Linux A UNIX története – 3. dia

Az előadások a következő témára: "Linux A UNIX története – 3. dia"— Előadás másolata:

1 Linux A UNIX története – 3. dia
A Unix rendszer felépítése, használata – 4. dia A Linux története – 9. dia A Linux fájlrendszere – 11. dia A Linux védelmi rendszere – 14. dia Bejelentkezés a Linux rendszerbe – 18. dia A Linux tájékoztató parancsai – 21. dia Állománykezelés a Linuxban – 22. dia Talk és Pine programok – 24. dia FTP (munkaálomás-Linux szerver) – 26. dia 2005

2 A számítógépes munka feltételei
Hardver és szoftver, valamint a kettő együttesét működtetni tudó ember.

3 A Unix történetének kezdete...
A UNIX 1. verzióját az AT&T Bell laboratóriumában hozta létre Ken Thomson és Dennis Ritchie. A UNIX nagyon sok változata terjedt el, hiszen kezdetben nyílt volt a forráskódja. A fejlesztők saját elképzeléseiket valósították meg, csak a Bell-nél tíznél is több változat létezett. Az eltérések jellemzően a shell működésében, a periféria használatában és a segédprogramokban jelentkeznek, de a legfontosabb Unix parancsok azonosak. Néhány UNIX változat: SINIX, XENIX, A/UX, HP-UX, AIX, SunOS, Solaris, BSD UNIX, SCO UNIX, Linux.

4 Mi a Unix? egy többfelhasználós (multiuser), többfeladatos (multitasking), több processzort kezelni képes, nyílt szabványokat használó időosztásos, hálózati operációs rendszer, a hozzá kapcsolódó karakteres vagy grafikus felhasználói felülettel, programokkal, segédprogramokkal (utility) együtt. A "C" programozási nyelvre épül, a PC-k, a miniszámítógépek és a nagyszámítógépek szinte mindegyikén működik. Beépítve tartalmazza a TCP/IP protokollt, így az internet szerverei gyakran Unix, vagy Unix alapú operációs rendszert használnak. A Unix filozófiája: a rendszer ereje a programok egymás közti kapcsolatából származik, nem az egyes programokból.

5 A UNIX rendszer felépítése
A UNIX réteges felépítésű: Kernel: a legbelső rész, a mag, az erőforrások szétosztását, a futó folyamatok ütemezését végzi. Segédprogramok (utility): a felhasználó parancsainak végrehajtásától, a kommunikáción és a rendszeradminisztráción keresztül a játékokig sok tevékenységet lefednek. Shell (héj, burok): a parancsértelmező, belépéskor kiírja a promptot, értelmezi a felhasználói parancsokat. hardver kernel alkalmazások segédprogramok ls , cat, mv, cc, .., lex, yacc shellek BOURNE, C, KORN

6 On-line help a Unix-rendszerekben
rövid segítség: parancs -? részletesebb leírás: man parancs

7 Egy Unix-rendszer használata I.
A számítógép bekapcsolásakor az operációs rendszer a RAM-ba töltődik, elindulnak a rendszerfolyamatok, ami akár néhány percet is jelenthet. A beléptetési üzenet (login prompt) megjelenik a terminálon vagy egy hálózatban lévő gépről lehet kérni. Sok felhasználó jelentkezhet be, majd a munkája végeztével kijelentkezik. A rendszer akkor is futó állapotban marad, ha senki sincs bejelentkezve. Ebben az esetben sem szabad a gépet kikapcsolni, előtte a rendszergazda egy külön erre a célra szolgáló paranccsal leállítja a rendszert.

8 Egy Unix-rendszer használata II.
Process – folyamat Egy program elindítása egy folyamat létrejöttét jelenti a rendszerben. Bármelyik felhasználó indít is el egy programot, – akár egyszerre – az mind egy-egy folyamat lesz, de ezek a folyamatok önállóak. Ha mi indítunk el egy programot, akkor a létrejövő folyamatot a háttérben is működtethetjük, így visszakapjuk a parancsértelmező felületet, és dolgozhatunk tovább. Egy folyamat a többitől függetlenül bármikor leállítható, gyakorlatilag a Unix rendszereknél igen szokatlan, sokszor ismeretlen a rendszer lefagyása.

9 A Linux kezdete 1991-ben egy Linus Torvalds finn informatikus hallgató fejlesztette ki saját személyi számítógépére (Intel os processzor). A forráskódja szabadon rendelkezésre áll a mai napig bárki számára, így fejleszthető. Ma igen népszerű rendszer.

