölöpköpeny kikapcsolása védőcsővel, kenéssel kellően nagy biztonság a töréssel szemben felszerkezet süllyedéstűrésének növelése

31 Az egyedi cölöp teherbírásának meghatározása

32 Egyedi cölöp nyomási ellenállásának meghatározási módszerei
statikus próbaterhelés a helyszínén, a tervezett cölöpfajtán hasonló próbaterhelések eredményeinek adaptálása számítás talajvizsgálatok (talajszelvény) alapján statikus szondadiagram nyírószilárdság azonosító paraméterek dinamikus próbaterhelés illesztés korrelációs összefüggés verési képlet

33 Statikus cölöppróbaterhelések

34 Próbaterhelési rendszerek

35

36

37

38

39

40 STATNAMIC

41 A terhelőerő időbeli változása

42 A süllyedés időbeli alakulása

43 A terhelő erő és a süllyedés kapcsolata

44 Próbaterhelési görbe

45 Cölöpellenállás számítása talajvizsgálat alapján

46 keresztmetszeti terület qb fajlagos talpellenállás Rs Palástellenállás
Cölöpteherbírás számítása talajvizsgálati adatok alapján szemiempirikus módszerekkel Rb talpellenállás Ab keresztmetszeti terület qb fajlagos talpellenállás Rs Palástellenállás Hi · Ki rétegvastagság · cölöpkerület qsi fajlagos palástellenállás

47 Szemcsés talaj esetén qb talpellenállás
ab a talpellenállás technológiai szorzója b és s köralakú cölöpökre 1,0 qcI a talp alatti dcrit kritikus mélységre vonatkozó átlag qcII a talp alatti dcrit kritikus mélység minimuma qcIII a talp feletti 8D hossz minimuma, de legfeljebb 2 MPa dcrit 4D és 0,7D közötti azon mélység, mely a legkisebb qb értéket adja qbH korlátozása qbH<15 MPa lehet előterhelt, nagyon tömör, meszes homokok esetében további csökkentés qs palástellenállás qs = s qcH ab a palástellenállás technológiai szorzója qcH korrekciója ha egy 1,0 m-nél hosszabb szakaszon qc15 MPa, akkor qcH=15 MPa legyen, (ez egyben qs 120 kPa korlátozást is jelent) ha egy 1,0 m-nél rövidebb szakaszon qc 12 MPa, qcH=12 MPa legyen, ha a szondázás terepszintje magasabban volt, mint lesz az üzemi állapotban, s ezért a függőleges hatékony feszültség valamely mélységben szc’-ről szH’-ra csökken, akkor a figyelembe vehető szondaellenállás qcH=qcH·(szH’/szc’) legyen

48 Statikus szondadiagram

49

50 qc= a stat. szonda csúcsellenállása
Kötött talajok fajlagos cölöpellenállási értékei a cu drénezetlen nyírószilárdságból Palástellenállás Talpellenállás Talajkiszorítással készülő cölöpre Talajhelyettesítéssel készülő cölöpre cu0,06.qc qc= a stat. szonda csúcsellenállása

51 DIN 1054 fúrt cölöpök fajlagos cölöpellenállásainak tapasztalati értékei

52 DIN 1054 vert cölöpök fajlagos cölöpellenállásának tapasztalatai értékei

53 Tapasztalati adatok a cölöpteherbírásra

54 Dinamikus próbaterhelés

55

56

57 Dinamikus próbaterhelés
Módszerek dinamikus próbaterhelés (alakváltozás- és gyorsulásmérés) korrelációs tényező modellillesztéssel (signal matching, CAPWAP) 1,35 közvetlen számítással (hullámegyenlet, CASE) ,60 verési képlet (elmozdulásmérés) kvázi-rugalmas behatolás mérésével ,75 kvázi-rugalmas behatolás becslésével v. elhanyagolásával 1,90 Kalibrálás statikus próbaterheléssel ugyanazon cölöptípuson hasonló hosszal és keresztmetszettel hasonló talajban Az eredmény megbízhatóságát növeli kellő ütőhatás (2-10 t) elég nagy elmozdulás (10-50 mm) hosszabb erőhatás (5-100 ms) Alkalmazás terv igazolására próbaveréshez teherbírás egyenletességének igazolására

58 Verési képletek (Hiley, DELMAG, Dán, Holland)
1 és 2 hatékonysági tényezők Mgh ütési energia Q verési ellenállás sr kvázi-rugalmas behatolás sm maradó behatolás

59 Biztonság az MSZ 15005 szerint és az Eurocode 7 szerint

60 A PH határerő meghatározása a Pt törőerőből az MSZ 15005 szerint
1=0,9…0,5 a törőerő meghatározási módjától függően 2=1,0…0,9 a talajviszonyok változékonysága alapján 3=0,9….0,5 az esetleges károsodás következményei szerint

61 A biztonság az Eurocode 7 szerint

62

63 Modelltényező az EC7 NM szerint
NA25.2. Nem kell modelltényezőket alkalmazni (1,0 modelltényezővel szabad számolni), ha egyidejűleg teljesül, hogy – az alkalmazott eljárás kidolgozásakor a talajjellemzőket igazolhatóan olyan értékekkel vették figyelembe, melyek karakterisztikus értékeknek tekinthetők, – a tervező a talajjellemzők karakterisztikus értékeivel alkalmazza az eljárást. NA25.3. A következőkben megadott modelltényezőket kell alkalmazni, ha egyidejűleg igaz, hogy – az alkalmazott eljárás kidolgozásakor a talajjellemzőket igazolhatóan átlagértékekkel vették figyelembe, – a tervező is a talajjellemzők átlagértékeivel alkalmazza az eljárást. Az alkalmazandó modelltényezők: – statikus szondázás (CPT) csúcsellenállásából származtatott fajlagos cölöpellenállások esetében 1,05, – laboratóriumi vizsgálatokkal megállapított nyírószilárdságból származtatott fajlagos cölöpellenállások esetében 1,1, – tapasztalatai alapon felvett nyírószilárdsági paraméterek vagy azonosító és állapotjellemzők alapján megállapított fajlagos cölöpellenállások esetében 1,2. Ha az alkalmazás feltételei az előbbi két eset között vannak, akkor a tervező az előbbiekben javasolt értékek és 1,0 közötti modelltényezőket vehet számításba.