Hagyományos karbantartási stratégiák elemzése és értékelése

Az előadások a következő témára: "Hagyományos karbantartási stratégiák elemzése és értékelése"— Előadás másolata:

1 Hagyományos karbantartási stratégiák elemzése és értékelése
Közúti és Vasúti járművek tanszék

2 Az üzemfenntartás célja:
a gyártás folytonosságának fenntartása, a berendezések üzemképességének megőrzése, a károk és a termelés kiesések megelőzése,

3 Az üzemfenntartás fogalma:
Az üzemfenntartás azon műszaki , gazdasági, szervezési intézkedések összessége, amely egy rendszer előírt üzemképességének megőrzésére vagy visszaállítására illetve a hiba okok felderítésére irányul.

4 Az üzemfenntartás négy célja:
A gépekben és berendezésekben megtestesülő értékek megőrzése. (maximális élettartam biztosítása) A váratlan üzemzavarok és termelés kiesés megelőzése. Környezetvédelem és a minőség javítása. A gépek és berendezések „üzemeltetési élete” során a költségek minimalizálása.

5 A fejlett országokban a foglalkoztattak 5-10% ezen a területen dolgozik, és erre a területre fordítják az összbevétel közel 10%-át. A fenntartás költségek csökkentése a számítástechnika, a méréstechnika és a korszerű diagnosztikai eljárások bevezetésével érhető el anélkül, hogy termeléskiesés, vagy váratlan gépmeghibásodás következne be.

6 Az üzemfenntartás blokksémája
Karbantartás Főtevékenységek Javítás Felújítás Üzemfenntartás Selejtezés Melléktevékenységek Bontás Beszerzése

7 Karbantartás: A fenntartásnak az a részfeladata, amely magába foglalja mindazokat a ciklikusan megismétlődő műveleteket, amelyeket el kell végezni a gépek megbízhatóságának és rendeltetésszerű használatának megőrzése érdekében. Legfontosabb jellemzői: tervszerű megelőző (preventív) műveletsor elvégzése előírt megbízhatóság teljesítése.

8 Javítás: a természetes elhasználódás, sérülés vagy tervezési és gyártási hibák következtében szükségessé váló, nem egyértelműen meghatározott technológia alapján végzett műszaki beavatkozás, a gép és berendezés üzemképességének helyreállításának érdekében.

9 Felújítás: a nagy értékű, vagy nehezen pótolható gépek és berendezések élettartamának meghosszabbítása olyan mérvű szerkezet- és alkatrész cserével, amelyek a gépek és berendezések műszaki megbízhatóságát közel eredeti szintre állítják vissza, vagyis működés szempontjából közel egyenértékű lesz az újakéval. (nagyjavítás). Legfontosabb jellemzői: teljes szétszerelés, minden alkatrész hiba-felvételezése és teljes összeszerelés új, felújított és visszaépíthető alkatrészből rekonstrukciós tevékenység, amely jelentős értéknöveléssel jár. (30%-os műszaki állapot => 85-90%-os műszaki állapot)

10 Selejtezés: Olyan komplex-műszaki- gazdasági tevékenység, melynek során az elhasználódott berendezést vagy gépet műszaki- gazdasági-szempontok miatt az üzemből kivonják. Műszaki selejt: Amikor a gép vagy berendezés gyakran meghibásodik, pontatlan és gazdaságtalanul üzemel. Közgazdasági selejt: Amikor az amortizációs kulcs leírása szerint az eszköz nettó értéke „0”, amelyet eszmei értéken tartanak nyílván.

11 Bontás: Selejtezett, vagy egyéb okból, üzemeltetésből végleg kivont gépek és berendezések szakszerű szétszerelése a használható, vagy felújítható alkatrészek kinyerése, valamint az anyagok újrahasznosítása céljából. Beszerzés(pótlás): Műszaki és gazdasági szempontok alapján beszerzésre kerülő új, korszerűbb gépeket és berendezéseket értjük.

12 Karbantartási rendszerek fejlődése

13 Fenntartási rendszerek

14 Üzemfenntartási módszerek
Fenntartás szükségszerinti javítással (tűzoltó módszer), Fenntartás tervszerű megelőző karbantartással, Műszaki állapotvizsgálat alapján végzett fenntartás

15 A járműelhasználódások okai
Természetes elhasználódás. Gondatlan kezelésből származó nagyobb mértékű elhasználódás. Anyag-,vagy gyártási hibából származó elhasználódás. A fenntartási munkák szervezésénél elsősorban a természetes elhasználódást veszik figyelembe!!!