10 Mi a Linux? Ingyen hozzáférhető (freeware), ma, 2005-ben az egyik leggyakrabban használt Unix alapú operációs rendszer. Az internetet kihasználva számos programozó vesz részt a fejlesztésében, a javítások így azonnal letölthetők, a fejlesztését a GNU koordinálja. A GNU (Gnu's Not Unix) az amerikai Free Software Foundation által indított mozgalom, amelynek az a célja, hogy ingyenes Unix változatot, és ahhoz ingyenes alkalmazásokat készítsen. (

11 A Linux fájlrendszere I.
A Linux ma az EXT2 vagy az EXT3 fájlrendszert használja, de sok más fájlrendszert is képes felismerni. A Linuxban MINDEN FÁJL. A fájl az adatok tárolására szolgáló alapvető objektum, tehát egy periféria, egy terminál, egy könyvtár is fájl. A Linuxban, ha egy háttértárat használunk, akkor azt csatlakoz- tatni kell a fa struktúrához. (mount)

12 A Linux fájlrendszere II.
Az állománynevek (fájlnevek) 255 karakter hosszúak lehetnek, tartalmazhatnak bármilyen karaktert, bár kerülendők a jelek. A parancsértelmező esetérzékeny (case sensitive), azaz különbséget tesz a kis és nagy betűk között, de helyettesítő karakter használható: * pl.: pr* - pr kezdetű, hossz nem számít ? pl.: isk? - 4 karakteres, 4. tetszőleges []. pl.: hallg[1-12] - hallg1, hallg2... A kiterjesztésnek nincs jelentősége, nem az alapján ismeri fel az állományok típusát. A ponttal kezdődő állománynevek jelölik a rejtett állományokat.

13 A Linux fájlrendszere III.
Az állományok csoportosítása katalógusokba (könyvtár, directory) történik. A katalógusok egy fa struktúrát alkotnak. Az állományrendszer kezdőpontja a gyökérkatalógus (root directory, jele "/"). A felhasználó egy kiinduló katalógusból dolgozhat (home directory). Azt a helyet, amelyik katalógusban éppen állunk aktuális katalógusnak vagy munkakatalógusnak nevezzük. (current directory, jele: ".").

14 A Linux védelmi rendszere
BEJELENTKEZÉS Felhasználói név: minden felhasználó a rendszeradminisztrátortól kap egy egyedi bejelentkezési nevet (login name), ami általában nem hosszabb, mint 8 karakter. Pl. root (rendsz. adm.), operátor, csoportok, egyéni felhasználók, mint pl. botal... Jelszó: a jelszót (password) elsőként a rendszeradminisztrátortól kapjuk meg, ami egy paranccsal megváltoztatható, így a rendszeradminisztrátor a jelszót kérésünkre törölheti, de nem ismeri. HOZZÁFÉRÉSI JOGOK AZ ÁLLOMÁNYOKHOZ 3 joggal (rwx) és 3 csoporttal leírható az összes állomány használati joga. Részletes leírás egy későbbi dián.

15 Hozzáférési jogok a Linuxban I.
jogokat kaphatnak: USER: a tulajdonos GROUP: csoport PUBLIC: bármelyik más felhasználó A sorrendiség is jelöli az állományok listázásánál a csoportokat.

16 Hozzáférési jogok a Linuxban II.
katalógusok esetén: r - olvashatók a benne lévő fájlok w - létrehozható benne új fájl x - beleléphet a katalógusba állományok esetén r - fájl olvasása w - fájl (felül)írása x - programfájlok futtatása

17 Hozzáférési jogok a Linuxban III.
Példa: a GYAKORLO katalógus esetén megjelent: rwx r-x r-x USER GROUP PUBLIC tulajdonos csoport mindenki más Magyarázat: azaz a tulajdonos mindent megtehet a GYAKORLO katalógussal. A tulajdonos a TANÁROK csoport tagja, így a csoport tagjai olvashatják az állományokat, beleléphetnek, de nem hozhatnak létre új fájlt, ami igaz a többi felhasználóra, és pl. a diákokra vagy a szülőkre.

18 SSH – Miért nem a telnet? A telnet egy távoli gép elérését lehetővé tevő kliensprogram, de az adatok átvitele nem biztonságos, hiszen a jelszó és a többi üzenet egyszerű szövegként jut el a szerverhez, illetve onnan a gépünkre. Az ssh (secure shell – biztonságos shell) egy olyan programcsomag, amely igen biztonságos kódolást használ a felhasználó és a szerver közti adatkapcsolat lebonyolításához, megakadályozva ezzel az illetéktelen behatolást. A kódolt jelszavunk és az üzeneteink megfejtése csak komoly erőfeszítés mellett lenne lehetséges, ami ráadásul sok időt venne igénybe, azaz gyakorlatilag megfejthetetlen.

