A tudás és a regionális fejlődés

Az előadások a következő témára: "A tudás és a regionális fejlődés"— Előadás másolata:

1 A tudás és a regionális fejlődés
Rechnitzer János egyetemi tanár, intézetigazgató MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézete, Széchenyi István Egyetem, Győr

2 Globális gazdaság ismérvei
Klasszikus kapitalizmus helyett új kapitalizmus. Elektronikus pénzpiac központi szerepe. Multinacionális társaságok befolyása. Árutermelés kihelyezése az első és második világba. A nemzeti piacgazdaságok fokozódó integrációja. Kelet-közép-európai torta-kapitalizmus. Az információs gazdaság (tudás-gazdaság) előtérbe kerülése. A lokális gazdaság és a kis és középvállalkozások előtérbe kerülése. torta kapitalizmus: Szelényi Iván menedzsment kapitalizmus, különböző kapitalizmusok: transznacionális gazdaság, menedzsment gazdaság, KKV szektor, több rétegű és azok egymásra nem épülnek, egymással nincsenek kapcsolatban Castells az információs társadalom egyik legnagyobb teoretikusa már tudás-gazdaságról, a tudás szerepének megváltozásáról beszél

3 Globális társadalom ismérvei
A nemzetállamok helyett kultúraközpontú nemzetek. A társadalmi egyenlőtlenség növekedése. Új típusú társadalmi „osztályok” körvonalazódnak. Megingott a jóléti állam, az állami funkciók átértékelése. Észak-Amerika és Európa társadalmainak részleges integrációja. A második világ társadalmai között nincs kohézió. A helyi/regionális társadalmak felfedezése. A tudás és az információ radikális felértékelődése. helyi és regionális társadalmak felértékelődése tudás és az információ társadalomalakító szerepe

4 Európa reagálása a globális kihívásra
Bangemann jelentés (1994) Paradigmaváltás, új korszakhatár. Információs társadalom, tudásipar megfogalmazása, új szellemi korszak, tíz új alapszolgáltatás, lokális és a globális szembeállítása és összekapcsolása (konfliktus mentes együttműködés) eEuropa, Új Gazdaság (1999) Európai információs társadalom felépítése: 1. mindenkihez jussanak el az információk; 2. a digitális korszak technikája javítsa az életminőséget; 3. tudásgazdaság alkalmazásainak terjesztése (10 pontban foglalt feladatok) ESDP ( Európai Területfejlesztés Perspektívái, 2000) Kohézió és szolidaritás, perifériák felzárkózása (elérhetőség), új típusú régiók (tudásrégiók) és azok fejlesztési stratégiái, a hálózati gondolkodás (városhálózatok), a lokális értékek (környezet) védelem Lisszaboni Nyilatkozat (2000) Európa versenyképességének növelése, 2010 az USA elérése, szellemi erőforrások újraértékelése, ezzel kapcsolatos intézkedés rendszer (pl. Bolonai folyamat, stb.) Bangemann jelentés10 alapszolgáltatás : távmunka, távtanulás, hálózat (egyetemek és kutatóintézetek között), telematika KKV szektornak, közúti forgalomirányítás, légi forgalomirányítás, egészségügyi hálózatok, elektronikus pályázatok, transzeurópai államigazgatási hálózat, városi információs központok eEurópa: fiatalok, olcsóbb internet, elektronikus kereskedelem, diákok és kutatók számára szabad elérhetőség, intelligens kártya, kockázati tőke KKV szektornak, fogyatékosok bekapcsolása, on-line egészségügy, intelligens közlekedés, on-line kormányzás

