1.Globális gazdaság, a gazdaság nemzetköziesedése – elméleti megközelítések 2.A működőtőke kihelyezés sajátosságai 3.A telephelyválasztás tényezői 4.A.

Az előadások a következő témára: "1.Globális gazdaság, a gazdaság nemzetköziesedése – elméleti megközelítések 2.A működőtőke kihelyezés sajátosságai 3.A telephelyválasztás tényezői 4.A."— Előadás másolata:

1 1.Globális gazdaság, a gazdaság nemzetköziesedése – elméleti megközelítések 2.A működőtőke kihelyezés sajátosságai 3.A telephelyválasztás tényezői 4.A globális gazdaság megjelenése KKE-ban 5.A gazdasági fejlődés tényezői Magyarországon 6.A globális gazdaság települési hatásai (esettanulmányok) 7.Az IKT szektor és szerepe a globális gazdaságban TARTALOM

2 1.Globális gazdaság, a gazdaság nemzetköziesedése - Globalizáció - a a világgazdaság egységes rendszerré formálódásának történelmi folyamata (Ohmae 1995) - pénzügyi sé info-kommunikációs rendszerek dominanciája (Giddens 1999) - Globális gazdaság - olyan gazdaság, amelynek megvan a kapacitása, hogy a való időben világszinten egységes egészként működjön (Castells 1996) - Globális gazdaság társadalmi, gazdasági és térszerkezeti hatásai - posztszocialista átalakulás - technológiai forradalom - és globalizáció együttes hatásai - új, megerősödő centrumok és ezzel párhuzamosan perifériák forrás: Molnár B. – Szépvölgyi Á (2005): Global Economy and Local Impacts in Medium-Size and Large Cities in Hungary. In: Gy. Barta, É. G. Fekete, I. K. Szörényiné, J. Timár (eds.) Hungarian Spaces and Places: Patterns of Transition. CRS HAS, Pécs. pp. 416-433.

3 2. A működőtőke kihelyezés sajátosságai - új területi folyamatok összefüggnek a működőtőke kihelyezésével - de: már a 19. században is; - újbóli felerősödése az 1970-es években (okok: hazainál olcsóbb munkaerő és járulékos költségek) - 1990-es évek közepére az államok termelését és fogyasztását legközvetlenebb módon a transznacionális vállalatok kapcsolják össze - államok közötti kölcsönös függőség erősödik - 2003: ~ 4700 milliárd USD a világ összes országába irányuló külföldi tőke A közvetlen külföldi tőkebefektetések volumenének növekedése (1980=100 )

4 2. A működőtőke kihelyezés sajátosságai - tőkekihelyezés globális vállalatokon keresztül történik - hazai - nemzetközi - multinacionális - globális vállalat - leányvállalatok szerepe - vámszabadterületi, - forrás, - kiszolgáló, - közreműködő, - ipari kém és -kezdeményező szerep.

5 3. A telephelyválasztás tényezői - öt fő tényezőcsoport -kereskedelmi korlátok megkerülése, - piaci tényezők, - költségtényezők, - általános beruházási környezet és atmoszféra - egyéb tényezők. Magyarország valamennyi tőkebefektetési előnyt kínálja, ezért vonzó terepe a külföldi tőkebefektetéseknek. Ennek megfelelően hazánkban igen erősek a globalizációs hatások. forrás: Szirmai V. – Baráth G. - Molnár B. – Szépvölgyi Á (2001): A multinacionális vállalatok telephelyválasztási stratégiái.- A versenyképesség növelésének tényezői. MTA RKK NYUTI KDKCS, Kézirat