16 Kádgörbék

17 Fenntartás szükségszerinti javítással
A meghibásodás bekövetkezése után végezzük. A berendezések kényszerleállásig üzemelnek. A meghibásodások váratlanul következnek be. Előnye, hogy az egyes alkatrészek az elhasználódás határáig kihasználhatók. Hátrány, hogy a javítási leállás előre nem ütemezhető, ezért az üzemből való hosszabb kiesés a jellemző. A váratlanul bekövetkező meghibásodások időben való fel nem ismerése további meghibásodásokat eredményez. Egyszerű, kis bonyolultságú gépeknél alkalmazzák.

18 A karbantartás keretében az ápolási, kenési
A karbantartás keretében az ápolási, kenési műveleteket ebben az esetben is rendszeresen el kell végezni.

19 Tervszerű megelőző karbantartás
Előre meghatározott időnként kerül sor a gép karbantartására, valamint kis-, közép- és nagyjavítására. A javítások között szerkezeti és pontossági vizsgálatok vannak. A ciklus hosszát az üzemelési idő és az igénybevétel határozza meg. A javítási időt pedig a gép bonyolultsága határozza meg. A javítások mértékétől függően- sor kerül gépalkatrészek, egységek cseréjére, függetlenül attól, hogy a gépegység még használható lenne, vagy nem. A rendszer jósága alapvetően a ciklusidő meghatározásának pontosságától függ. A gépek és berendezések konstrukciós tulajdonságainak pontos ismeretét tételezi fel.

20 A karbantartás esedékessége megadható:
- időben, - km.-ben, - üzemanyag fogyasztásban, - teljesítményben, A TMK mellett is előfordulhatnak váratlan meghibásodások. A tervszerű karbantartás és a váratlan meghibásodások aránya a munkaszervezés és a munkafegyelem arányát mutatja. A gépek állandó működőképes állapotát rendszeresen ismétlődő tervszerű vizsgálatokkal és javításokkal érik el (ciklusrend). Karbantartáskor a járművek ápolását, gondozását vizsgálatát, a szükséges beállításokat, valamint a kisebb javításokat végzik el. Felújításkor korszerűsítést is végezhetnek.

21 Merev TMK rendszer, rugalmas TMK rendszer

22 A javítási költségek összehasonlítása „tűzoltó” és a TMK rendszerben
Váratlan meghibásodás esetén: az alkatrész ára (anyagköltség), javítási munkaköltség, javítás alatti munkakiesés, járulékos meghibásodás, esetleges mentési költségek, esteleges műszaki-hibás balesetekből eredő károk, TMK esetén:

23 A New Holland T8000 traktorok

24 Karbantartási intervallum (üzemóra) Karbantartási művelet
Ellenőrzés Zsírzás Csere Tisztítás Leeresztés Ha a figyelmeztetés megjelenik Légszűrő betét X 10 vagy naponta Motorolaj szint Sebességváltó olaj szint Motor hűtőfolyadék szint 50 Tüzelőanyag előszűrő víz leeresztés SuperSteer mellső híd csapok 100 Mellső 3-pont (ha van) 300 Akkumulátor elektrolit szint (5) Motor feltöltőlevegő vezetékek Motorolaj és szűrő Kerékcsavarok meghúzása Mellső pótsúly és hátsó keréksúly csavarok meghúzása Mellső híd és hátsó 3-pont (1) Tüzelőanyagtart. víz leeresztés

25 300 Mellső híd differenciálmű és oldallehajtás olajszint (2) X Sebességváltó olajnyomás Megfordítható 1000-es TLT tengelycsonk (4) 600 Motor hűtőfolyadék fagyállóság ellenőrzése Motor hűtőfolyadék szűrő Motor hűtőcsövek és bilincsek Motor tüzelőanyag szűrők Cerélhető TLT belső bordáshüvely 1200 vagy évente Differenciálmű és oldallehajtás olaj Motor elsődleges és másodlagos levegőszűrő Motor levegő előtisztító 1500 Sebességváltó olaj, szűrő, szellőző 2100 Tüzelőanyag porlasztók (3) Motor hűtőfolyadék és szűrő Motor szelephézag beállítás 3000 Motor lendkerék csillapító (3) Szükség szerint Kabin levegőszűrő és keringető szűrő Kabinszűrő porszelep Motor elsődleges levegőszűrő Hűtőmaszk, motor hűtő, klíma kondenzátor/ tüzelőanyag hűtő, olajhűtő, töltőlevegő hűtő Ventilátor hajtószíj Gumiabroncs nyomás Vészfék/rögzítőfék Kihelyezett hidraulika szelep résoljagyűjtő edények Megjegyzések: 1 - Nehéz, vagy nedves körülményekben 10 üzemóránként vagy naponta 2 - Az első karbantartás az első 50 üzemóra után esedékes 3 - Szakszerviz végezheti csak TLT üzemóránként vagy évente 5 - feletti környezeti hőmérsékletnél 100 üzemóránként v. hetente