5 A regionális gazdasági növekedési modellek
Regionális versenyképesség (Magas egy főre jutó GDP vagy egy munkaórára jutó GDP) Neoklasszikus elmélet Beruházások Kiindulási peremfeltételek Humán erőforrások Technológia exogén tényező Új növekedéselmélet Technológia endogén tényező (technológiai externáliák) Költségelőnyökre épülő verseny Egység munkaerő költség Állami inputok ára Cserearányok „Új gazdaságföldrajz” Agglomerációs hatások Urbanizáció Szállítási költségek Méretgazdaságosság Ágazati specializáció Tudás-alapú tényezők Inputok (k+f infrastruktúra, k+f ráfordítások, humán tőke, kutatók száma) Outputok (humán tőke, kutatók száma, k+f infrastruktúra, spillover-hatások, szabadalmak, termék és folyamat innovációk)

6 Az európai regionális politika üzenetei Magyarország számára
Területfejlesztési törvény (1996) Országos Területfejlesztési Koncepció (1998) Regionális fejlesztési koncepciók és programok ( ) Nemzeti Fejlesztési Terv, Regionális Operatív Program (2003) Országfejlesztési Terv, Nemzeti Fejlesztési Terv, Országos Területfejlesztési Koncepció ( ) Regionális közigazgatási reform? (2010 ?) Nemzeti Fejlesztési Terv, közötti időszak fejlesztési támogatásainak fogadását szolgálja: 4 ágazati, 1 regionális; humánerőforrás (szociális alap, felnőttképzés és szakképzés, egészségügy), gazdasági versenyképesség (tőkevonzás, K+F, információs társadalom), agrár és vidékfejlesztés (alapanyag termelés, élelmiszer feldolgozás, vidékfejlesztés), környezetvédelmi (településkörnyezet, természetvédelem és közeledési infrastruktúra), ROP (turisztika, térségi infrastruktúra, humánerőforrások (közigazgatás, tudásközpontok), technikai segítségnyújtás)

7 Egy főre jutó GDP az EU15 és a csatlakozó országok (CECC) átlagához viszonyítva, 2000
országos átlag 51 %-a az EU-15 átlagának az országos átlag a CECC % Az egy egységért vásárolt árúnak, vagy szolgáltatásnak az 51 %-át lehet megvásárolni! A CECC országoknál viszont egy egység valutáért 29 %-kal többet lehet itthon vásárolni, mint azokban az országokban átlagosan!

8 A tudás regionális sajátosságai hazánkban
A főváros, mint tudás és információs központ. A tudás regionális különbségei; a „fordított lejtő” (kelet-nyugat). Egyenetlen a tudáshordozók regionális eloszlása, strukturális hiányok és többletek. Erőtlenek a regionális szintű intézményi együttműködések, elsődlegesek az intézményi érdekek. Gyenge regionális szintű partnerség: felsőoktatás és gazdaság, kutatás-fejlesztés és gazdaság. Helyi/területi szereplők megosztottsága, eszközök hiánya. Regionális politika és a felsőoktatás/tudománypolitika nem talált egymásra, nincs kommunikáció, két gyenge érdekérvényesítő. NFT, ROP nem kapott határozott prioritást felsőoktatás/tudomány. Főváros: K+F helyek 51,3 %, K+F alkalmazottak 57,7 %, K+F ráfordítások 69,2 %, tudomány doktorainak 62,1 % Lejtő GDP NYD és KD XXXX, míg a k+f helyek 6,4 %, k+f alkalmazottak

9 A két lejtő

10 A tudás regionális sajátosságai hazánkban
A főváros, mint tudás és információs központ. A tudás regionális különbségei; a „fordított lejtő” (kelet-nyugat). Egyenetlen a tudáshordozók regionális eloszlása, strukturális hiányok és többletek. Erőtlenek a regionális szintű intézményi együttműködések, elsődlegesek az intézményi érdekek. Gyenge regionális szintű partnerség: felsőoktatás és gazdaság, kutatás-fejlesztés és gazdaság. Helyi/területi szereplők megosztottsága, eszközök hiánya. Regionális politika és a felsőoktatás/tudománypolitika nem talált egymásra, nincs kommunikáció, két gyenge érdekérvényesítő. NFT, ROP nem kapott határozott prioritást felsőoktatás/tudomány. Főváros: K+F helyek 51,3 %, K+F alkalmazottak 57,7 %, K+F ráfordítások 69,2 %, tudomány doktorainak 62,1 % Lejtő GDP NYD és KD XXXX, míg a k+f helyek 6,4 %, k+f alkalmazottak