6 4. A globális gazdaság megjelenése KKE-ban A közvetlen külföldi tőkebefektetések megoszlása Kelet-közép Európa országaiban (%) 1990199519992002 Albánian.a.0,60,40,5 Belotuszian.a.0,10,70,6 Bulgária0,10,92,22,4 Csehország45,520,215,815,6 Észtországn.a.2,02,42,5 Lettországn.a.1,71,8 Litvánia3,21,02,02,1 Lengyelország3,621,629,228,7 Magyarország19,027,518,618,4 Moldovan.a.0,3 Románia25,63,25,36,0 Oroszországn.a.15,016,116,0 Szlovákia2,93,42,02,1 Ukrajnan.a.2,53,2 Összesen100,0 Forrás: UNCTAD, World Investment Report 2002

7 5. A lokális gazdasági fejlődés tényezői Magyarországon - FDI hatására a tulajdonosi struktúra megváltozott - privatizáció (állam összes vagyonának 20%-a) - zöldmezős beruházások (több mint fele 6 nagy befektetőhöz köthető) - új vállalkozások - területileg differenciált hatások - fővárosi dominancia - hagyományos regionális központok kedvező helyzete - lakossági jövedelmekkel korrelál a jelenlét A közép- és nagyvállalatok súlya a vizsgált városokban (%, 2001). Forrás: KSH Cég-Kód-Tár adatai alapján saját szerkesztés

8 6. A globális gazdaság települési hatásai (esettanulmányok) - Székesfehérvár: alapvetően mennyiségi változás - lakosság szélesebb rétegeinek jóléte hiányzik - társadalmi és kulturális változások gyengék - felsőfokú képzés nem igazodik a kereslethez - de! 2000-től: - jelentős bevétel növekedés (felsorolt problémákat enyhítheti) - innováció-orientált fejlődés - fenntartható város és térségpolitika - hálózatok

9 6. A globális gazdaság települési hatásai (esettanulmányok) - Miskolc: - térségi szintű válság - állami támogatások előtérbe helyezése - szerkezetváltás ma is tart => Gazdasági szerkezetváltás sikeresen lezajlott - Tatabánya: - nehézipar leépülése = jelentős recesszió - önkormányzati közreműködéssel intenzív fejlesztéspolitika - megkésett fejlődés, okok: - önkormányzat likviditási problémái - nehézipari irányultság

10 7. Az IKT szektor és szerepe a globális gazdaságban - OECD, 1998 (termelési és szolgáltatási ágazatok) - domináns szerep a globalizáció folyamatában - Magyarországon a vállalkozások 5,9%-a - területileg differenciáltan jelenik meg: - főváros és környéke (!) kiemelt - egyes kelet-magyarországi városok jó helyzetben (felsőoktatási központok) - középvárosok kedvezőtlen helyzetben (hagyományos ágazatok súlya miatt)

11 Az IKT szektor súlya a hazai közép- és nagyvárosokban (%, 2001). Forrás: KSH Cég-Kód-Tár adatai alapján saját szerkesztés

12 Irodalom Baráth G. - Molnár B. - Szépvölgyi Á. (2001): A külföldi működőtőke szerepe a Közép-Dunántúl átalakuló gazdaságában. Tér és Társadalom. 2001/2. szám. MTA Regionális Kutatások központja, Pécs. 183-202. o. Szirmai V. – Baráth G. – Molnár B. – Szépvölgyi Á. (2003): Globalizáció és térségi fejlődés. Tér és Társadalom. 2003/3. szám. MTA Regionális Kutatások központja, Pécs. 29-59.o. Szépvölgyi Á. (2003): A tudás-alapú gazdaság és a regionális fejlődés. In: Társadalomföldrajz-Területfejlesztés. Debreceni Egyetem, 2003. 597-611.o. Molnár B. (2005): A globális gazdaság hatásai a települések fejlődésére a Közép-dunántúli Régióban. Comitatus 4. pp. 17-31. Molnár B. – Szépvölgyi Á. (2005): Global Economy and Local Impacts in Medium-Size and Large Cities in Hungary. In: Gy. Barta, É. G. Fekete, I. K. Szörényiné, J. Timár (eds.) Hungarian Spaces and Places: Patterns of Transition. CRS HAS, Pécs. pp. 416-433.