26 Fedélzeti számítógép Üzemi jellemzők Beállítások Adatok kijelzése
Adatok tárolása

27 Normálhektár átszámítási tényező területi kategóriában
Sor-szám A művelet megnevezése Normálhektár átszámítási tényező mérték-egysége számértéke I. II. III. IV. területi kategóriában Traktoros talajművelés 1. Szántás 20 cm-ig nha/ha 1,00 1,16 1,38 1,72 2. Szántás cm-ig 1,50 1,74 2,07 2,58 3. Szántás cm-ig 1,90 2,20 2,62 3,27 4. Szántás cm-ig 3,05 3,54 4,21 5,25 6. Szántás cm-ig 6,05 7,02 8,35 7. Szántást helyettesítő alapművelés nehéz tárcsával vagy nehéz kultivátorral 8. Szántás sortávú szőlőben 0,75 0,87 1,04 1,29 9. Mélylazítás 80 cm-ig 4,00 4,64 5,52 6,88 10. Tarlóhántás tárcsás talajművelővel 0,55 0,64 0,76 0,95 11. Szántáselmunkálás 0,45 0,52 0,62 0,77 12. Tömörítés simahengerrel, simítózás, önálló fogasolás 0,35 0,41 0,48 0,60 13 Tömörítés gyűrűshengerrel 14. Sorközművelő kultivátorozás (szőlőben is) 0,40 0,46 0,69 15. Magágykészítés kombinátorral 16. Vegyszeres kijuttatás és talajba- keverés magágykészítéssel egy menetben 0,70 0,83 1,03 Traktoros talaj-felszíni munkák 17. Gabonavetés 0,30 18. Kukoricavetés 19. Cukorrépavetés 20. Zöldség és aprómag vetés 21. Palántázás 2,60 3,02 3,59 4,47 22. Műtrágya szórás 0,25 0,28 0,31 0,36 23. Szervestrágya szórás (szarvasból) 1,11 1,25 1,43 24. Felületpermetezés és porozás szántóföldön 0,20 0,22 0,29 25. Soros, illetve sávos vegyszeres gyomirtás szántóföldön 0,44 0,50 0,57 26. Permetezés gyümölcsösben 27. Vegyszeres gyomirtás gyümölcsösben 28 Permetezés szőlőben 0,61 0,79 29. Vegyszeres gyomirtás szőlőben 0,56 30. Kaszálás alternáló kaszával 1,05 1,17 1,31 31. Rendsodrás

28 TERHELÉSARÁNYOS ÜZEMÓRASZÁMLÁLÓ ELVE
Billentyűzet Korrigált üzemóra Kijelző PC BE Terhelési tényezők

29 Műszaki állapotvizsgálat alapján végzett fenntartás
A legkorszerűbb üzemfenntartási stratégia a gépek és berendezések állandó vagy időközönkénti megfigyelése, állapot- felügyelete. (információ gyűjtés). Előnye, hogy sok esetben szétszerelés nélkül megállapíthatók az egyes alkatrészek, részegységek elhasználódási jellemzői. A jármű műszaki állapotának rendszeres figyelése és az elhasználódás törvényszerűségeinek ismeretében előre meghatározható a szükségessé váló javítás mértéke és időpontja.

30 A rendszeres műszaki állapotvizsgálat eredményeként,
A rendszeres műszaki állapotvizsgálat eredményeként, csökkenthető a váratlan meghibásodások száma, növelhető a nagyjavítások közötti ciklus idő, illetve csökkenthető a nagyjavítások száma. Optimális raktárkészlet biztosítható. A javítások jobban szervezhetők. Az állapotot jellemző adatok esetleg vészjel (alarm), figyelmeztető jel képzésére is fel lehet használni. A gépleállás és alkatrészcsere valóban csak indokolt esetben. A diagnosztika feladata az állapot megfigyelés.

31 Autonóm karbantartási rendszer
Olyan járműveknél szokás alkalmazni, ahol a diagnosztika költségesen oldható meg. Számítógépes nyilvántartásban rögzítik a jármű műszaki állapotára utaló adatokat, + állapotvizsgálat. - jármű nyilvántartási szám, - jármű életkora, - elvégzett beavatkozások ideje, mélysége. - beépített alkatrészek, fődarabok műszaki állapota, a beépítés időpontja, - járműnél jelentkező váratlan meghibásodás időpontja, oka, a hibaelhárítás módja, - az egyes beavatkozások közötti üzemidő, km futás, elfogyasztott üzemanyag mennyiség.