11 Területi GDP és a kutatás-fejlesztés összehasonlítása régiónként, 2001
GDP regionális megoszlása (%) 2000 Kutató és fejlesztő helyek megoszlása 2001 helyeken dolgozók Ráfordítás Tudomány doktora regionális megoszlás Közép-Magyarország 43,1 51,3 57,7 69,2 62,2 Közép-Dunántúl 11,1 6,8 5,4 6,0 4,5 Nyugat-Dunántúl 11,2 6,4 5,1 5,0 2,8 Dél-Dunántúl 7,3 8,3 7,1 3,6 Észak-Magyarország 8,2 2,0 3,4 Észak-Alföld 9,6 10,7 9,1 10,0 Dél-Alföld 11,4 7,5 10,1 Magyarország 100,0 Forrás: KSH

12 A tudományos kutatás néhány jellemzője régiók szerint (tudomány doktorai, kutatóhelyek és K+F alkalmazottak, illetve ráfordítások, 2001)

13 Az 1000 lakosra jutó felsőoktatási hallgatók száma a régiókban, 1990 és 2001

14 Teljes munkaidőben foglalkoztatott oktatók száma oktatói munkakörök szerint 1990 és 2001

15 A tudás regionális sajátosságai hazánkban
A főváros, mint tudás és információs központ. A tudás regionális különbségei; a „fordított lejtő” (kelet-nyugat). Egyenetlen a tudáshordozók regionális eloszlása, strukturális hiányok és többletek. Erőtlenek a regionális szintű intézményi együttműködések, elsődlegesek az intézményi érdekek. Gyenge regionális szintű partnerség: felsőoktatás és gazdaság, kutatás-fejlesztés és gazdaság. Helyi/területi szereplők megosztottsága, eszközök hiánya. Regionális politika és a felsőoktatás/tudománypolitika nem talált egymásra, nincs kommunikáció, két gyenge érdekérvényesítő. NFT, ROP nem kapott határozott prioritást felsőoktatás/tudomány. Főváros: K+F helyek 51,3 %, K+F alkalmazottak 57,7 %, K+F ráfordítások 69,2 %, tudomány doktorainak 62,1 % Lejtő GDP NYD és KD XXXX, míg a k+f helyek 6,4 %, k+f alkalmazottak

16

17 A tudás regionális sajátosságai hazánkban
A főváros, mint tudás és információs központ. A tudás regionális különbségei; a „fordított lejtő” (kelet-nyugat). Egyenetlen a tudáshordozók regionális eloszlása, strukturális hiányok és többletek. Erőtlenek a regionális szintű intézményi együttműködések, elsődlegesek az intézményi érdekek. Gyenge regionális szintű partnerség: felsőoktatás és gazdaság, kutatás-fejlesztés és gazdaság. Helyi/területi szereplők megosztottsága, eszközök hiánya. Regionális politika és a felsőoktatás/tudománypolitika nem talált egymásra, nincs kommunikáció, két gyenge érdekérvényesítő. NFT, ROP nem kapott határozott prioritást felsőoktatás/tudomány. Főváros: K+F helyek 51,3 %, K+F alkalmazottak 57,7 %, K+F ráfordítások 69,2 %, tudomány doktorainak 62,1 % Lejtő GDP NYD és KD XXXX, míg a k+f helyek 6,4 %, k+f alkalmazottak

