Kohéziós Alap projektek a 2004-2006-os időszakban Magyarországon 2/E modul Ponácz György Márk SAKK-tréner.

Az előadások a következő témára: "Kohéziós Alap projektek a 2004-2006-os időszakban Magyarországon 2/E modul Ponácz György Márk SAKK-tréner."— Előadás másolata:

1

2 Kohéziós Alap projektek a 2004-2006-os időszakban Magyarországon 2/E modul Ponácz György Márk SAKK-tréner

3 < 30 30-50 50-75 75-100 100-125  125 No data EU=100 Magyarország és az Európai Unió gazdasági fejlettsége

4 Az európai uniós támogatások célrendszere Közösségi szintű célok Felzárkóztatás: területi különbségek miatt Lisszabon: tudás alapú társadalom, versenyképesség Göteborg: fenntartható fejlődés Hazai célok: Európa Terv (Nemzeti Fejlesztési Terv) Gazdasági Versenyképesség Környezetvédelem és Infrastruktúra Humán erőforrások Regionális Fejlesztés Agrár-és Vidékfejlesztés Kohéziós Alap

5 Várható tényleges EU-s kifizetések becslése

6 A Kohéziós Alap támogatási keretösszege Összes támogatás Magyarországnak 2000-2004: 1 milliárd € 2004-2006: 3 milliárd € 2007-2013:24 milliárd € ISPA, Kohéziós Alap ISPA: 352 millió € Kohéziós Alap I.: 1050 millió € Kohéziós Alap II.: 8000 millió €

7 A Kohéziós Alap definíciója Létrehozásáról a Maastrichti Szerződés rendelkezett. A Szerződés értelmében "a Tanács 1993. december 31-ig létrehoz egy Kohéziós Alapot, hogy a környezetvédelemmel és a transzeurópai hálózatokkal kapcsolatos projektekhez pénzügyi támogatást nyújtson a közlekedési infrastruktúra területén."

8 A Kohéziós Alap célja Célja szerint a Közösség legszegényebb tagállamai reálszféráinak konvergenciáját kell támogatni a monetáris unióra való felkészülés időszakában. Erősíteni kell a gazdasági és társadalmi kohéziót, és csökkenteni a különböző régiók közötti, a fejlettségi szintben meglevő különbségeket.

9 A Kohéziós Alap célterülete A Kohéziós Alap azon EU tagállamok számára elérhető, amelyek 1 főre eső vásárlóerő-paritáson számított GNP-je nem éri el a közösségi átlag 90%-át. Ez a feltétel a csatlakozni kívánó országok mindegyikére teljesül.

10 A Kohéziós Alap két beavatkozási területének stratégiája A Kohéziós Alapon belül a Környezetvédelmi Szektorstratégiát és a Közlekedési Szektorstratégiát a Közreműködő Szervezeteknek kell elkészíteniük, és a Kohéziós Alap Irányító Hatóság hagyja jóvá, majd juttatja el az Európai Bizottsághoz. Minden projektjavaslatot külön-külön kell az Európai Bizottság elé terjeszteni.

11 A projektértékelés szempontjai Gazdasági és Szociális hasznok Hatékony menedzsment Hozzájárulás a Közösség környezet-politikájának alkalmazásához Hozzájárulás a Transz-európai Hálózatokhoz és közösségi közlekedéspolitikához A környezetvédelem és a közlekedés közötti megfelelő egyensúly A lehetséges alternatív finanszírozási források figyelembevétele

12 Felelős intézmények

13 A pályázati eljárás A kedvezményezett országok mindegyikének be kell nyújtania a Tanácshoz a konvergencia kritériumok teljesítésére irányuló, és a túlzott kormányzati deficit elkerülésére céljából tervezett konvergencia programot. Nemzeti ISPA szektorstratégia helyett Kohéziós Alap Stratégiát kell készíteni, ügyelve az összhang biztosítására a Nemzeti Fejlesztési Tervvel. A Kohéziós Alap és ISPA projekt ciklus a tervezéstől a lebonyolításig - a fent és a továbbiakban kihangsúlyozott eltéréseken kívül - gyakorlatilag megegyezik.

14 A támogatás mértéke A támogatás mértéke az állami, illetve hasonló kiadások 80-85%-a. A támogatás mértéke azonban - ISPA-hoz hasonlóan - csökkenthető a projekt által termelt bevétel és a "szennyező fizet" elv alkalmazására való tekintettel. Míg az ISPA esetében - főszabályként - a projekt minimális mérete 5 millió euró, Kohéziós Alap esetében a minimális méret 10 millió euró.

15 Kohéziós Alap projektek Magyarországon, 2004-2006 Közlekedési fejlesztések: Légiforgalmi ellenőrzési infrastruktúra fejlesztése Az M0 autóút keleti szakaszának (a 4-es főút és az M3 autópálya közötti útszakasz, gödöllői átkötés) megépítése M43 autóút (Szeged-Makó közötti szakasz) (Budapest-Cegléd)-Szolnok-Lőkösháza vasútvonal rehabilitációja Környezetvédelmi fejlesztések: Központi szennyvíztisztító üzem és kapcsolódó létesítmények Budapesten Az ivóvíz minőségének javítása a Dél-alföldi Régióban Szennyvízkezelő program a dél-budai körzetben Az ivóvíz minőségének javítása az Észak-alföldi Régióban A Garéi kémiai üzem által termelt hulladék lerakásának megakadályozása A csatornahálózat bővítése Győr városában A regionális szilárd hulladékkezelő rendszer fejlesztése Győr és Sopron városában

16 Kohéziós Alap projektek Magyarországon, 2004-2006 Környezetvédelmi fejlesztések (folyt.): A regionális szilárd hulladékkezelő rendszer fejlesztése Heves megyében Szennyvízkezelési program Kaposváron és térségében A hulladékgazdálkodás fejlesztése a Közép-Dunántúli Régióban A szennyvíztisztító telep modernizációja és a csatornahálózat bővítése Békéscsabán Csatornázási program Makón és környékén Hulladékkezelési program a Mecsek-Dráva régióban Csatornahálózat-fejlesztési, szennyvízkezelési és iszapkezelési program Nagykanizsán Csatornázási és szennyvízkezelési program Nyíregyházán és környékén Szilárd hulladékkezelő rendszer fejlesztése Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében Székesfehérvár csatornarendszerének bővítése Csatornázási és szennyvízkezelési program a Tápió körzetében A gáztisztításból visszamaradt anyagokat befogadó szemétlerakó kármentesítse Üröm- Csókavár térségében Csatornázási és szennyvízkezelési program Veszprém városban és körzetében Csatornázási, szennyvíz- és iszapkezelési program Zalaegerszegen

17 Köszönöm a figyelmet!