32 A jármű műszaki állapotának változása

33 SAP Az SAP a világ vezető integrált vállalatirányítási rendszere.
Integrált vállalatirányítási rendszer alatt egy adott vállalat minden vállalati folyamatát lefedő programcsomagot értünk. Az SAP ágazatspecifikus megoldásait több mint 120 országban hozzávetőleg 32 000 vállalat használja, kis- és középvállakozások, nagyvállalatok egyaránt.

34 Műszaki diagnosztika alkalmazása gépjárműfenntartásban
A járművezetők számára a biztonságot, a minőséget, az üzemanyag takarékosságát és a megbízhatóságot részben az elektronika adja. A korszerű járművek bonyolult szerkezetek, melyek tele vannak tűzdelve elektronikával és mégis karbantartás igényesek. A gépjármű diagnosztikát sok esetben alkalmazhatjuk hibakeresésre. A hibakeresés folyamán meghatározott utakat meghatározott lépésekkel kell bejárni, és a "csomópontokban” a szakembernek döntéseket kell hozni. Ez a probléma pontos ismeretét igényli.

35 Mivel a hibakeresési algoritmusok már nagyon bonyolultak ezért az irányított hibakeresést a gyári szakértő rendszerteszter végzi el. A rendszerteszter a soros oldali információk alapján az adott esetre felállítja a diagnosztikai algoritmust, vizsgálatot végez, tanácsol és a műveletsort közli a szerelővel. Intelligens diagnosztikai központ és távdiagnosztika. A zárt számítógépes vizsgálati rendszer vezérelt mérési és kiértékelési programmal rendelkezik. (zöldkártya vizsgálat, klímaszerviz, futóműmérés stb..

36 A műszaki diagnosztika fontos eszköze a gépjárműfenntartásnak
A műszaki diagnosztika fontos eszköze a gépjárműfenntartásnak. A karbantartási, a javítási és a felújítási műveleteknél hibafeltárásra és a helyes beállítások elvégzésére alkalmasak. Az ellenőrzési műveletek alkalmazhatók: üzemi hibák feltárására, pillanatnyi műszaki állapot meghatározására, a gépkocsi helyes beállítási értékeinek rendszeres ellenőrzésére. Az állapotvizsgálatok során meghatározható az alkatrészek elhasználódása a forgalmi üzembiztonsági követelmények szempontjából.

37 A gépjárművek vizsgálatánál alkalmazhatunk műszer nélküli- hagyományos eszközökkel végzett- és műszeres diagnosztikai vizsgálatokat. A vizsgálati műveletekhez szorosan kapcsolódnak a beállítási, a beszabályozási és hibaelhárítási munkák! A járműállomány rohamos növekedésével együtt járó fokozott közlekedésbiztonsági követelmények és a jelentős karbantartási munkaigény kielégítésére a hagyományos ellenőrzési eljárások nem felelnek meg. A hagyományos hibafeltárási eljárások hátránya, hogy bizonyos esetekben a szerkezeti részeket meg kellett bontani, rendszerint jelentős rongálódást okozva.

38 A diagnosztikai tevékenység alatt értjük:
a szerkezeti részek rejtett hibáinak- megbontás nélküli- kimutatását készülékekkel és műszerekkel, a gépjármű közlekedésbiztonságra ható műszaki jellemzők értékelését, A gépjármű műszaki állapotának meghatározását.

39 A diagnosztikai vizsgálatok csoportósítása
Általános diagnosztika: teljes gépkjárműre irányuló vizsgálat, amikor műszakilag elfogadott módszerekkel, technológiai eszközökkel és műszerekkel ellenőrzik a gépkjármű valamennyi, az üzemeltetés szempontjából lényeges paramétereit. Egyedi diagnosztika: differenciált vizsgálati módszer, amikor az ellenőrzés csak a rendellenességet okozó egységre vagy gazdaságtalan üzemeltetés esetén a beszabályozási, javítási igények megállapítására irányul.

40 A diagnosztikai vizsgálatok előnyei:
lehetőséget biztosít olyan mérések elvégzésére, amelyeket a régi feltárással elvégezni nem lehet, a műszeres feltárás a karbantartó munkát termelékenyebbé teszi, a karbantartási tevékenység minőségét javítja, a jármű közlekedés biztonságát növeli, a gazdaságos üzemeltetést és a környezetvédelmet elősegítik.

41 Járművek felújítási és pótlási stratégiái
Az üzemelő jármű fajlagos költség függvénye

42 Optimum után a jármű tovább üzemel

43 Optimum után a járművön felújítást végeznek el

44 Optimum után járműbeszerzés történik