18 Tudásalapú megújulás a magyar városhálózatban (A tudáscentrumok)
1. csoport: Szeged, Pécs, Debrecen Felsőoktatási és innovációs központok kedvező munkaerő-piaci és gazdasági paraméterek mellett 2. csoport: Miskolc, Nyíregyháza Felsőoktatási és innovációs központok kedvező munkaerő-piaci, de jóval kedvezőtlenebb gazdasági paraméterekkel 3. csoport: Győr, Székesfehérvár, Kecskemét Elsődlegesen innovációs központok megfelelő humán- és munkaerő-piaci paraméterekkel, különösen erős gazdasági potenciállal 4. csoport: Sopron, Szombathely, Veszprém, Békéscsaba, Kaposvár, Eger Magasan az átlag feletti felsőoktatási-humán, illetve társadalmi jellegű paraméterek, kedvező gazdasági és munkaerő-piaci, valamint iskolázottsági potenciállal 5. csoport: Szentendre, Szekszárd, Zalaegerszeg, Szolnok Kedvező munkaerő-piaci és társadalmi környezet mellett megjelenő átlag feletti humán- és innovációs adottságok 6. csoport: Gyöngyös, Keszthely, Gödöllő, Budaörs, Budakeszi Csak átlag közeli innovációs potenciál mellett megjelenő kiugró humánerőforrás állomány – döntően felsőoktatási orientáltság 7. csoport: 20 város (pl. Pápa, Hódmezővásárhely, Salgótarján, Tatabánya, Dunaújváros, Komárom, Mosonmagyaróvár stb.) Egységesen mérsékelten fejlett városok az átlagosnál minimálisan kedvezőbb humán és innovációs adottságokkal

19 Tudásalapú megújulás a magyar városhálózatban (A tudás félperifériái)
8. csoport: 23 város (pl. Tata, Visegrád, Hévíz, Gyula, Paks, Tiszaújváros, Balaton környéki üdülő települések stb.) Gazdasági, iskolázottsági és munkaerő-piaci szempontból kedvező adottságok, átlagos humán- és innovációs jellegű partnerekkel 9. csoport: 59 város (dunántúli kis- és középvárosok, dél-alföldi középvárosok) Átlagos gazdasági és társadalmi mutatók mellett kedvezőtlen innovációs lehetőségek, a megfelelő humán állomány hiánya 10. csoport: 59 város (kelet-magyarországi, dél-dunántúli városok) A kedvezőtlen innovációs, felsőoktatási és K+F jellegű adottságok mellé mérsékelten fejletlen gazdasági és társadalmi jellemzők párosulnak 11. csoport: 67 város (alföldi és észak-magyarországi városok) A hazai városhálózat leghátrányosabb helyzetű települései egységesen rossz fejlettségi mutatókkal, az innovációs potenciál teljes hiányával

20 Forrás: saját szerkesztés
Tudásalapú megújulás a városhálózatban, 2001 Forrás: saját szerkesztés

21 Quo Vadis tudás és regionális fejlődés?
Tudás-gazdaság beépítése a regionális fejlesztési programokba (Regionális Innovációs Stratégia, ROP-ok) Tudás-régiók, tudás-polisz programjainak összeállítása. Az intézményi együttműködések ösztönzése (közös fejlesztési programok, együttes támogatás, vállalat-egyetem, egyetem-közszolgálat, kutatás-egyetem). Intézményi rendszer regionális átgondolása (felsőoktatás, tudomány, K+F, innovációs hálózatok, tudás központok). Felkészülni a következő Európai Uniós tervezési időszakra ( ). Határozottabb, de együttes érdekérvényesítés itthon és külföldön (tudománypolitika, oktatáspolitika regionális dimenziói).

22 Rechnitzer János MTA RKK NYUTI Győr, Liszt Ferenc u. 10. rechnj@rkk.hu
Köszönöm a figyelmet! Rechnitzer János MTA RKK NYUTI Győr, Liszt Ferenc u. 10.