Készítette: Szalay Zoltán

Az előadások a következő témára: "Készítette: Szalay Zoltán"— Előadás másolata:

1 Készítette: Szalay Zoltán
Ókori Róma Készítette: Szalay Zoltán

2

3 Csaták

4 menet közben harcoltak, vagy a táborból vonultak ki
a harcot a könnyűfegyverzetesek kezdték középen eleinte dárdákkal majd karddal harcoltak a lovasok a szárnyon foglaltak helyet vagy nyílt sorokban küzdöttek, gyakran leszálltak lovaikról. a lovasságnak nem volt kiemelkedő szerepe.

5 a megerősített városokat hirtelen támadással vagy ostromzárral vették be
a várost lövésnyi távolságon kívül árokkal és sánccal vették körül és kiéheztették ostromgépek: ostromlétrák, faltörők, falbontók, tolható tornyok, lövőgépek

6 A teknősbéka A faltörő hatalmas gerenda, melyet egyik végén vasból készült kosfejjel erősítettek meg. A gerendát láncokkal keresztgerendákra függesztették, s kötelekkel a várfalnak lódították. Állványát, hogy a benne lévő katonákat meg- védjék, tető alá vonták.

7 Az ún. ballista 45 fokos szög alatt követ, gerendát lőtt ki.
A falfúró A falfúró olyan volt, mint a faltörő, de ennek nem kosfej, hanem hegyes vas volt a végén. A ballista Az ún. ballista 45 fokos szög alatt követ, gerendát lőtt ki. A lövőgépek a testek feszítő erejének kihasználásával lőttek. Az állványon helyezték el a lövedék vályúját, majd a feszítőket. A kötelek állati szőrből, inakból, belekből voltak. Ilyen gépezet volt a Catapulta, melyekből nyilakat lőttek ki.

8 Alliai csata Kr.e.387 korai Róma<->gallok
40000 Római, de a gallok többen voltak Római vezér: Quintus Sulpicius Gall hadvezér: Brennus gall támadásjobbról balrajobb szárnyon fiatalabb katonák voltak jobbról Rómába menekültek, baloldaliak a Tiberishez szorultak Romát hamar feladták, és csak a fellegvárat védték

9 Sentinumi csata 3. samnis háború döntő csatája
Kr.e.295 róma legyőzte a szamnitákat és a gallokat 38000 római római hadvezérek: Publius Decius Mus, Fabius Maximus Rullianus gallok visszavonultak

10 Asculunumi csata Kr.e.279 Róma<-> tarentumi, oszk, szamnisz, és épeiroszi hadsereg római vezér: Publius Decius Mus róma vesztett, de az ellenfélnek hatalmas veszteségei voltak

11 I. Pun háború Kr.e.264-ben kezdődött Szicília birtoklásáért
a rómaiak elfoglalták Messenát, majd szövetséget kötöttek Siracusával Róma elfoglalta Karthágó szicíliai részét a római flotta fényes győzelmeket aratott, majd partra szálltak, de Afrikában megverték őket Róma nyertbékeszerződés Karthágóban belviszályok

12 II. Pun háború Karthágó vissza akarta állítani az 1. háború előtti helyzetet Hannibál jelentős sikereket ért el, főleg Hispániában Hannibál eljutott Rómáig, ám a várost nem ostromolta az új Római hadsereg Scipio vezetésével sikereket ért el Hispániában és Itáliában a felmentősereget leverték a rómaiak és partra szálltak Karthágónál Hannibált visszarendelték Róma nyertbékeszerződés

13 III. Pun háború Karthágó fejlődött Róma féltékeny lett
a rómaiak okot kerestek a háborúra 2 évig ostromolták Karthágót, majd ifjabb Scipio kiéheztette a várost Karthágót lerombolták, egy részét provinciává tették másik részét Numíbia kapta meg

14 Hadvezérek

15 Servius Tullius: sereg 17-46 éves. polgárokból, két
Servius Tullius: sereg éves polgárokból, két légió(mindkettőben gyalogos és 1800 lovas) Camillus: zsold bevezetése Marius: a sereget 10 cohors-ba osztotta, melyek egyenként katonát számláltak

16 Caesar: minden légió mellé 1000 lovas, egy légióban 5000-6000 katona
Sulla: a volt katonákat gyarmatokon telepíttette le, és pénzt vagy földet adott nekik

17 Katonák

18

19 A hadserek kezdetben 3 ezred gyalogos és 3 század lovas
az ezredeknek külön-külön más vezérük volt a lovasságnak egy közös vezére volt a polgárokból álló sere- get a király vezette.

20 A csatarendetegymás mögött hat sorban felállított phalanx alkotta
A csatarendetegymás mögött hat sorban felállított phalanx alkotta. A lovasság a két oldalon állt. Az idők során a sereget kisebb, könnyebben irányítható csapatokra osztották. Caesar a sereg létszámát jelentősen növelte

21 a köztársaság idején a consul, kivételes esetben a dictator vezette a sereget
a provinciában a helytartó volt a vezér a császárság alatt a fővezéri tiszt a császárt illette meg, aki legatusaival kormányozta a csapatokat

22 a sorozást kezdetben a Capitoliumon, később a Mars mezőn, mióta pedig a polgárjogot a szövetségesek is megkapták, egész Itáliában országszerte tartották a zsoldos sereg felállítása után a sorozás helyébe a toborzás lépett, melyet a vezér nevében toborzók végeztek.

23 felmentést kaptak, akik 46
felmentést kaptak, akik 46. életévüket már betöltötték, akik a törvényes időt már leszolgálták, akiket magasabb tisztségre vagy papi szolgálatba emeltek, illetve a testi fogyatékosok akik a sorozáson nem jelentek meg, megbüntették, illetve eladták rabszolgának.

24 a katonáknak, amire csak szükségük volt, magukkal kellett vinniük
fegyvereiken kívül még mintegy 20 kg súlyú poggyászt cipeltek magukkal a poggyász az élelmiszeren kívül a legszügségesebb holmikból állt: főzőedények, kosarak, kötelek, szekercék, láncok mindezeket egy csomóban rúdra vagy lándzsájukra kötözve, bal vállukon vitték.

25 A menet a napi ment körülbelül 7 óra volt, ezalatt km-t tettek meg elöl mentek a felderítők ,akik az ellenségről híreket szereztek, a tábor helyét kinézték utánuk következett a lovasságból és könnyű gyalogságból álló előhad, majd a derékhad a derékhad, amennyiben nem tartottak ellenséges támadástól, hadoszloponként haladt előre, majd egy könnyű csapatból álló hátvéd osztag jött

26 A fegyverzet gyapjúing+köpeny lábbeli: szíjak+sarulábujjak szabadon
nehéz fegyverzet:sisak, lábvért, páncél, pajzs, kard, hajító fegyverek sisak: ércből, tetején lófarok vagy tollforgó csak a csata előtt vették fel, a forgót csak a csata előtt tűzték ki