19 SSH – használatának lépései
Windows operációs rendszerből: 1. segédprogram keresése (pl.: például a Putty nevű alkalmazás elindítása 3. az SSH kapcsolat kijelölése 4. gemini.ektf.hu szerver beírása 5. csatlakozás kérése 6. a felhasználói név és a jelszó beírása 7. végül dolgozhatunk a távoli gépen Linux operációs rendszerből (internetes szerver): 1. Az ssh parancs kiadása, majd a jelszó beírása pl.: ssh gemini.ektf.hu -l username 2. A munka végeztével pl. logout parancs

20 Bejelentkezés a Linux rendszerbe
LOGIN (bejelentkezés) A bejelentkezési név (login name) beírása. pl.: hallg01, ... PASSWORD (jelszó) A helyes bejelentkezési név után a jelszót kell megadnunk Ezután rendszerüzenetek jelenhetnek meg (közlemény, új ...) Végül a parancs prompt megjelenése pl. $ vagy # vagy % jel ezután a rendszer képes fogadni parancsainkat.

21 A Linux tájékoztató parancsai
date – dátum kiíratása who – bejelentkezett felhasználók listája who am i – a saját felhasználói név ps – futó folyamatok rossz parancs esetén az üzenet: rossz parancs neve: not found clear - felhasználói felület törlése parancs -? vagy parancs --help vagy man parancs segítségkérés

22 A Linux állománykezelő parancsai I.
ls vagy dir az aktuális katalógus fájllistája ls –rlt (fordítva, bővebb, időrendi lista) ls –ld (katalógusjogok) cd katalógusnév a katalógusok közötti váltás cd .. a szülőkönyvtárba lépés pwd az aktuális katalógus kiíratása mkdir katalógusnév új katalógus létrehozása rmdir katalógusnév létező katalógus törlése

23 A Linux állománykezelő parancsai II.
cp fájlnév útvonal az állomány másolása rm fájlnév az állomány végleges törlése rm -f rejtett állományokat is cat fájlnév szöveges állomány kiíratása echo "karakterek" >fájlnév új szöveges állomány létrehozása touch fájlnév üres, szöveges állomány létrehozása who>temp a felhasználók neve egy állományba sort<temp a felhasználói nevek rendezése

24 A TALK szolgáltatás Lehetőség van arra, hogy egy Linux rendszerhez kapcsolódott felhasználók egymás között élőben „ beszélgethessenek”, azaz írhassanak egymásnak. A who paranccsal megtekinthető a bejelentkezett felhasználók listája. A talk paranccsal megkérhetünk egy felhasználót, hogy „álljon szóba” velünk. pl.: talk hallg15. Ha elfogadja a másik fél, akkor ő is ugyanezt a parancsot kiadja, de a kérelmező felhasználói nevével. A képernyő két részében az egyik, illetve a másik felhasználó írhatja a gondolatait. A q betűvel kiléphetünk a társalgásból.

25 A PINE szolgáltatás A Linux rendszerben írhatunk t egy PINE nevű programmal. A program főmenüjéből választhatunk tevékenységet (írás, olvasás, címjegyzék...) Az almenük a képernyő alján találhatók, valamely billentyű lenyomásának hatására hajtja végre az adott parancsot. A PINE elhagyása a főmenü Qiut parancsával lehetséges.

26 Az FTP végrahajtása Linux: mc (midnight commander futtatása) Windows: Total Commander, vagy Windows Comander futtatása Az elindított segédprogramban az FTP parancs kiadása a legördülő menüből (menü elérése az F9 billentyűvel) A párbeszédablak(ok)ban meg kell adni a host nevét (pl. gemini.ektf.hu vagy IP cím), a felhasználó nevét, valamint a felhasználó jelszavát. Megj.: lehet, hogy a host és felhasználói név egyszerre adandó meg az alábbi formában: név Az állományok másolása a távoli gépre (host név), illetve onnan az általunk használt gépre ezután lehetséges. A kijelölést követően az F5-ös billentyűvel lehet másolni, az F6-os billentyűvel lehet áthelyezni az állományokat. Az FTP befejezése után az elindított segédprogram bezárható. –

27 A bemutató forrásai Bartók Nagy János–Laufer Judit: Unix felhasználói ismeretek. Openinfo, Bp., 1994. Linux hálózatok. Kiskapu, Bp., 1999.