Az HR magyarországi helyzete

Az előadások a következő témára: "Az HR magyarországi helyzete"— Előadás másolata:

1 Az HR magyarországi helyzete
A humán erőforrás gazdálkodás aktuális kérdései I.

2 Tartalom Az Országos HR Benchmark felmérés célja A felmérés
Nem mindenhol van HR-szervezet Kiválasztás, fejlesztés és értékelés Munkaerőpiac helyzete Kíméletes elbocsátások Béremelés, béren kívüli juttatások Interjú az Országos Humánpolitikai Egyesület ügyvezető elnökével Melyek lesznek a XXI. század HR-trendjei?

3 Az Országos HR Benchmark felmérés célja
Online kérdőíves felméréssel gyűjtik össze a szervezők az emberierőforrás-menedzsment részterületein alkalmazott eszközöket, módszereket Képet ad a hazai szervezetek humánerőforrás-gazdálkodási gyakorlatáról, feltárja, hogy milyen mértékben terjednek el az új technikák, melyek a legnépszerűbb HR trendek, s ezzel is segítséget nyújt a HR területén folytatott tevékenységhez.

4 A felmérés A 2008-as felmérés most készül, várhatóan 2009 januárjában zárul le 2007-ben 271 vállalat töltötte ki a kérdőívet A cégek tevékenységi köre a gazdaság teljes egészét lefedi Többségük a kevesebb mint 50 főnek munkát adó kisvállalkozások közül került ki

5 Nem mindenhol van HR-szervezet
Meglepő, hogy a válaszadók kétharmadánál van csak valamiféle HR-szervezet Míg 2006-ban a szervezetek 48 százaléka, addig 2007-re már 52 százaléka rendelkezett HR stratégiával A teljes szervezeti létszámhoz képest a HR-esek aránya átlagosan 5 százalék "Magyarországon egy élcsapat halad előre, náluk a HR kezd belépni a stratégiai szerepbe, de a nagy átlagot ugyanazok a kérdések foglalkoztatják, mint öt éve"

6 Kiválasztás, fejlesztés és értékelés
A megkérdezettek háromnegyede alkalmaz kiválasztási eljárást A cégek 66 százaléka az interneten keresi a leendő dolgozókat. Ezt követi az ismeretségen keresztül történő munkáskeresés A munkavállalók tudatos fejlesztését a válaszadók cégek közül csupán 123-nál végeznek A teljesítményértékelés a válaszadók 65 százalékánál ma is működik, 15 százalékuk a közeljövőben tervezi a bevezetését

7 Sok a jogász, kevés a mester-szakmunkás
A válaszadók több mint 80 százaléka érzi úgy, hogy a munkaerőpiac nem tud elegendő dolgozót biztosítani számára A legnagyobb hiány a magasan kvalifikált szakmunkásokból, mesterekből van, de még mindig nagyon alacsony a mérnökök száma is A jogi és gazdasági területen, valamint a marketing és az adminisztrációs munkaköröket betöltők számára telített az álláspiac

8 Kíméletes elbocsátások
A válaszadók csaknem egyharmadánál volt már csoportos létszámleépítés, ezeket általában korengedményes nyugdíjazással, közös megegyezéssel igyekeztek megoldani A legtöbben (45 százalék) megelégszenek a törvény által előírt anyagi juttatással, végkielégítéssel

9 A cégek kétharmada évente emeli a bért
Csaknem egyharmaduk időalapú bérezéssel adja a fizetést, a cégek fele a teljesítménybérezést választotta A legigazságosabb megoldásnak a felmérés az egyéni teljesítmény alapján történő emelést tekinti, ez a cégek felére jellemző A bér a válaszadók 53 százalékánál a munkakör piaci értékéhez igazodik, de 55 százalékuknál a dolgozó szervezeten belüli helyétől is függ

10 Béren kívüli juttatások
Köztük szerepel a tizenharmadik (37 százalék) és a tizennegyedik havi fizetés (6 százalék). A válaszadóknak csaknem a felére jellemző a jutalmazás és a prémium Az étkezési utalványt csaknem a cégek mindegyike ad a dolgozóinak, és a mobiltelefon-használat is nagyon elterjedt A munkába járás megtérítése jogszabályban rögzített mégis a válaszadók 25 százaléka egyáltalán nem „fizet bele” az alkalmazottak bérletébe

11 Béren kívüli juttatások
egészségpénztári kiegészítés,sportolási lehetőség (33 százalék) magánnyugdíj-pénztári tagság (29 százalék), életbiztosítás (17 százalék) Pluszszabadság kiadása nem jellemző a válaszadókra, viszont 48 százalékuk üdülési csekkel, kedvezményes nyaralással vagy üdülési pénzzel támogatja a dolgozóit

12 Interjú az Országos Humánpolitikai Egyesület ügyvezető elnökével
Ma mely területek kezelhetők nehezebben, mint korábban? -A reálbérek csökkentek, ez a motiváció szempontjából állítja különösen nehéz feladat elé a hr-t. További gond forrása lehet, hogy a hr-re fordítható költségek sok esetben a maradványelv alapján születnek, többnyire a dolgozói képzésektől vagy általában a fejlesztésektől vonják el a pénzt.

13 Interjú az Országos Humánpolitikai Egyesület ügyvezető elnökével
Mit várnak el az első számú vezetők a HR-estől? A kiválasztásnál alapvető elvárás, hogy jól készítse elő a döntést a vezető számára A motivációs rendszer kidolgozásában vagy a teljesítményértékelésben szintén segítőként léphet

14 Interjú az Országos Humánpolitikai Egyesület ügyvezető elnökével
Vajon a céges HR-vezetők elvárják a szakirányú HR-végzettséget beosztottjaiktól? - Nem igazán. A magyarországi HR képzés többsége túlzottan elméleti alapú Mit tanácsolna egy friss diplomásnak? - Rendkívül fontos a kommunikációs készség, a jó fellépés, a jó megjelenés, az empátia és az esetek többségében a nyelvtudás is.

15 Melyek lesznek a XXI. század HR-trendjei?
A nyugat-európai HR-vezetőket az alábbi kérdéskörök foglalkoztatják: • Munka és magánélet egyensúlya • Diverzitás a munkahelyen • Esélyegyenlőség • Rugalmas munkavégzés • Élethosszig tartó tanulás • Karriermenedzsment • A HR-tevékenységek mérése, értékelése

16 Források www.fn.hu cikkei A cégek felénél nincs HR-stratégia
Országos HR Benchmark Felmérés A HR Magyarországon: kettészakadt a mezőny? „Ha a hr megmozdul…”

17 Köszönöm a figyelmet! Készítette: Tomcsányi Edina
Emberi erőforrások szak